Glikémiás Index = G.I.
- Téma inditó bogácsa
- Kezdés dátuma
Zsu77
Új tag
Hát kéne egy kis segítség,ha valaki ismerne ilyet...
Szóval az ogtt óta a reggeli étvágyamat hazavágták,jelenleg egy 30g ch-s reggelit gond beküldeni,azt bevallom nem sikerült rendezni,ami gond,mert egy rossz reggel=pocsék nap ugyebár.
Szóval: keresek olyan kaját,aminek jó a GI-je,de magas a ch-ja.Ergo: minimális is elég,meg nem is dob meg.
Létezik ilyen?Előre is köszi!:?
Szóval az ogtt óta a reggeli étvágyamat hazavágták,jelenleg egy 30g ch-s reggelit gond beküldeni,azt bevallom nem sikerült rendezni,ami gond,mert egy rossz reggel=pocsék nap ugyebár.
Szóval: keresek olyan kaját,aminek jó a GI-je,de magas a ch-ja.Ergo: minimális is elég,meg nem is dob meg.
Létezik ilyen?Előre is köszi!:?
A GI tündöklése és bukása
Kedves Pumpás!
Felmondtad a leckét. Tényleg ez van a könyvekben. Az a baj, hogy a jelek szerint a valóságban nem. (Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy teljes étrend GI-jét hogyan számoltad ki az egyes ételekből.)
Évek óta keresem a választ arra, hogy ha a tej glikémiás indexe alacsony, akkor miért csak 4 dl-t ihatom naponta. Meg a diabetológusok (szőlőcukor híján) miért adnak tejet a hipózó cukorbetegeknek. Még dietetikusnál is voltam. A válasz: ez az ellentmondás neki is feltűnt: ő sem érti.
A napokban találtam egy lehetséges magyarázatot rá: http://www.drtihanyi.hu/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa-new77/
A lényeg: a GI és az étel okozta inzulinelválasztás egymástól független. A tej esetén a GI ugyan alacsony, de nagy inzulinreakciót vált ki: ezért "takarítja el" gyorsan a szervezet. Már az, amelyik még egyáltalán tud inzulint termelni.
A lap az étel "jóságára" egy másik mérőszámot javasol: a GI és az inzulinreakció hányadosát. Ebben a tej és a narancs magasan van. A lap szerint pedig akkor árt.
Azt tapasztalom magamon, hogy a tej akkor is gyorsan leviszi a cukromat, ha előtte magas volt. A napokban pl. 8.1-ről (ami nálam már katasztrófa étkezés előtt) 4.7-re vitte le három óra alatt. A fenti lap alapján ez érthető.
Ez azt is megmagyarázza, hogy édesapámnak miért viszi fel olyan magasra a cukrát a tej. Ő már nem tud (annyi) inzulint termelni.
Nálam hasonló hatása van a grapefruitnak is. Az idézett lapon ugyan csak a narancsról írják ezt, de talán nem túl merész dolog hasonlóságra gyanakodni.
Persze attól, hogy egy elmélet sokmindent megmagyaráz, még nem okvetlenül igaz. Egyelőre ott tartok, hogy a cukorbeteg világképem romokban van
Az a gyanú is felmerül, hogy az egyes ételek esetleg az inzulin-érzékenységet is másként befolyásolhatják.
Mindenesetre egy nagyon gyakorlati kérdést felvet: ezek szerint a könyvekkel ellentétben a grapefruit helyett inkább szőlőt egyem (persze azonos szénhidráttartalommal)?
Kedves Pumpás!
Felmondtad a leckét. Tényleg ez van a könyvekben. Az a baj, hogy a jelek szerint a valóságban nem. (Arra azért kíváncsi lennék, hogy egy teljes étrend GI-jét hogyan számoltad ki az egyes ételekből.)
Évek óta keresem a választ arra, hogy ha a tej glikémiás indexe alacsony, akkor miért csak 4 dl-t ihatom naponta. Meg a diabetológusok (szőlőcukor híján) miért adnak tejet a hipózó cukorbetegeknek. Még dietetikusnál is voltam. A válasz: ez az ellentmondás neki is feltűnt: ő sem érti.
