A Nyír-Diabet Egyesület személyes érintettség miatt alakult meg 2008-ban. Már a kezdetekkor éreztük, hogy a kamaszok nagyon fontosok nekünk. Különböző könyveket tanulmányoztunk, tanfolyamokon vettünk részt annak érdekében, hogy minél jobban tudjunk segíteni ennek a korosztálynak.
A lázadó korszakban igazán nehéz a fiataloknak, tapasztalatból tudjuk, hogy ebben az életkorban különösen nehéz a betegség elfogadása. Tudjuk, hogy felnőttek szájából elhangzó szavakkal nehéz meggyőzni őket, ezért egy merész ötletünk támadt: egy szórakoztató ifjúsági regény, amiben a főszereplők 1-es típusú diabéteszesek. Olyan könyvet képzeltünk el, ami a diabosok számára megkönnyíti az elfogadást, a szülők számára pedig segít megérteni a kamaszok világát. Ugyanilyen fontos volt, hogy a diabbal nem érintettek számára a kötet olvasása pont olyan szórakoztató legyen, mint bármelyik élvezhető ifjúsági regény, de olvasás közben észrevétlenül épp elegendő információt kapjanak az 1-es típusú diabéteszről, amennyi még nem megterhelő, de jól jöhet, ha a baráti körben van érintett.
Izolda: 13 éves vagyok, van egy majom bátyám, és szerelmes vagyok az úszásba. Az életem fél évvel ezelőtt kifordult a négy sarkából. Diabéteszes lettem, úgyhogy a napjaim anya vizslató tekintete mellett vércukormérésből, inzulinadagolásból és diétázásból állnak. A testem megváltozott, de nem csak úgy, ahogy a kortársaimnak, a lehetőségeim szűkültek, a világot pillanatnyilag eléggé utálom. Nem akarok táborozni, inzulinpumpát viselni, sőt, ha lehet, nem is szólnék senkihez. Köszönöm a figyelmet!
Amikor beüt a cukor
A könyv megírására Ling-Balogh Ernát kértük fel. Ernát már korábban ismertük, mert testvérként ő is érintett. Meghívtuk, hogy töltse velünk a tábori napokat, érezze át a hangulatát, szellemiségét. Pár hónapos babájával és férjével szinte beolvadtak a táborba. A regény alkotása közben visszaemlékezett saját tapasztalataira, hiszen 17 éves volt, mikor az öccsét diagnosztizálták. Merített öccse, édesanyja történeteiből, Szabó Eszterrel folytatott beszélgetésekből, valamint a tábori tapasztalatokból.
Amikor beüt a cukor
A könyvet 2021 októberében, büszkén, igazán értő közönség előtt Debrecenben, a Gyermekdiabétesz konferencián jelentettük be. Megható pillanatok voltak, jó érzés volt látni az elmorzsolt könnycseppeket, utána örömmel vettük a gratulációkat és az érdeklő kérdéseket.
Panka: Annyira várom a diabéteszes tábort! Addig is shoppingolok anyával, ottalvós bulikat tartunk Lillával, és elmegyek az orvosomhoz is, hogy megnézzük az értékeimet. A fiúkkal leszámoltam, főleg azokkal, akik egészségesek, de amúgy jól vagyok. Minden reggel pozitív megerősítésekkel indítom a napot, az ágyam alatt rejtegetem a rajzaimat, és imádom a tábort. Vagy ezt már mondtam?
Könyvbemutatót Nyíregyházán és Budapesten egyaránt tartottunk. November elején Nyíregyházán a Selfie Múzeumban, ami fiatalos és vidám jellege miatt igazán találó helyszín volt.
Az esemény nagy érdeklődésnek örvendett. Elmeséltük a könyv születését, meséltünk a táborról, valamint Erna felolvasott a könyvből. Felolvasás közben láttam a felnevető és elérzékenyült érintetteket és hozzátartozóikat.
Budapesten a Bártfai étteremben tartottuk a könyvbemutatót, ahol nagy megtiszteltetés ért minket, hiszen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter családjával együtt vett részt eseményünkön. Nagy öröm és elismerés volt számunkra, hogy Katalin olvasta a könyvet és nagyon tetszett neki. Közös beszélgetés és felolvasás után a programot ezúttal mini koncerttel folytattuk. A Perpétuum zenekar énekese, Girincsi Fruzsina – aki szintén érintett az 1-es típusú diabéteszben – gyönyörű hangja járta be a termet, őt Takács Dániel kísérte gitárral. Finom falatok elfogyasztása közben kellemes beszélgetéssel zártuk az eseményt.
A könyvvel a Károli Gáspár Református Egyetemen érzékenyítő órát tartottunk leendő pedagógusoknak. Meséltünk a könyv születéséről, a főszereplőiről és az 1-es típusú diabéteszről. Beszélgettünk arról is a hallgatókkal, hogyan tudnak majd segíteni, ha az osztályukba vagy csoportjukba 1-es típusú diabétesszel élő gyermek kerül. Majd felolvasással és kérdésekkel zártuk az órát.
Mór: Fesztiválozni akartam azon a héten, vágod? De most ott tartunk, hogy a húgomat, Izzit kell elkísérnem egy táborba, amiről semmit nem tudok, és nem is érdekel. Arról már ne is beszéljünk, hogy a családom fél éve átnéz rajtam, mert minden percüket szénhidráttáblázatok fölött töltik. Az persze feltűnik nekik, amikor picikét kések otthonról egy buli után…
Tervezünk hasonló alkalmakat, melyek célja az érzékenyítés, információátadás az 1-es típusú diabéteszről. Legközelebb Gödöllőre megyünk, majd március végén Nyíregyházán a megyei könyvtárban várjuk a gimnazistákat. Célunk, hogy minél többen, a diabéteszben nem érintett fiatalok is megismerjék és megszeressék, hiszen a könyv diabétesztől függetlenül mindenki számára szórakoztató.
