Insulinpumpa

[vighkata]

Igen, kivesszük a hűtőből. 1 patron elől van mindig. A légtelenítéssel sincs bajom. Ezért nem értem. :-(
Én többször átnézem egy nap szerencsére, ezért rögtön észreveszem ha bubis. És zavar, mert ahogy írod egy csomót légtelenítek olyankor. Szóval macerás. Én megcsinálom, de mi lesz pl. az oviban, vagy ha nem mi vagyunk vele.

Akkor a magas cuki nem lehet a bubisodás miatt. Légteleníteni csak a nagy bubiknál kell, a kicsik rá tapadnak a műanyag patron falára, és nem jutnak be a csőbe.
A pumpa trénerrel kellene beszélni, hogy gyerkőcösöknél mennyire szokott előfordulni, hogy megemelkedik a cuki, és azt is gyakorlatban meg tudná mutatni, hogy a bólust hogyan tudjátok megnyújtani. Nem vagyok biztos benne, de talán ti még nem próbáltátok megnyújtani a bólust, ha igen, akkor bocsi. Akkor pedig igenis a kórházban a doki, vagy a kezelőorvosa nézze át újra az adagokat, hogy van-e szükség terápia módosítsára. Könnyen lehet, hogy kell változtatni, hiszen Gergő szervezete már hozzászokott, hogy folyamatosan kapja a bázist, és ahhoz kell igazítani a napi összinzulint.
Nálam ugye az a baj, hogy egy pici gyerkőc napi adagjához, és elosztásához nem értek annyira, hogy nyugodtam merjek bármilyen változtatást javasolni.

 

[laffi]

Kanülszúrás fólia eltávolítás nélkül

Jelentem: sikerült.

Lépések:
fertőtleníted a bőrödet
beteszed az egyenes kanült a harangba anélkül hogy a fóliát a tapaszról eltávolítanád
leveszed a tűsapkát
bőrre illeszted és belövöd (a tű bent tartja a kanült valamennyire, bár a tapasz még nem ragad)
lehúzod a fóliát a tapaszról azon az oldalon ahol nincs cső és elsimítod a tapaszt
kihúzod a tűt (másképp nem férsz hozzá a másik oldali fóliához)
eltávolítod a fólia másik felét és elsimítod a tapaszt.
Egyedüli gond: a tapaszt nem biztos hogy szépen sikerül elsimítani, nekem kicsit ráncos lett itt-ott.
Odafigyelni: ha a tűt húznád ki előbb mint a tapasz egyik fóliáját veszed le, benne van a pakliban hogy kijön az egész kanül, hiszen a tapasz még nem tartja bent.
Ez megoldást jelent arra a gondra hogy a belövőre belülről rátapadhat a fóliátlanított kanül ragacsa.

 

[christina]

Háááát nem tudom, ki merjük- e próbálni. Azért az infot köszönöm! Majd meglátjuk.

 

[pumpás]

Jelentem:
Ez megoldást jelent arra a gondra hogy a belövőre belülről rátapadhat a fóliátlanított kanül ragacsa.

Én még soha nem jártm úgy hogy rá ragadt volna a belövő falára.A 45-fokossl meg mindig bajban vagyok soha nem sikerül rendesen fellönöm.Mindig kell 1+ kéz a segitségnek.

 

[laffi]

Háááát nem tudom, ki merjük- e próbálni. Azért az infot köszönöm! Majd meglátjuk.

Christina!
Nem értelek... mi veszítenivalótok van. Minden ugyanaz mint az eredeti módszerrel, csak a belövőbe történő beleragadást akadályozzuk így meg! Igaz én is csak 1x jártam így h beleragadt, meg 2x úgy hogy kiesett belőle mielőtt a hasamhoz ért volna, de én még "kezdő" vagyok. :mrgreen:

Pumpás!
Mi a problémád a ferdekanül belövésekor? Hova kell a 2. kéz?

 

[pumpás]

Pumpás!
Mi a problémád a ferdekanül belövésekor? Hova kell a 2. kéz?

Csak annyi hogy soha nemtudom a belövőt levenni a tappancsról és mindig meggyürődikk a tappancs.

 

[laffi]

Leírom hogyan csinálom a ferdével:
fertőtleníted a bőrödet
beteszed a ferde kanült a csiptetőbe az elülső részén lévő ragacsot fóliástól picit visszahajtod
leveszed a tűsapkát
bőrre illeszted és belövöd (a tű bent tartja a kanült valamennyire, bár a tapasz még nem ragad)
lehúzod a fóliát a tapaszról az elülső oldalon és elsimítod a tapaszt (így már a tapasz bent tartja a kanült
kinyitod a belövőt hogy elengedje a kanült
eltávolítod a fólia másik felét és elsimítod a tapaszt
kihúzod a tűt
Nekem így nincsenek vele gondjaim.