A napokban találtam egy lehetséges magyarázatot rá: http://www.drtihanyi.hu/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa-new77/
A lényeg: a GI és az étel okozta inzulinelválasztás egymástól független. A tej esetén a GI ugyan alacsony, de nagy inzulinreakciót vált ki: ezért "takarítja el" gyorsan a szervezet. Már az, amelyik még egyáltalán tud inzulint termelni.
A lap az étel "jóságára" egy másik mérőszámot javasol: a GI és az inzulinreakció hányadosát. Ebben a tej és a narancs magasan van. A lap szerint pedig akkor árt.
Azt tapasztalom magamon, hogy a tej akkor is gyorsan leviszi a cukromat, ha előtte magas volt. A napokban pl. 8.1-ről (ami nálam már katasztrófa étkezés előtt) 4.7-re vitte le három óra alatt. A fenti lap alapján ez érthető.
Ez azt is megmagyarázza, hogy édesapámnak miért viszi fel olyan magasra a cukrát a tej. Ő már nem tud (annyi) inzulint termelni.
Nálam hasonló hatása van a grapefruitnak is. Az idézett lapon ugyan csak a narancsról írják ezt, de talán nem túl merész dolog hasonlóságra gyanakodni.
Persze attól, hogy egy elmélet sokmindent megmagyaráz, még nem okvetlenül igaz. Egyelőre ott tartok, hogy a cukorbeteg világképem romokban van
Az a gyanú is felmerül, hogy az egyes ételek esetleg az inzulin-érzékenységet is másként befolyásolhatják.
Mindenesetre egy nagyon gyakorlati kérdést felvet: ezek szerint a könyvekkel ellentétben a grapefruit helyett inkább szőlőt egyem (persze azonos szénhidráttartalommal)?
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Tyű, ez szerintem nem lecke felmondás, hanem egy szakanyag közzététele, amit én nagyon hasznosnak találok.
Az való igaz, hogy több cikket érdemes elolvasni ahhoz, hogy kiszűrjük a valós adatokat, hiszen a neten terjeng pontos és kevésbé pontos állásfoglalás.
Ki lehet számolni egy étrend GI-jét, ha az összetevőket tudja az ember. Egyébként is csak jó közelítéssel kell számolni, pl 30-60 % közötti, nem pedig 34,6 %.
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
A tejben tejcukor van, vagy más néven laktóz.
Ez olyan szénhidrát, amely két cukormolekulából: glükozból (szőlőcukor) és galaktózból áll. (ezért adnak szőlőcukor híján tejet)
Az emésztés során a vékonybélbe jutva a laktóz enzim hatására két cukormolekulára (szőlőcukor és galaktóz) bomlik, így már átjuthatnak a bélfalon, vagyis felszívódnak.
Ezért van az, hogy a tej gyorsan emeli a cukorszintet, mert a molekula felbontás után a szőlőcukrot a szervezet azonnal hasznosítja. A galaktózt viszont tovább kell bontania újabb hasznosítható szőlőcukorra. Ez a szervezet számára időigényes, és nagyobb mennyiségnél érthető, hogy sokat is kell "dolgoznia". Így jóval a tejivás után újabb cukorszint emelő hatása érvényesül.
A tejet viszont nem mindenki egyformán dolgozza fel. Gondoljunk csak a tejcukor érzékenyekre. Ők nem is tudják hasznosítani, mivel a tejcukor bontó enzim náluk hiányzik vagy károsodott.
Akik viszont tolerálják a tejet, azoknál is lényeges különbségek vannak a hasznosítást illetően. Ezért van az, hogy te másképp reagálsz a tejre, mint más.
A dietetikusok és a diabetológusok nem is ajánlják az egyszerre 2-3 dl-nél több tej elfogyasztását, pont a késői vércukor emelő hatása miatt. Egy cukorbeteg szervezet nem tud megbirkózni pont az inzulinhiány miatt a nagyobb mennyiségű tejjel.
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Idézet a cikkből:
Ennek függvényében felül kell vizsgálnunk néhány egészségesnek kikiáltott ételünket. Pl. a marhahús glikémiás indexe alacsony, ugyanakkor magas inzulintermelést indukál, tehát nem egészséges. A hal glikémiás indexe is alacsony (21), ugyanakkor szintén sok inzulintermelést provokál.
