A cukorbetegség – főként annak 2-es típusú formája – igen gyakran társul a nagyerek megbetegedésével, illetve jelentősen meggyorsíthatja a középkorú és idősebb emberekben mindig fellelhető érelmeszesedési folyamatokat. Ezért a 2-es típusú cukorbetegek fő halálozási oka a szívkoszorú- és agyi erek megbetegedése, mely mögött az idő előtti érelmeszesedés áll.
A 2-es típusú diabétesz – vagy akár csak az előstádiumai – fennállása kapcsán, mint ismeretes, a metabolikus szindróma egyéb összetevői által már fokozott kockázathoz a magas vércukorszintek általi többletkockázat is hozzájárul. Éppen ezért a nagyérszövődmények elleni küzdelem összetett: csakis a vércukor-, a vérnyomás- és a vérzsírszintek együttes normalizálása esetén lehet eredményes.
Szívkoszorúerek megbetegedése
2-es típusú diabéteszben a szívkoszorúerek meszesedése és a következményes infarktushalálozás 4-6-szor gyakrabban lép fel, mint nem cukorbeteg egyénekben. 1-es típusú diabéteszben az idő előtti halálozás leggyakoribb oka szintén a szív-érrendszer megbetegedése. Míg nem diabéteszes nőknél ritkább a szívinfarktus, mint a hasonló korú férfiaknál, addig diabéteszben a nők ilyen irányú előnye elvész: infarktusos halálozásuk gyakorisága eléri a férfiakét.
Cukorbetegségben a szív autonóm neuropátiája (a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer sérülése) igen korán kifejlődik. Ennek egyik következménye a néma szívizominfarktus, ami annyit jelent, hogy a beteg nem érzi a károsodott szívizom fájdalmát (nincs anginája), és mivel a „figyelmeztető” jelzés elmarad, az infarktus – felismeretlenül – könnyebben halálhoz vezethet. Sokszor a szívinfarktusra visszavezethető súlyos szívgyengeség egyetlen jele a keringés elégtelensége által okozott nehézlégzés. Ez gyakran jár együtt veszélyes ritmuszavarral.
Tehát a diabéteszhez társuló szívizominfarktus halálozása nagyobb arányú, a felépülés esélye kisebb, és az újabb infarktus bekövetkezésének veszélye nagyobb. Éppen ezért diabéteszben a legkisebb, szívkoszorúér-betegségre utaló panaszok esetén azonnal EKG-t kell készíttetni és kardiológiai konzíliumot szükséges igénybe venni!
Az egyszerű EKG-vizsgálat sokszor nem mutatja ki a károsodást, ezért helyette egyre gyakrabban ún. terheléses EKG-t, illetve szív ultrahang-vizsgálatot végeznek. Időben elvégzett beavatkozással (ballonos értágítás, sztent-behelyezés, érpótlás stb.) ma már a cukorbetegek egyre nagyobb hányadának sikerülhet életét és jó életminőségét akár sok évvel meghosszabbítani.
Agyi érrendszeri megbetegedések
Diabéteszben 2-3-szor gyakrabban lép fel az agyi artériák szűkületére, trombózisára visszavezethető féloldali bénulás, beszédzavar. Enyhébb esetben a tünetek átmenetiek (ún. TIA, agyi „érgörcs”). Súlyosabb esetben (szélütés, stroke – „sztrók”) az érintett agyi területek ellágyulnak, és ez nagyobb gyakorisággal fordul elő diabéteszeseknél, mint diabétesz nélkül.
Mivel a másik fő kockázati tényező a hipertónia, diabéteszben fokozottan szükséges a vérnyomás rendszeres ellenőrzése (minden páciensvizit alkalmával, de lehetőleg otthon is), és megfelelő kezelés révén normális – 135/85 Hgmm alatti – vérnyomásértékek tartós biztosítása.
A perifériás erek megbetegedése
Diabéteszben gyakoribb a perifériás erek megbetegedése, tehát az alsó végtag artériáinak a szűkülete is. Erre a szakaszos elhelyezkedés a jellemző, azaz a hasűrben lévő külső lágyéki artériától kezdve a combartérián át a lábszárartériákig az egyszerre több helyen elhelyezkedő szűkület a jellemző. Ez nagymértékben megnehezíti a gyógyítást, legyen az ballonos érfaltágítás, sztent-behelyezés vagy sebészi érplasztika, érpótlás (bypass).
Ma már hazánkban is egyre hozzáférhetőbbek a korszerű „intervenciós radiológiai módszerek”, melyek révén képesek a térd alatti vékony artériákat is katéterezni, és bennük értágító beavatkozásokat végezni.
Az alsó végtag artériáinak a megbetegedését súlyosbítja a mindig jelen lévő neuropátia, mely miatt sokszor a lábsérülések észrevétlenek maradnak és ez nagyon gyakran a végtag részleges vagy teljes elvesztését eredményezi.
Összefoglalta dr. Fövényi József, PhD
a Cukorbetegközpont diabetológusa
Megjelent: DiabFórum magazin 2024/1 – március (14-15. oldal)
