Nem mondanám, h boldogít, h ennyi babát kezelnek/kezeltek ezzel a problémával. Amikor feltettem a kérdésem, jó, ha egy válaszra számítottam, erre..... És vajon mi volt régebben, amikor még gyógytornászok sem voltak? Mi lenne, ha nem kezelné senki ezeket a gyerekeket?
Szandusnál csak annyi volt, h nem kezdett el időben mászni, ezért a védőnő elküldött a Dévényes nénihez. Itt a mi városunkban van egy nagyon helyes nő, aki ezzel foglalkozik. Hetekkel előtte be kell jelentkezni.... Megvizsgálta Szandit, megtornáztatta, majd azt mondta, h mi is tudjuk otthon is csinálni, valóban sokkal súlyosabb eseteket láttunk ott.... és Szandi 1 hét múlva mászott. (11 hósan) Mi azóta sem tudjuk, h a torna hatására, vagy lehet épp itt volt már az ideje? Majd elvittük a köv. megbeszélt időpontban, amikor már a felálláshoz mutatott tornákat, na azokat annyira brutálnak tartottam, h eldöntöttem, nem fogom csinálni, 11 hósan kezdett el mászni, miért siettessem, h 12 hósan meg már álljon is fel? Hála nem lett ebből probléma, mert felállt az 1. éves szülinapján, járni másfél évesen kezdett.
De Ádinál megvannak azok a dolgok, amiket Molli te írsz, mindig ugyanarra az oldalra szeret fordulni. Mutattak pár gyakorlatot a neurológián, de amikor csináljuk Ádival, mindig ordít.... így nekem lehet már a Dévény sem lesz meglepő.... az a gond, h a Dévényes csajszi is szabira megy, meg az államilag finanszírozott gyógytornára is várni kell, nem tudom, h keressek Dévényest más városban, vagy a hagyományos gyógytorna is megteszi-e, mert arról nem volt semmi tapasztalatom, de szerintem úgy fogom csinálni Molli, ahogyan te, ha birjuk, visszük mindkét helyre.
Köszi lányok a megnyugtató sorokat!