Én eddig úgy tudtam, hogy GI-je a CH tartalmú ételeknek van. Ezt támasztja alá a következő idézet:
A glikémiás index egy olyan viszonyszám, ami azt fejezi ki, hogy az adott ételféleségből elfogyasztott 1000 kJ mennyiség mekkora vércukor emelkedést indukál.
Vércukorszint emelkedés CH tartalmú ételek esetében van. A marhahús és a hal nem tartalmaz CH-t, (ill egy-két halfajta nagyon minimális CH-t, 1-3 g/100g, tehát nem számolandó).
A kiemelt szöveggel is bajom van, mivel a meghatározás nem 1000 kj-vel helyes, hanem 100 g szőlőcukorral.
Ezt pedig most olvasom először:
A fehér kenyeret tekintették a bázisnak, melynek a glikémiás indexe 100.
Mármint hogy a fehér kenyér lenne a bázis?! Ugyanis a szőlőcukor a bázis. Fehér kenyér annyi van, mint égen a csillag, melyik fehér kenyeret tekinti bázisnak?
A cikk egyébként az egészséges (inzulint termelő) szervezettel foglalkozik, annál valóban van inzulin reakció, vagyis egyes élelmiszer késztetheti fokozott inzulinelválasztásra. A cukorbeteg szervezet a beadott inzulin készlettel rendelkezik, az élelem nem készteti semmire, legalábbis nem inzulinelválasztásra.
Nem is fűzök hozzá többet, engem nem győzött meg.
tímeácska
Őstag
Hmm... Ez a "hogyan is emeli, és miért úgy a tej a vércukrot" téma engem is nagyon érdekel...
Már régebben kifejtettem 1-2 érdekes észrevételemet a tej kontra hypo esetével kapcsolatosan. Kis emlékeztető, mire is gondolok ez alatt: Máté mikor kórházban volt, és hypozott, mindig tejet kapott vércukor rendezésre. Ám a cukra meg sem moccant, míg más hypozós gyerkőc cukrát rendezte 10-15 perc alatt ugyan az a mennyiségű tej. És ugye sokszor megfordult a fejemben a "miért" kérdés... Kutakodtam, keresgéltem, olvasgattam... Ezt találtam ezzel kapcsolatosan:
"...A reaktív hypoglicaemia egyik, csecsemőkben és gyermekekben előforduló fajtája, a fruktózt és laktózt tartalmazó ételek okozzák. A fruktóz és a laktóz megakadályozza a szőlőcukor felszabadulását a májban..."
Engem elgondolkodtatott ez a 2 mondat... És itt egészséges, és tejcukor érzékenyekre is vonatkoztatták ezt a teoriát, miszerint, nincs összefüggés abban, hogy valaki tejcukor érzékeny é avagy sem... Persze, ez csak csecsemőkre, és kisgyermekekre vonatkozik, ugyanis, köztudott, hogy egészen máshogy tolerálják magát a tejet (tejcukor/tejfehérje), mint a felnőttek. Ugye, nem kell mondanom/írnom, hogy sok "tejérzékeny" kisgyerek "kinövi" ezt az "érzékenységét"...
Már régebben kifejtettem 1-2 érdekes észrevételemet a tej kontra hypo esetével kapcsolatosan. Kis emlékeztető, mire is gondolok ez alatt: Máté mikor kórházban volt, és hypozott, mindig tejet kapott vércukor rendezésre. Ám a cukra meg sem moccant, míg más hypozós gyerkőc cukrát rendezte 10-15 perc alatt ugyan az a mennyiségű tej. És ugye sokszor megfordult a fejemben a "miért" kérdés... Kutakodtam, keresgéltem, olvasgattam... Ezt találtam ezzel kapcsolatosan:
"...A reaktív hypoglicaemia egyik, csecsemőkben és gyermekekben előforduló fajtája, a fruktózt és laktózt tartalmazó ételek okozzák. A fruktóz és a laktóz megakadályozza a szőlőcukor felszabadulását a májban..."
