Az utóbbi évek kiterjedt kutatásai egyöntetűen megállapították, hogy a diabéteszes szövődmények elkerüléséhez elengedhetetlen a vércukormérés, vagyis a normális vércukorszint beállítása és folyamatos megőrzése.
- Miért szükséges a vércukormérés?
- Milyen vércukormérőt válasszunk?
- Mikor ajánlott a vércukormérés?
- Hányszor mérjek, mennyi tesztcsíkot kaphatok?
- A vérminta helyes levétele
- Mire érdemes még figyelni?
- A HbA1c-értékelési formula
- A rendszeres vércukormérés megóvhat a szövődményektől
A korszerű vércukormérők segítségével napjainkban már egyszerűen ellenőrizhető a vércukorszint, és a vérminta levételével együtt járó szúrás kellemetlenségei is lényegesen csökkenthetők. A multifunkciós vércukormérők ma már mindenki számára elérhetők, ám a megfelelő eszköz kiválasztásához és használatához érdemes néhány tanácsot figyelembe venni.
1. Miért szükséges a vércukormérés?
Bár a diabétesz veszélyes betegség, a megfelelő kezelések, az egészséges életmód és a folyamatos önellenőrzés mellett a betegek teljes értékű életet élhetnek. A cukorbetegek gondozása csak rendszeres vércukormérés mellett lehetséges. A mérési eredmények alapján állítható össze a megfelelő étrend, valamint ez szolgáltat megbízható információkat az a legmegfelelőbb gyógyszeres kezelés megválasztásához.
2. Milyen vércukormérőt válasszunk?
A mindennapos önellenőrzés és szigorú diéta jelentős kötöttségekkel jár, ezért fontos, hogy a vércukormérés és az eredmények kiértékelése ne jelentsen további terheket. A korszerű vércukormérőt és felszereléseket használók tapasztalatai nap mint nap igazolják, hogy megéri jó minőségű termékeket választani, mert ezek használata kevesebb kellemetlenséggel jár, és jobban garantálja a betegek biztonságát. Éppen ezért a vércukormérő kiválasztásánál fontos a:
- könnyű kezelhetőség, automatikus működés
- rövid mérési idő
- étkezés előtti és étkezés utáni értékek szimbólummal történő megkülönböztetése
- kis vérminta igény (így egy apró szúrás is elegendő a vérvételhez)
- széles mérési tartomány és pontosság
- egyszerűen használható adatelemzés
- nagy kijelző és bőséges memóriakapacitás,
- megbízható, chipes kódolás
- gazdaságos energiaellátás
A pontos és zökkenőmentes mérés érdekében gyakoroljuk be az útmutatóban leírt eljárásokat, és mindig helyesen kódolt készüléket használjunk. Fokozottan ügyeljünk a készülék tisztán tartására: higiéniás szempontból és vércukormérő élettartama miatt is.
3. Mikor ajánlott a vércukormérés?
A diabétesz jellege és az egyéni igények függvényében az alábbi alkalmakkor ajánlott a vércukorszint ellenőrzése:
- ébredés után
- étkezések előtt és 2 órával étkezések után
- lefekvés előtt
- testedzés előtt (a fokozott szénhidrátbevitel szükségessége miatt) és közvetlenül utána
- a testedzést követő órákban (ilyenkor leeshet a vércukorszint)
A fentieken kívül javasolt a mérés minden olyan esetben, amikor vércukorszintünket túl magasnak vagy túl alacsonynak érezzük. Továbbá érdemes önellenőrzést végezni, ha megváltoztatjuk a gyógyszer- vagy inzulinadagunkat, étrendünket vagy edzéstervünket, ha betegek vagyunk, ha alkoholt vagy szokatlan ételeket fogyasztunk, és utazás közben.
4. Hányszor mérjek, mennyi tesztcsíkot kaphatok?
Magyarországon a vércukormérőket a társadalombiztosítás csak az inzulinnal kezelt betegeknek támogatja (anyagi okokból). Ez nem jelenti azt, hogy a tablettával, diétával kezelt betegnek ne lenne fontos a rendszeres mérés.
Aki naponta csak egyszer kap inzulint, annak receptre vércukormérő jár, de tesztcsík nem. A vércukormérő 6 évente írható fel receptre, mindegyik kb. azonos összegbe kerül, a támogatás mértéke 80%. (A betegeknek kb. 3300 Ft-ba kerül receptre.)
Az alábbi táblázat megmutatja, hogy mekkora mennyiséget írhat elő a kezelőorvos az inzulinbeadások számától függően. A csíkokra is 80% a támogatás, ezért aki nem közgyógyra kapja 545 Ft körüli összeget fizet egy doboz tesztcsíkért.
Ha a napi inzulin-injekciók száma… | …akkor a 3 hónapra receptre írható tesztcsíkok száma |
2 | 2 doboz |
3 | 6 doboz (2 doboz havonta) |
4 vagy több | 9 doboz (3 doboz havonta) |
Forrás: Magyar Közlöny 2006/138 szám |
A méréshez használjon korszerű, kis vérigényű tesztcsíkot, ez szinte észrevétlen szúrást és csekélyebb hegesedést jelent. E csíkok technikai okok miatt nagyobb pontossággal is mérnek, mert kevésbé befolyásolja az eredményt a minta nagysága.