 

[christina]

Christina!
Nem értelek... mi veszítenivalótok van. Minden ugyanaz mint az eredeti módszerrel, csak a belövőbe történő beleragadást akadályozzuk így meg! Igaz én is csak 1x jártam így h beleragadt, meg 2x úgy hogy kiesett belőle mielőtt a hasamhoz ért volna, de én még "kezdő" vagyok. :mrgreen:

Ha nem muszáj Gergőn nem akarok "kísérletezni", mert így is fél a kanülcserétől. Volt egyszer úgy hogy a belövőbe ragadt tapasz miatt félig kinnt volt a tű és ki kellett szedni. Ez neki sem jó, plusz elszúrok egy kanült.

Idézlek:" Odafigyelni: ha a tűt húznád ki előbb mint a tapasz egyik fóliáját veszed le, benne van a pakliban hogy kijön az egész kanül, hiszen a tapasz még nem tartja bent. "
Hát itt is uaz a szitu. Feleslegesen szúrnék. Ezért a nagy dilemma. Így érted miért hezitálok?

 

[bogesz]

Nekem nincs belövőm, és soha nem volt gondom a kanül csere! MIkor elkezdem és fáj már a legelején,mikor még csak a felső bőrréteget érinti,máshova szúrom! így nincs olyan gond,hogy rossz helyen van és fáj!

 

[zsuzsa]

Christina szerintem ezen ne aggódj, nekünk is volt, és van is olyan kanűl ami egy kicsit beleragad, és olyankor le kell fejteni, kicsit bíbelődünk vele, de soha nem vágtuk kőrbe, és nem is fórdúl elő túl gyakran hogy beleragadjon. a knülök sem egyfórmák, hiába hogy mindegyik gyári, nekünk már volt benne hibás is, amit nem is tudtunk belőni. Ez nem lesz mindíg probléma. A bólust mi is először normálban használtuk majd fél évig, kellett a szervezetnek is hozzászokás a pumpa általi adagoláshoz, hiszen folymatosan is kapta amit addig a mixtard mellett nélkülöznie kellett. Tehát új volt minden a szervezet számára is, ezért mi nem is kezdtünk el minden funkciót használni azonnal, mindent szép lassan bevezetve. Kb fél év után mikor már azért láttunk tendenciát az értékeknél is, és már stabilnak mondható volt, mert ez sem jött rögtön a pumpa feltételével, akkor kezdtük nyújtani a bólust, és kitotózni hogy mi mikor mennyi nyújtással jó. Ez majd jön idővel.
A ferde szereléket mi is sok pepecseléssel, négy kézzel tettük be neki, de fájt is jobban, és ilyesztőbb is volt a belövője nem szerette, talán egy dobozzal használtunk el próba képp, nekünk nem jött be. Lehet ha most újra próbálnánk bejönne, ebben is biztos lesznek változások. A bubisodás nálunk akkor jellemző mikor a már megkezdett penfildet kiveszem a hűtőből, és a maradék inzulint szívom ki belőle. Amikor megkezdjük a penfildet, akkor az első fél inzulinmennyiség ami belemegy a tartályba tökéletesen működik, de a másidik fél, ami áll a hűtőben, az mindíg bubisodik.

 

[PindurBocs]

Sziasztok!

Az elmúlt két napban kicsit nagyon hullámzik a cukrom: hypo, aztán föl, megint hypo megint föl. Amióta pumpám van, nem volt ilyen klasszikus Somogyi. Volt valakinek hasonló, mondjuk az időjárás miatt?

Köszönöm!

 

[vighkata]

Sziasztok!

Az elmúlt két napban kicsit nagyon hullámzik a cukrom: hypo, aztán föl, megint hypo megint föl. Amióta pumpám van, nem volt ilyen klasszikus Somogyi. Volt valakinek hasonló, mondjuk az időjárás miatt?

Köszönöm!

Elképzelhető az időjárás változás, mint ok. Máskor is tapasztaltál ilyen ingadozást?
A hipot próbáld meg kikerülni, akkor a hullámzást is sikerül. A tartósan (a tartós az csak néhány nap) 8-12 nem olyan veszélyes, mint a hipo, és utána 15-18, aztán egy újabb hipo.
Ha az időjárás az oka, akkor az úgyis normalizálódik, és akkor a te cukid is helyreáll, de legalább abban az időszakban nem hullámzott a cukid.

Amikor nálam jön a változás, én is abból veszem észre, hogy hipo, és hiper, és azt valóban nagyon nehéz megfogni, tehát nem vagy egyedül. Sokszor a magam tanácsait is nehéz betartani.

 

[Magdika]

Sziasztok!