Engem elgondolkodtatott ez a 2 mondat... És itt egészséges, és tejcukor érzékenyekre is vonatkoztatták ezt a teoriát, miszerint, nincs összefüggés abban, hogy valaki tejcukor érzékeny é avagy sem... Persze, ez csak csecsemőkre, és kisgyermekekre vonatkozik, ugyanis, köztudott, hogy egészen máshogy tolerálják magát a tejet (tejcukor/tejfehérje), mint a felnőttek. Ugye, nem kell mondanom/írnom, hogy sok "tejérzékeny" kisgyerek "kinövi" ezt az "érzékenységét"...
tímeácska
Őstag
Hmm... Ez a "hogyan is emeli, és miért úgy a tej a vércukrot" téma engem is nagyon érdekel...
Már régebben kifejtettem 1-2 érdekes észrevételemet a tej kontra hypo esetével kapcsolatosan. Kis emlékeztető, mire is gondolok ez alatt: Máté mikor kórházban volt, és hypozott, mindig tejet kapott vércukor rendezésre. Ám a cukra meg sem moccant, míg más hypozós gyerkőc cukrát rendezte 10-15 perc alatt ugyan az a mennyiségű tej. És ugye sokszor megfordult a fejemben a "miért" kérdés... Kutakodtam, keresgéltem, olvasgattam... Ezt találtam ezzel kapcsolatosan:
"...A reaktív hypoglicaemia egyik, csecsemőkben és gyermekekben előforduló fajtája, a fruktózt és laktózt tartalmazó ételek okozzák. A fruktóz és a laktóz megakadályozza a szőlőcukor felszabadulását a májban..."
Engem elgondolkodtatott ez a 2 mondat... És itt egészséges, és tejcukor érzékenyekre is vonatkoztatták ezt a teoriát, miszerint, nincs összefüggés abban, hogy valaki tejcukor érzékeny é avagy sem... Persze, ez csak csecsemőkre, és kisgyermekekre vonatkozik, ugyanis, köztudott, hogy egészen máshogy tolerálják magát a tejet (tejcukor/tejfehérje), mint a felnőttek. Ugye, nem kell mondanom/írnom, hogy sok "tejérzékeny" kisgyerek "kinövi" ezt az "érzékenységét"...
Ja, igen, és a lényeg: nagyon sok helyen elsütöttem ezt a feltevést, de többnyire csak bájos mosolyok voltak a válaszok, hogy miért is így van, és ha valóban van ilyen, akkor lehet, hogy Mátémnál is ez a helyzet állt fent?! Hmm...
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Nagyon klasz amit írsz, számomra egyáltalán nem jelent különleges dolgot. Én tapasztaltam, hogy a tejet, (de ti tudjátok a tésztát, és a krumplit is) teljesen másképp dolgozom fel.
Nekem a tej azonnal (kb. 5 perc) segít hipo esetén, de ha 2 dl-nél többet iszom, akkor 2-3 óra múlva extrém módon megemeli a cukimat, ami ugye a somogyival esik egybe. Vagyis ha tejjel rendezem a hipot, mert gyorsan segít, és sikerül 1-2 dl-vel beérnem, akkor a somogyi sem szalad az egekbe, és hamarabb visszaáll a cuki a normális tartományba. Ez a joghurtokra is vonatkozik.
Egyszer benyomtam az arcomba 0,5 l kaukázusi kefírt, be is adtam a számolt inzulint, viszont kiment a fejemből, hogy 1-2 óra múlva majdnem ugyanannyi inzulin még be kell adni, mint az ivásnál. Fel is ment 26-ig a cukim a 3. óra végére. Hát fél liter tej(termékkel) nem is birkózott meg a szervezetem.
A pizzánál is 2-3 óra múlva kell még egy lórugásnyi inzulin.
Nekem a tej azonnal (kb. 5 perc) segít hipo esetén, de ha 2 dl-nél többet iszom, akkor 2-3 óra múlva extrém módon megemeli a cukimat, ami ugye a somogyival esik egybe. Vagyis ha tejjel rendezem a hipot, mert gyorsan segít, és sikerül 1-2 dl-vel beérnem, akkor a somogyi sem szalad az egekbe, és hamarabb visszaáll a cuki a normális tartományba. Ez a joghurtokra is vonatkozik.
