Kedves Grácia!
Áthoztam ide a témát mert ide jobban illik amit írni akarok, szóval:
Ezeket a dolgokat a "Cukorbeteg gyerek" topikban nagyon jól összefoglaltad Katával együtt, érdekes mert kb. én is így csinálom csak éppen Actrapid/Insulatard párossal. Ami azért elég más, viszont nagyon jól működik. Gondolom ezek saját tapasztalatok, szóval hogy neked kellett rájönni a dologra. Tudom magamról mert nekem is úgy tanították annak idején hogy az inzulinon és az előírt szénhidráton nem lehet változtatni csak az orvosnak, az előírt adag szent. A kaja mennyiség és idők kötelezőek, még 10 percet se szabad csúszkálni…na, nem is folytatom tovább, de tényleg így volt. Azt meg tudja mindenki, tapasztalta már, hogy ez a hétköznapokban lehetetlen. Amikor sikerült kilábalnom kicsit az egyéb bajokból elmentem gyógyszert íratni a háziorvosomhoz annak idején és tőle hallottam ilyet először amiket írtál…mondjuk ő is több mint tíz éve sorstársunk, szóval nem könyvekből olvasta...
Nálam ez a változtatás mondjuk a kaja adagra vonatkozik elsősorban de csak minimális mértékben, mondjuk egy 6 feletti kaja előtti értéknél (ami nálam ritka) szoktam kicsit visszavenni mert hát ott inzulinnal mit korrigáljak…nem is szabad ilyenkor mert abból könnyen hipó lehet. Eleinte voltam így néhányszor, abba is hagytam gyorsan. De ezt is kipróbáltam. Ezzel a kis kaja "korrigálással" viszont biztosítva van a következő étkezés előtti jó vc. érték nálam, szóval ez így bevált. Ezt csak szemmértékre szoktam megállapítani, szóval nem tudom hogy pontosan mennyi az elhagyott ch mennyisége csak kb., de nem is írnék ilyet hogy ennyivel vagy annyival kell kevesebb, butaság lenne. Ezeknek a változtatásoknak mondjuk a gondozóban nem örültek amikor mondtam, mivel "ilyet nem lehet csinálni"…na, most erre mit mondjak. Inkább hallgatok, viszont így megvannak győződve róla hogy ezeket az eredményeket nekik köszönhetem…és azért ilyen mert mindent pontosan betartok amit előírtak. Jártam úgy is egyszer hogy a gondozóban a doktornő látva az értékeimet azt mondta:
-Ez nagyon be van állva, ki kéne mozdítani valamerre.
Én: -??? (Csak néztem.)
Erre hozzátette hogy:
-Ha ez igaz! …és a kezében tartott naplómat az asztalra dobta.
Szóval milyen együttműködést várjon az ember ha még bizalom sincs…na, mindegy ez van.
Viszont ahogy írtad is ehhez azért csak az kezdjen hozzá aki tényleg átlátja ezt a dolgot oda-vissza, ezzel teljesen egyetértek, de egy kezdőnek ebben a kezelőorvosnak kéne segíteni elsősorban hogy tényleg alkalmazni tudja mindenki egy idő után, önállóan. (Pl. hogy egy 14-es értéknél elhagyhatja esetleg a tízórait, vagy éppen lehet korrigálni a kaja mennyiségével…stb.)
Azért az nagyon jó hogy legalább így lehet egymással tapasztalatot cserélni és saját magunkra nézve a hallottakat kitapasztalni és alkalmazni.
Azt pedig csak megerősíteni tudom hogy ezt kivitelezni sokkal egyszerűbb mint beszélni vagy írni róla, egy idő után természetes napi rutinná válik, észre sem veszi az ember csak csinálja.
Üdv.,
Laci
Ui.: A "Cukorbeteg gyerek" topikot mindenki olvassa el a 92. oldal #911 üzenetétől kezdve mert nagyon HASZNOS és igen FONTOS dolgok vannak oda leírva!!!