Miért pont az én gyermekem? – kérdezik a szülők. A gyermekkori cukorbetegség diagnózisa minden családot váratlan csapásként, teljesen felkészületlenül ér. Félelem, bizonyos fokú bűntudat és kétségbeesés lesz úrrá a családon. A cukorbeteg gyermek nem érti, hogy ő most már „más” mint a többiek. A szülő pedig elsősorban amiatt aggódik, hogy képes lesz-e megfelelni az új helyzet teremtette feladatoknak.
- Mi okozza a gyermekkori 1-es típusú diabéteszt?
- Mi a gyermekkori 1-es típusú diabétesz kezelésének lényege?
- Hogyan kell beadni az inzulint?
- Melyik inzulin a legjobb, mennyit, és naponta hányszor kell adni?
- Naponta hányszor étkezzen a cukorbeteg gyermek?
- Miért kell otthon is rendszeresen vércukormérést végezni?
- Mi az a hipoglikémia (kórosan alacsony vércukorszint) és mik a tünetei?
- Mi az a hiperglikémia és ketoacidózis?
- Az életkor befolyásolja-e a diabétesz természetét és kezelését?
- Gyógyítható-e a gyermekkori cukorbetegség?
- Gyermekkori cukorbetegség ismeretterjesztő cikksorozat
- Cukorbetegség és inzulinkezelés gyermekkorban cikksorozat
A gyermekkori 1-es típusú cukorbetegség lényegében a felnőttkorihoz hasonló állapot, tehát az inzulinkezelés alapelvei is hasonlóak. Mégis számos olyan, elsősorban az életkorral kapcsolatos sajátosság és különbség van, ami az inzulinkezelésben is figyelembe veendő.
A felnőttkori diabétesszel szemben a gyermekkori diabéteszre általában a nagyobb labilitás, a vércukorszint nagyobb ingadozása jellemző, ami megnyilvánulhat abban, hogy a vércukorszint egyetlen nap alatt is széles határok között változik, illetve abban is, hogy az egymást követő napok vércukorszintjei jelentős mértékben különböznek egymástól.
1. Mi okozza a gyermekkori 1-es típusú diabéteszt?
Sajnos ma még nem tudjuk pontosan azt, hogy mi okozza az 1-es típusú diabéteszt. Jelenlegi ismereteink szerint a genetikailag arra hajlamos egyénekben külső környezeti tényezők egy hosszú, évekig tartó, az inzulin-termelő sejteket megbetegítő autoimmun folyamatot indítanak el. Autoimmunitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit „idegen testnek” érzékeli, és elpusztításukra törekszik. Az autoimmun betegség gyűjtőfogalom, amelybe különböző betegségek tartoznak. Diabéteszben az immunfolyamat a szervezet sejtjei, szövetei közül a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeit támadja meg és semmisíti meg.
2. Mi a gyermekkori 1-es típusú diabétesz kezelésének lényege?
A legfontosabb a hiányzó és az élethez nélkülözhetetlen inzulin pótlása, mégpedig olyan módon, hogy a vérben az inzulin szintje az anyagcsere-egészségesekéhez, a nem diabéteszesekéhez hasonlóan alakuljon. Azaz, étkezéseket követően azok mennyiségével, szénhidrát- és egyéb táplálék-tartalmával arányosan emelkedjen, az étkezések között és az éjszakai alvás alatt pedig alacsony szinten maradjon.
Az inzulint injekciós tűvel juttatjuk a bőr alá, ahonnan az rövidebb-hosszabb idejű felszívódás után a vérbe kerül. Ma már az inzulin-készítmények igen nagy választéka áll rendelkezésünkre.
3. Hogyan kell beadni az inzulint?
Ma már alig van olyan diabéteszes gyermek, aki az inzulin beadásához a hagyományos fecskendőt és injekciós tűt használná. Túlnyomó többségük félautomata töltőtollakkal, a pen-ekkel adja az inzulint, egy részük pedig inzulinpumpát használ.
A gyermekek által használt pen-ek ugyanazok, amelyekkel a felnőtt korú diabéteszesek adják az inzulint, de a kisgyermekek számára speciális pen-ek vannak forgalomban, amelyekkel fél egység inzulin is pontosan adagolható.
A tű hosszát egyénileg kell megválasztani, mert a túl rövid tű használata esetén az inzulin a bőrbe (helytelen), túl hosszú tűvel pedig esetleg az izomba (helytelen) kerül. Hosszabb tűre lehet szükség nagyobb gyermekeknél és vastagabb bőralatti zsírpárna esetén is. Annak érdekében, hogy a pen-ek esetleges meghibásodása esetén is biztosított maradjon az inzulin beadása, tartalékként ajánlatos hagyományos inzulinfecskendőket is beszerezni. Ezekkel az 1 ml-es űrtartalmú (1ml=100 egység inzulin) fecskendőkkel a legkisebb kimérhető inzulin-adag 2 egység.
Hová adjuk be az inzulint?