Egyszer benyomtam az arcomba 0,5 l kaukázusi kefírt, be is adtam a számolt inzulint, viszont kiment a fejemből, hogy 1-2 óra múlva majdnem ugyanannyi inzulin még be kell adni, mint az ivásnál. Fel is ment 26-ig a cukim a 3. óra végére. Hát fél liter tej(termékkel) nem is birkózott meg a szervezetem.
A pizzánál is 2-3 óra múlva kell még egy lórugásnyi inzulin.
tímeácska
Őstag
És ilyenkor nem próbáltad még ki a kombinált bólust? Szerintem pontosan erre az esetekre kitűnően alkalmazható (legalábbis nálunk...).
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
De, valójában mindig kombináltat adok mindenhez. Emellett kell 2-3 óra múlva megemelni a zinzulint alaposan.
Azt úgy szoktam, hogy vagy %-osan (150% 1,5-2 órára), vagy kiterjesztettben (általában 1,5-2 E fél-egy órára).
A pizza után az 1 és 1,5 órás érték jó, aztán kb 2 óra múlva kezd felfelé kúszni a cuki, akkor tudom, hogy itt az idő az emelésnek.
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Bocs, lemaradt, ha pizzát eszem, akkor a számolt CH-hoz is többet adok, és jobban elnyújtom.
Pl 60 g CH: 5 E, 1,5-2 E azonnal a maradék 30-45 percre nyújtva.
60 g pizza 7 E, 3 E azonnal 4 E 60-90 percre elnyújtva. Aztán 2-3 óra múlva, ha látom, hogy megy fel, akkor emelés. Az az érdekes, hogy nem mindig lódul meg felfelé, esetleg egy kis ingadozás van, de pont emiatt nagyon kell figyelnem pizza után.
Nem aggódom emiatt, kitapasztaltam, hogy nálam így működik, a pumpával meg nem okoz gondot emelni, vagy akármikor megszakítani a %-os emelést.
Egyébként a %-os emelést azóta alkalmazom többször, hogy tőled ellestem. Ki kellett silabizálni, hogy hogy működik jól, de működik.
Ennek ellenére még elmennék hozzád gyereknek.
tímeácska
Őstag
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
De akkor viszel tengerpartolni is.Jer! ;-)
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Mostanában volt szó itt a fórumon a GI-ről, és az alkalmazásáról. Ki mennyire szokta figyelni a CH-n kívül a GI értéket is? Tapasztaltatok-e olyat, hogy egy élelmiszer nagyon megdobja a cukitokat?
Amit én észrevettem, hogy a rozskenyér, hiába alacsony a CH-ja, mégis nagyon felmegy a cukim tőle. Én a GI-re gyanakszom. Többféle rozskenyérről van szó, tehát nem csak arról, hogy karamellel, vagy malátával van színezve, de ez sem kizárt. Tehát most tekintsünk el a "csalás" adalékanyagoktól, mert az tudjuk, ha nem magunk sütjük a kenyeret, akkor az benne van.
Van valakinek tippje, vagy tudománya, hogy mi lehet a rozskenyérben, ami jobban felviszi a cukit?
Amit én észrevettem, hogy a rozskenyér, hiába alacsony a CH-ja, mégis nagyon felmegy a cukim tőle. Én a GI-re gyanakszom. Többféle rozskenyérről van szó, tehát nem csak arról, hogy karamellel, vagy malátával van színezve, de ez sem kizárt. Tehát most tekintsünk el a "csalás" adalékanyagoktól, mert az tudjuk, ha nem magunk sütjük a kenyeret, akkor az benne van.
Van valakinek tippje, vagy tudománya, hogy mi lehet a rozskenyérben, ami jobban felviszi a cukit?
misamaci
Aktív tag
mi van a rozskenyérben?
- adalék (jó, tudom ... ez nem ér )
- a rozslisztnek 4 fajtája van
- fehér rozsliszt (RL-60) [FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]a rozsszem magbelső legfehérebb részéből készül. Általában világos mézessüteményekben használjáák[/FONT]
- [FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]világos rozsliszt (RL-90)[/FONT][FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif] A rozsszem középső részének a lisztje. [/FONT][FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]Az önálló rozskenyerek vagy rozsos kenyerek készítésénél használják fel.