Az elmúlt két napban kicsit nagyon hullámzik a cukrom: hypo, aztán föl, megint hypo megint föl. Amióta pumpám van, nem volt ilyen klasszikus Somogyi. Volt valakinek hasonló, mondjuk az időjárás miatt?

Köszönöm!

Sziasztok ! PindurBocs, hasonlókat élek meg én is, azért rontjuk el mert nagyon jól akarjuk csinálni. Nehéz megfogadni a tanácsot, amikor magas értéket mérünk, hogy nem szabad rákorrigálni, vagy legalább nagyon óvatosan. Ilyenkor egy aktív mozgással többre megyünk, de persze erre nem mindig van lehetőségünk, így aztán elbaltázzuk inzulinnal.
Magdika

 

[Zsu77]

U.i.: Akit érdekel egy sokkal részletesebb beszámoló, keressen rá Bor Erika - Insulinpumpás tapasztalataim című digitális/letölthető könyvére. A www.mek.oszk.hu címen elérhető.

Én belenéztem,csak ajánlani tudom!Annyira megindítóan ír diabeteses történetéről...Van szó mars-csokiról,iszonyatos labilis cukrairól-kitünő példája annak,hogy 5-6-os HgA1c-je az állandó hipo és somi értsd: 2-24 közötti napi szintű értékekből tevődött össze,nővérként műszakban dolgozva,mandula műtéten átesve,stb-stb.Mindenkinek nagyon ajánlom,aki még nem olvasta.Én rákerestem ez a pontos cím: http://www.mek.oszk.hu/03400/03436/index.phtml

Le is tölthető,én a magam részéről letöltöttem...

 

[Zsu77]

Na,hát elérkeztem a "Mit teszek,ha..." részekhez.Gyerekek!Fantasztikus,hogy milyen az emberi test!Milyen lavírozgatások mennek már csak az inzulintermelésnél is,már ugye,amikor egészséges az ember.Milyen fantasztikusan megy utána mindennek és alkalmazkodik pöpec pontosan az...az...égadtavilágon mindenhez!Legyen az külső,vagy belső behatás,ilyen ok,olyan ok...Csak ámulok!Ezután menni dibaosként,kész művészet!Őszintén remélem,hogy egyszer lesz majd mindenki által elérhető csoda-pumpesz,ami legalább megközelíti ezt a tudást!Vagy,ami még jobb:jó lenne egy nap meggyógyulni minden diabosnak!
Egyébként pedig azon filózok,hogy nem lenne-e hasznos minden embernél biztos,ami biztos alapon már eleve,még egészségesként egy 24órás vércukor és inzulin- profilt felállítani?Hiszen nem tudható,hogy ki lesz beteg és ki nem,viszont milyen jól jön az,egy esetleges lebetegedésnél,hogyha a kartonján szerepel az,hogy az ő szervezete hogyan és mint viselkedett még egészségesen.Lenne egy saját profil,ami alapján és ami után lehetne menni.Hiszen ez nem változik senkinél.Az ami ő rá jellemző és az,amit a szervezete a lebetegedés után is elvár.Nem kéne sötétben tapogatózva,labilis cukor esetén akár évekig is,hogy na akkor nála hogy is működik a test adott órában.Elég lenne a külső tényezőkkel vacakolni...Szerintem sokat segítene.Asszem...:?

 

[kmolli]

Elolvastam a diabeteses történetét ennek a nőnek és tényleg nagyon jól ír, szimpatikus lett Már csak azért is, mert 1 év híján egyidősek vagyunk és csak néhány évvel lett később cukros, mint én, de lényegében a középiskolás éveit ő is cukrosan élte meg, mint én.
DE. Amikor ő cukros lett, már akkor sem a legmodernebb kezelést kapta (az akkori viszonylatban persze) és utána is, a penes időszakából is kimaradtak kezelési módszerek. Én is hasonlóan labilis vagyok alapból, de amint benőtt a fejem lágya (ez olyan 20 éves korom körül történt), megértettem sokmindent. Például azt, hogy a megfelelő bázis hiányzik nekem a stabilabb értékekhez, ezt Erika is leírja, de csak utólag, pumpás korában jött erre rá (az orvosok miért nem jöttek rá elötte?). A napi 3x-i insulatard plusz humalog párosítást ki sem próbálta, pedig pont az ilyen nagyon labilis, rendszertelen életet élő embereknél válik be a legjobban. És a pumpával sem jutott el még olyan szintre, amire szerintem eljuthatna. Magyarul azt nem értem, miért ő ír erről könyvet... nem tudom, mennyire jó ötlet az ő tanácsait követni. Például nem olvastam sehol, hogy rendszeresen sportolt volna. Nem őt szeretném minősíteni, dehogyis (ráadásul nem olvastam végig a könyvet.... ), csak picit veszélyesnek érzem könyvben kiadni a gyakorlati tanácsait egy olyan cukrosnak, aki szvsz nem tett meg mindent a jó cukrokért - nem azért mert nem akart, hanem mert nem állt a rendelkezésére megfelelő info. De persze lehet, hogy rosszul látom és végig kéne olvasnom...