Az inzulint tulajdonképpen bárhová lehet adni a bőr alá. Leggyakoribb beadási helyek a comb, felkar, fartájék vagy a hasfal. A felszívódás a has bőre alól a leggyorsabb.
Az inzulin beadása előtt a bőrt fertőtleníteni nem szükséges.
Fontos, hogy közvetlenül egymás után ugyanoda ne adjunk be inzulint, mert ez „inzulin-csomó” (lipohipertrofia) kialakulásához vezethet. Az „inzulincsomó”-ba beadott inzulin felszívódási üteme pedig megváltozhat, bizonytalanabbá válhat.
4. Melyik inzulin a legjobb, mennyit, és naponta hányszor kell adni?
Azt, hogy melyik inzulinfajtát, milyen adagban és naponta hányszor alkalmazzuk, sok tényezőtől függ.
Ezek közül néhány fontosabb:
- Életkor
- A diabétesz fennállásának időtartama
- Az életmód sajátosságai (pl. étkezési szokások, testmozgás-sport, iskolai órarend stb.)
- Kitűzött vércukor, ill. glikémiás céltartomány (HbA1c)
- Családi körülmények, pszichés és egyéb tényezők
Az inzulin-kezelés „beállítása” mindig egyénre szabottan történik, a gondozó orvos mérlegelése alapján.
Pen-nel vagy inzulinpumpával érhető el jobb beállítás?
Ez egyénre szabott döntés kérdése, gondos mérlegelést, a kezelőorvossal történő ismételt konzultációt igényel.
Változik-e az inzulinszükséglet a kezelés megkezdése után?
A napi inzulinszükséglet kezdetben igen jelentős, majd általában néhány hét elmúltával fokozatosan csökken. Az alacsony inzulin szükséglet időszaka hónapokig, szerencsés esetben évekig is eltarthat, kivételesen pedig átmenetileg inzulin nélkül is normális tartományban maradhat a vércukorszint („remissziós időszak”, illetve „mézes hetek”). Sajnos azonban az inzulin igény egy idő után újra emelkedik, majd stabilizálódik, illetve csak a normális gyermekkori növekedéssel járó testsúlygyarapodással arányosan nő. A kamaszkorban az inzulinszükséglet jelentős átmeneti emelkedésével kell számolni.
5. Naponta hányszor étkezzen a cukorbeteg gyermek?
Általában naponta minimum 4-5 alkalommal tanácsos étkezni. De ez csak nagy általánosságban érvényes. Jelentős mértékben függ az alkalmazott inzulin típusától. Ennél többszöri étkezésre is szükség lehet. Például az iskolás gyermek kétszer is igényelhet délelőtti kisétkezést, ha az órarend miatt későre tolódik az ebéd. Étkezési ultragyors hatású, és hosszú hatástartamú (bázis-analóg) inzulin-kezelésben részesülő kamaszkorú gyermeknél a három főétkezés (esetleg egy késői „pótvacsorával” kiegészítve) is elegendő lehet.
Tornázhat-e, sportolhat-e a cukorbeteg gyermek?
A diabéteszes gyermek iskolai testnevelés alóli felmentése indokolatlan. A rendszeres testmozgás javítja az anyagcserét és fontos a szív-érrendszer egészséges működésének megőrzésében is. A rendszeresen sportoló gyermek edzője és sporttársai is legyenek tisztában a diabétesz lényegével, a hipoglikémia tüneteivel, valamint annak megelőzésével és kezelésével.
Hogyan befolyásolja a testmozgás a vércukorszintet?
Az izommunka csökkenti a vércukorszintet és hipoglikémiát, kórosan alacsony vércukorszintet eredményezhet. Ugyanakkor a sportversenyek izgalma pedig jelentős vércukor-emelkedéssel járhat.
6. Miért kell otthon is rendszeresen vércukormérést végezni?
A vércukormérés fontos támpontot nyújt az étkezés, az inzulin-adagolás és testmozgás összehangolásához. Szinte bárhol ás bármikor elvégezhető és növeli a szülő valamint a gyermek önbizalmát.
Honnan kell nyerni a vért a vércukorvizsgálathoz?
A vérvétel leggyakoribb helye az ujjbegy. Fontos, hogy ne az ujjbegy közepét (itt van a legsűrűbb érzőideg-hálózat, ez a legfájdalmasabb és évek során sérülhet, tompulhat az ujjak nagyon fontos tapintás-érző funkciója is!), hanem valamelyik oldalát szúrjuk, de ne a köröm közvetlen közelében. A vérvétellel járó fájdalom mérsékelhető, ha nem tűvel, hanem a speciálisan erre a célra készült lándzsával szúrunk. Ezzel a módszerrel ráadásul nagyobb vércsepp nyerhető. A vércukormérő készülékekhez mellékelt ujjszúró (amelyet a gyermekek „böki”-nek kereszteltek el) beszúrási erőssége, mélysége egyénileg (az életkor és bőrvastagság figyelembevételével) beállítható. Ne feledjük: az elkövetkezendő évek során még sok ezer vércukorvizsgálatra lesz szükségünk, használjuk mind a tíz ujjat, az ujjbegyek mindkét oldalát és kézujjak „pihentetése”érdekében időnként más helyeket is (pl. fülcimpa és a lábak ujjai), és alkalmazzunk puhító krémet a bőr ápolására.
