Továbra is olvasgasd a fórum üzenetit és nagyon sok mindent meg tudsz tanúlni belőlük. Mindenesetre nagyon figyelj ,ha van rá mód és kell,hogy legyen, az étkezések idelyének betartására,ill.a CH bevitelre. A Te poziciódba biztosítani kellene a streszmentes órákat ami sokban segít.
Üdv.
Én, mint munkavédelmis is csak azt tudom mondani ill. ajánlani neked amit Borka. Legyen az életedben mértékeletesség, csak annyi munkát vállalj amennyit józan határok között el tudsz végezni, nem vállald túl magad, mert ha érzi, az ember, hogy előbb utóbb kifut az időből akkor idegesebb lesz miatta, stresszesebb, próbál gyorsabban dolgozni, hogy behozza a lemaradást és a statisztikák szerint ilyenkor történik valami amire senki sem számít (pl. egy baleset). Az el nem végzett munka miatt, otthon sem tudsz "kikapcsolódni" és sajnos az éjszakai nyugodt alvást is befolyásolja ez az urbanizációs betegség, ami pedig a vércukrot befolyásolja - sajnos nem jó irányban -
A szervezeted küldött apró jeleket amiket sajnos korábban nem vettél észre. Most itt egy jel, amit már nem lehet figyelmen kívül hagyni és ami megálljt parancsol számodra. Hiszen tapasztalatból tudok már, hogy egyik baj jöhet a másik után (gondolj csak a két egymás követő szemmütétre). Ha nem vigyázol magadra akkor jöhetnek a szövödmények a magas vérnyomás, a vese ill. a szem ereinek a károsodása, a lábak betegsége. (Ezeket egy-egy munkavédelmi oktatáson mindig el szoktam mondani amikor arról beszélek, hogy milyen egészségkárosító hatás érhet egy dolgozót a munkavégzése során (stressz, pszichés terhelés, pszichoszomatikus kóroki tényezők). Tehát látod, hogy ezek nem kifejezetten fizikai károsodások, inkább olyanok amelyek a mindennapjainkat tudják megkeseríteni. Tudom, hogy nem könnyű ezeket a dolgokat betartani főleg ha munkavállalóid is vannak, akiknek a megélhetése is rajtad múlik.
És most rólam,
2008. januárja óta rendelkezik a Munkavédelmi Törvény a munkavállalók pszichés terhelésének szűréséről. Sok munkáltató ezt nem is tudja. A gyakorlatban én ezt úgy szoktam megoldani, hogy készítettem egy kérdőívet, amit ha a dolgozók névtelenül kitöltenek. akkor megkapjuk azokat az infókat amikre szükségünk van és ami alapján tudunk a munkáltatónak különféle ajánlatokat tenni, hogy mit és hogyan csináljon másképpen.
Sajnos én mindenki más lelkével és mentális problémáival foglalkoztam, de a saját gyerekem próblémáit nem láttam meg. Rajta nem vettem észre a jeleket, talán vele is egy felmérőlapot kellett volna kitöltettnem.
Nem vettem észre, hogy gyakran fordul magába (szimplán csak azt gondoltam, hogy a kistesó miatt később érik, és később fogják a kamaszkori problémák elérni, mint pl. a fiúzás, a csavargás és a hiúsági kérdés, hogy nem akarok ilyen kockahasat mert az olyan csúnya, jaj istenem, de szeretnék én csak fele annyira olyat, mint amilyen neki van.
Maximalista (hiszen majd minden évben kitünő tanuló volt, a hetedik évvégét kivéve, ott becsúszott 3 db. 4-es is. Örökös megfelelési kényszerrel küzdött. Most már nem, mert ahogy én látom, lesz...-ja az egész világot. Mióta cukorbeteg lett gyökeresen megváltozott.
Nos ez az én legnagyobb szakmai kudarcom, ami tulajdnonképpen akkár engem is minősíthet. Próbálom helyre hozni amit elrontottam, de hát beláthatod, hogy ami már egyszer elromlott és sajnos "ennyire" elromlott, azt már meg nem történté tenni nem lehet. Jelen helyzetben már csak annyit tudunk tenni, hogy ez a folyamat itt ezen a ponton megálljon és tovább ne romoljon.
Ne hidd, hogy én erős vagyok, csak próbálom mindenkinek ezt az oldalam mutatni. Azt hogy mi játszódik le bennem csak én tudom, azt hogy amikor egyedül vagyok éjszakákat sírok át szintén csak én tudom, nehéz ezt a dolgot elfogadni és feldolgozni pedig mi már lassan már 3 hónapja, hogy "így" vagyunk.
Ilyen az amikor a hóhért akasztják.