 

[vighkata]

Bor Erikát én is olvastam már régen (2005-ben írta pályázatra a tapasztalatait), és tudomásom szerint orvosok is olvasták, de eléggé feledésbe merült. Én legalábbis nem találkoztam vele máshol, hogy hasznosítottak volna belőle valamit, csak azt, hogy tudnak róla.

 

[Zsu77]

Persze,nyílván-én végigolvastam-nem is annyira a pontos tanácsadás a lényeg benne,hanem az,hogy talán egy pici bátorítás és vígasztalás azoknak,akik hasonló szörnyű cipőben jár.Amit én megtanultam itt,hogy max.ötletet tud bárki is adni másnak,de a végső megoldás mindig önmenedzselés-függő.Egyébként én is nagyon elcsodálkoztam,olyan insulin nevek,amelyeket még sose hallottam és hát amikor olyan időszak volt,hogy össz napi 3 actrapidja volt egy napra,nuku bázis,azis érdekes,de valakinél biztos beválik,mondjuk a 2-es tip.-nél,ha terhesség miatt nincs gyógyószer,de mindegy...A lényeg szerintem nem is ez,hanem az,amiért mindenkinek hasznos lenne valami hasonlót alkotni,ha futna rá az idejéből...Én személyszerint nem tartom hasznosnak ő,vagy bárki más után menni,csak mert az neki bevált.Úgy átjön,hogy most már szokványos diab-élete lett pumpesszal,de azt mondani,hogy ez az ő módszere más hasonproblémásnak megoldás lenne,szerintem nem helyes.Ettől függetlenül,jó,hogy leírta!

 

[dg]

A szubjektív leírások, élmények, meglátások abszolút hiány a diab irodalomban. Pedig nagyon fontos! Az élménybeszámolókban nem szabad a tudományos célzatot keresni, mert nincs tudományos célzata. Egy ember sorsa, tapasztalata, az ő szemszögéből. Megoldásokat, tanácsokat keresni szakirodalomban kell. Persze, az meglehet, hogy egészen máshol találja meg az ember a válaszait... De a lényeg: ha egy olvasó elé kerül egy írás, a megfelelő igénnyel kell nekilátni.

Én Bor Erikát még nem olvastam, de ezek után megteszem.

Kun Irénnek jelent meg egy könyve, ezt olvastam.

http://webshop.animare.hu/a_pillanat_hataran_hajnali_gondolatok+55828.html

És ezt is kedvelem:

http://www.vitalitas.hu/ismerettar/cumese/cumese1.htm

 

[kmolli]

A szubjektív leírások, élmények, meglátások abszolút hiány a diab irodalomban. Pedig nagyon fontos! Az élménybeszámolókban nem szabad a tudományos célzatot keresni, mert nincs tudományos célzata. Egy ember sorsa, tapasztalata, az ő szemszögéből.

Én Bor Erikát még nem olvastam, de ezek után megteszem.

Kun Irénnek jelent meg egy könyve, ezt olvastam.

És ezt is kedvelem:

http://www.vitalitas.hu/ismerettar/cumese/cumese1.htm

Bor Erika élménybeszámolója nagyon tetszik, a könyvek a gyakorlati tanácsadó részével nem értek egyet csak, az nem kéne bele szerintem, de az élménybeszámoló az igen. Amúgy gyerekekről vannak ilyen könyvek, Békefi Dezső adott ki már többet is, nekünk megvannak, az pont erről szól, sok család szubjektív leírásai, élménybeszámolói vannak benne. De felnőtteknek szólót nem is nagyon olvastam még, bár tény, hogy jóval gyakoribb még ma is a gyerekkorban kialakuló IDDM, ezért talán az ilyen családok élménybeszámolói valóban fontosabbak és talán sok ilyen történetet lehet a neten olvasni, valszeg nem érné meg senkinek ilyen könyvet kiadni.

De, ha ez mindenkit érdekel, csinálhatnánk itt a fórumon egy kisebb "pályázatot", írhatna mindenki egy ilyen kis történetet, olyat, amilyet csak akar a cukorbetegségével és az élményeivel kapcsolatban (mint ez a Bor Erika a bezevetőjében) és valami kisebb nyeremény fejében lehetne szavazni (elolvasás után ) a számunkra legmegfogóbb beszámolóra. Mit gondoltok? Ildi, te mit gondolsz?