7. Mi az a hipoglikémia (kórosan alacsony vércukorszint) és mik a tünetei?
Hipoglikémiáról akkor beszélünk, ha a vércukorszint 3,0 mmol/l alá csökken. A hipoglikémia alább felsorolt tünetei (vagy azok közül valamelyik) azonban jelentkezhetnek már ennél magasabb értékeknél is, ha megelőzőleg a vércukorszint átlaga tartósabban magas volt, és a szervezet ehhez szokott hozzá.
Ha megelőzően a vércukorszint pedig tartósan a 3 mmol/l érték közelében volt, akkor a tünetek esetleg csak ennél jóval alacsonyabb szinteknél jelennek meg. Ez a helyzet feltétlenül elkerülendő, mert a mély és hosszantartó hipoglikémia életveszélyes állapot.
A fenti meggondolások alapján tehát nem lehet, például egyetlen 3,0 mmol/l-es vércukorértéknél meghúzni a határt. Helyesebb ezért minden 3,9 mmol/l alatti értéket figyelmeztető jelnek tekinteni.
Hipoglikémia tünetek:
- kínzó éhségérzet
- remegés
- szédülés
- gyengeségérzet, bágyadtság
- aluszékonyság
- hideg verítékezés
- ingerültség, furcsa, bizarr magatartás
- sírás, sikoltozás
- fejfájás
- hasfájás
- homályos vagy kettős látás
- fülzúgás
- nyelv, száj, vagy valamelyik végtag zsibbadása, átmeneti bénulása
- végtagrángás, görcs
- ájulás, eszméletvesztés
- éjszakai alvajárás
A tünetek egyénileg igen változatosak lehetnek.
8. Mi az a hiperglikémia és ketoacidózis?
A hiperglikémia az inzulinhiány okozta kórosan magas vércukorértéket jelenti.
A vércukor céltartományt 4–10 mmol/l között adtuk meg, és 15 mmol/l feletti vércukor esetén már nem javasoltuk a testmozgást. A diabétesz felismerésekor, sőt sajnos időnként az inzulinnal kezelt gyermekek esetében is, ennél jóval magasabb értékek is előfordulnak.
A hiperglikémia tünetei:
- bőséges és gyakori vizeletürítés
- szájszárazság
- szomjúságérzet
- száraz, meleg kipirult bőr
- testsúlycsökkenés
- gyengeség, fáradékonyság
Súlyosabb inzulinhiány esetén a hiperglikémia mellett ketózis is kifejlődik. A sejtek nem tudnak cukrot felhasználni, ezért energiaigényüket a zsír égetéséből fedezik. Ennek a fokozott zsírégetésnek mérgező, savas vegyhatású keton testek képződése lesz a következménye.
9. Az életkor befolyásolja-e a diabétesz természetét és kezelését?
A felnőttkori diabétesszel szemben a gyermekkori diabéteszre általában a nagyobb labilitás, a vércukorszint nagyobb ingadozása jellemző, ami megnyilvánulhat abban, hogy a vércukorszint egyetlen nap alatt is széles határok között változik, illetve abban is, hogy az egymást követő napok vércukorszintjei jelentős mértékben különböznek egymástól.
10. Gyógyítható-e a gyermekkori cukorbetegség?
Jelenlegi tudásunk szerint a diabétesz kezelhető, de véglegesen még nem meggyógyítható betegség. Az erre irányuló kutatások azonban igen intenzívek. Az egyik vonal ezek közül a mesterséges hasnyálmirigy illetve helyesebben a mesterséges béta-sejtek létrehozása, a másik pedig az őssejt-átültetés.
11. Gyermekkori cukorbetegség ismeretterjesztő cikksorozat
Diabéteszes lett a gyermekem 1. – Az első kérdések
Diabéteszes lett a gyermekem 2. – diéta, sport, vércukormérés
Diabéteszes lett a gyermekem 3. – hipoglikémia
Diabéteszes lett a gyermekem 4. – hiperglikémia
Diabéteszes lett a gyermekem 5. – életkori sajátosságok
Diabéteszes lett a gyermekem 6. – gyakran ismételt kérdések
12. Cukorbetegség és inzulinkezelés gyermekkorban cikksorozat
1. – Életkori sajátosságok
2. – Az inzulinigény változása
3. – Az inzulin beadása
4. – Vércukormérés
5. – Vizeletvizsgálat tesztcsíkkal
6. – Ideális anyagcsere-mutatók
7. – Vércukormérési eredmények értékelése
8. – Intenzív inzulinkezelés
9. – Intenzív inzulinkezelés, vércukormérési eredmények értékelése
10. – Intenzív inzulinkezelés inzulinpumpával
11. – Inzulinpumpa kezelés, életkori sajátosságok
12. – Hipoglikémia