5. A vérminta helyes levétele
A vércukormérés eszközeinek megítélésénél elsődleges szempont a minél kisebb fájdalom. Ezért a jó minőségű ujjbegyszúrók és megfelelő élezésű lancetták nagyban segítik a cukorbetegek mindennapjait. Az alábbi gyakorlati tippek is hasznosak lehetnek:
- Szúrás előtt mossunk kezet szappannal és meleg vízzel: a meleghatás növeli a vérbőséget.
- Az ujjbegy oldalát szúrjuk meg, itt ugyanis kevesebb az idegvégződés.
- Cserélgessük az ujjakat: minden mérésnél másik ujjból vegyünk mintát! Így elkerülhetjük a hegesedést.
- Az optimális szúrásmélységhez használjuk állítható ujjbegyszúrót!
- Gyakorta cserélgessük a tűt!
- Szúrás után ujjunkat lógatva várjuk meg a megfelelő nagyságú vércsepp képződését!
- A vér kicseppentése után szorítsunk tiszta papírzsebkendőt a szúrás helyére!
6. Mire érdemes még figyelni?
- Használjon jó minőségű ujjbegyszúrót. Az eszköz legyen stabil szerkezetű, a lándzsa készüljön kemény ötvözetből, legyen több oldalról élezve és szilikonnal bevonva. Ez csökkenti a fájdalmat, nem lép fel hegesedés (vagy alig), és pontosabb lesz a mérés.
- Csak a készülékhez való tesztet használja méréskor. Más készülék tesztjével a mérők vagy nem tudnak mérni, vagy az eredmény kiszámíthatatlanul fog ingadozni a nem megfelelő kalibráció miatt.
- A többször használt lándzsa tompul, a szilikonréteg lekopik róla, ezért fájdalmasabbá válik a használata. Cserélje a lándzsát az előírásoknak megfelelően.
A vércukormérés apró kellemetlenség, különösen azokhoz a szövődményekhez képest, amelyek a diabéteszben kialakulhatnak. Érdemes odafigyelni a rendszeres mérésre, az adatok rögzítésére és a konzultációra orvosával, ezek együtt segíteni fognak, hogy minél tovább teljes életet élhessen.
7. A HbA1c-értékelési formula
A HbA1c értéke a vércukor előző 3 hónapos alakulásának legfőbb értékmérője.
Alapos vizsgálatok nyomán egy átszámítási formulát találtak, amely az eddig használtnál pontosabban tükrözi a HbA1c-érték és a beteg vércukrának összefüggését. Alkalmazását mind az IDF, mind az EASD javallja.
A matematikai formula a következő:
Átlagos vércukorszint (mmol/l) = (1,6 x HbA1c) – 2,6
Az ennek nyomán megszerkeszthető az alábbi táblázat, amely csupán az egész számú HbA1c-szinteket tartalmazza a hozzájuk tartozó, mmol/l-ben mért vércukorátlagokkal.
HbA1c (%) | Átlagos vércukorszintek (mmol/l) |
5 | 5,3 |
6 | 6,4 |
7 | 8,5 |
8 | 10,0 |
9 | 11,7 |
10 | 13,3 |
11 | 14,6 |
12 | 16,5 |
13 | 18,2 |
14 | 19,8 |
15 | 21,4 |
Ezt a formulát már kiválóan lehet alkalmazni és segítségével felfedni mind a beteg hibás vércukormérését, mind rámutatni a sokszor nem mért étkezés utáni vércukrok valószínűleg magas voltára, mind pedig a beteg esetleges „turpisságaira”.
8. A rendszeres vércukormérés megóvhat a szövődményektől
A vércukorszint ellenőrzése elengedhetetlen része a diabétesz „önmenedzselésének”, kézbentartásának. Szerencsére ma már Magyarországon is elérhetők a betegek számára az otthon használható vércukorszintmérő készülékek, mind a magas színvonalú magyar, mind az unióban másutt gyártottak. Vércukorszintet ellenőrizni a diabétesszel élőknek több okból is fontos.
Ha inzulinkezelésre is szorul a diabéteszes, ellenőrizni kell, hogy nem túl sok-e a beadott mennyiség, vagy nem túl kevés az inzulin mellé elfogyasztott táplálék szénhidráttartalma, mert az utóbbi veszélyesen lecsökkentheti a vércukorszintet, ami rosszulléthez, esetleg kómához is vezethet. A túl magasra szökő vércukorszint viszont előbb-utóbb súlyos szövődményeket okoz, míg az időben történt beavatkozás csökkenti a szövődmények kockázatát.
Van-e bizonyított előnye a rendszeres mérésnek?
Igen, több nagy létszámú betegcsoporton végzett nemzetközi vizsgálat igazolta az önellenőrzés hasznosságát. Az úgynevezett ROSSO vizsgálatban inzulinnal, és/vagy tablettával, illetve diétával kezelt betegeket tanulmányoztak átlagosan 6,5 éven át. A csaknem 3300 résztvevőt két csoportba sorolták, az egyik rendszeres cukorméréses önellenőrzést végzett, a másik csoport nem. Arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul a két csoportban a diabétesszel összefüggésbe hozható halálesetek, illetve súlyos szövődmények (szívinfarktus, szélütés, vakság, veseelégtelenség, lábproblémák) száma.
A mellékelt két ábra önmagáért beszél: a nem halálos szövődmények 32 százalékkal, a halálozás 52 százalékkal csökkent az önellenőrzést végző csoportban. Külön vizsgálták, hogy a kedvező hatás tablettával vagy diétával történő kezelés esetén is megfigyelhető-e, az eredmények hasonlóan pozitívak voltak.