[/FONT] - [FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]sötét rozsliszt (RL-125) [/FONT][FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]Ez az őrlemény rostban gazdag, a barna rozskenyerek készítéséhez használják.[/FONT]
- [FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]teljes kiőrlésű rozsliszt (RL-190) [/FONT][FONT=tahoma,arial,helvetica,sans-serif]A legdurvább szemcsézettségű rozsliszt. A sötét rozskenyerek gyártásánál kerül felhasználásra.[/FONT]
(mivel a rostban gazdag korpa nem kerül bele ebbe sem) .... szóval tipp szintjén én arra gondolnék, hogy a táblázatban megadott CH/GI értékek barna vagy sötét rozskenyérre vonatkozhatnak (amik ugyebár rostban gazdagok) és nem a világos lisztből sütött rozskenyérre.(csak halkan mondom, de tegnapelőtt most sütöttem tk. rozslisztből és graham lisztből kenyeret ... azt észre sem veszi a cukrom)
Egyébként találtam egy jó cikket a kenyerekről, talán segít eligazodni:
http://www.elelmezes.hu/szamok/05/07/08.htm
vighkata
Utolérhetetlen :) – moderátor
Húhh, egészen elámultam, hogy mennyi minden befolyásolja a rozskenyeret. Sajna boltban csak akkor tudom leellenőrizni a liszt fajtáját, ha csomagolt kenyérről van szó, és az adatok fel vannak tüntetve.
Itthon viszont van rozslisztem, azon meg tudom nézni az összetevőket. Ha kenyeret sütök, akkor én is több féle lisztből keverem össze a hozzávalókat. Én egy-két evőkanálnyi kukoricakeményítőt is rakok bele, mert az pont a GI-jét csökkenti az ételnek.
Egyébként a főzelékbe habarásnak én csak kukoricakeményítőt használok liszt helyett, ezt is pont a GI csökkentés miatt. Persze aztán meg kenyeret eszem a főzelékhez. :cry: Na tessék. :-?
Köszi a segítséget, és a linket.
misamaci
Aktív tag
Egy kicsit kutakodtam és úgy néz ki, a gyanúd helyes volt
A Sydney-i Egyetem Glikémiás Index Kutató Szolgálata ( Sydney University Glycemic Index Research Service (SUGiRS)) által működtetett honlapon (http://www.glycemicindex.com) található nyilvános adatbázisban a következő adatok találhatóak rozskenyérről (rengeteg fajta kenyérről vannak mérési eredményeik, próbáltam a hazai termékeknek megfelelőket keresni):
Világos rozskenyér (nálunk ez az elterjedtebb) 69% rozsliszt tartalommal
GI = 78 GL=11 adag=30g CH egyenérték=14g
Teljes kiőrlésű rozskenyér (sötét rozskenyér):
GI=41 GL=6 adag=30g CH egyenérték=14g
Szerintem ezek a számok nem nagyon kívánnak magyarázatot ... a nálunk általában kapható, elterjedt világos rozskenyerek gyakorlatilag ugyanolyan GI értékkel bírnak, mint a fehér kenyér (ami helyett fogyasztanánk), mivel világos rozslisztből készülnek ... amiben pont a rostanyagok nincsenek benne. A teljes kiőrlésű rozslisztből készített sötét rozskenyér (tényleg sötétbarna, ilyet sütöttem) viszont tényleg hozza azokat a mutatókat, amiket a táblázatokban megadnak
A másik érdekesség a glikémiás terhelés (GL) értékek alakulása: ugyanakkora adagoknál, ugynakkora CH-tartalom mellett a sötét rozskenyérnek fele akkora a GL értéke.
(A GI és GL közt lényegében az a különbség, hogy a GI csak a táplálékban található CH-ok fajtái alapján számított érték, a GL viszont figyelembe veszi a felszívódást befolyásoló egyéb tényezőket (rosttartalom, fehérje stb) és azt mutatja meg, hogy adott mennyiségű glükózhoz képest ténylegesen milyen vércukor emelkedést produkál)
A GI-ről és a GL-ről itt található egy magyar nyelvű anyag: http://www.uj-dieta.hu/index.php?content=552 illetve a feljebb megadott honlapon is remekül leírják angolul