A cukorbetegség szövődményei

A magas vércukor rendkívül káros a szervezetre, ha tartósan magasak a vércukorértékek a késői szövődmények kialakulása szinte elkerülhetetlen. A cukorbetegség szövődményei: az erek elmeszesednek, melynek következménye, hogy a magas vércukorszinttel élő cukorbeteg hamarabb kap szívinfarktust, agytrombózist. Ugyanakkor a magas vércukorszint a hajszálereket is károsítja, amely a szem, a végtagok vérellátását és a vesefunkció romlását eredményezi.

  1. Melyek a diabétesz késői szövődményei?
  2. Diabéteszes retinopátia (szemkárosodás)
  3. Diabéteszes nefropátia (vesekárosodás)
  4. Diabéteszes neuropátia
  5. Szívbetegségek
  6. Magas vérnyomás – hipertónia
  7. Szövődmények kialakulása – előzzük meg!

A diabétesz szövődményei

1. A szövődményekről és a szükséges vizsgálatokról

Gyakoribb szövődmények:

  • diabéteszes retinopátia: A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást eredményezhet.
  • diabéteszes nefropátia: A vese kisereinek károsodása, mely fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül veseelégtelenséget eredményezhet.
  • diabéteszes neuropátia: Érzéskiesésekben, fájdalomban, vegetatív működési zavarokban nyilvánul meg. A vegetatív zavarok közé tartozik az impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott izzadás, szapora szívverés.
  • Nagyerek betegségei (makroangiopátiák): Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely verőérben. Fajtái: a végtagon érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség, agyér-betegségek.

A cukorbetegség szövődményei

A cukorbetegség szövődményei

A cukorbetegség szövődményei

2. Diabéteszes retinopátia (szemkárosodás)

A szemfenék hajszálerei károsodnak, ez a látás romlásához, vagy akár a látás elvesztéséhez is vezethet. Ilyenkor a szemfenék bevérzik. A magas vércukorszint a szemfeneket is károsítja. A cukorbetegeknél gyakran alakul ki szürke hályog (cataracta). Ilyenkor a szem elhomályosodik, majd a hólyag „érésével” egyre átlátszatlanabbá válik. Kezdetben a beteg csak távolra nem lát jól, majd a kisebb, közeli betűket sem tudja elolvasni, végül a látás teljesen elhomályosodik.

A magasabb vércukor hatására elsősorban az idegrostokban és a szemlencsében szorbit halmozódik fel. Ez vizet szív magába, melynek következtében a szemlencse felduzzad. Ma már a szürke hályog orvosi beavatkozással eltávolítható. Cukorbetegek esetében nagyon fontos a szürke hályog időben történő eltávolítása, mivel jelenléte akadályozza a cukorbetegeket kezelő orvost abban, hogy a szemfeneket megvizsgálja.

3. Diabéteszes nefropátia (vesekárosodás)

A cukorbetegség okozta vesekárosodás (diabéteszes nefropátia) esetében a vizeletben fehérje jelenik meg, majd a vese működése is romlik.

A diabéteszes nefropátia kialakulásában a genetikai hajlam mellett a vese ereiben kialakuló elváltozások, a rossz szénhidrát- és zsíranyagcsere, valamint a magas vérnyomás játszanak döntő szerepet, ez a végállapotú veseelégtelenség leggyakoribb oka.

Végstádiumában hányinger, hányás, étvágytalanság, fogyás, lábdagadás, fulladás, fáradékonyság, gyengeség alakul ki. A diabéteszes nefropátia klinikai diagnózisa 3 fő pilléren nyugszik: a cukorbetegség fennállási ideje, a mikroalbuminuria/proteinuria és a vesefunkció-vesztés kimutatásán. A nefropátia korai felismerését a vizelettel ürített speciális fehérje, a mikroalbumin meghatározása teszi lehetővé. A mikroalbuminuria meghatározható 24 órás gyűjtött vizeletből és reggeli első vizeletmintából is, a vizsgálatot évente legalább egy alkalommal kell elvégezni. Pozitív esetben a mikroalbuminuria tényét kétszer ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.

4. Diabéteszes neuropátia

A cukorbetegség szövődményeként kialakuló idegrendszeri károsodás az egész szervezetet, az érző (szenzoros), a mozgató (motoros) idegeket és a belső szervek (autonóm) beidegzését érintheti.

Szenzoros neuropátia

A szenzoros neuropátia paradox módon két egymással ellentétes tünetcsoportot okozhat. Az érzőidegek károsodása következtében egyrészt kóros érzetek – fájdalom és érzészavar – jelenhetnek meg, másrészt (gyakran ugyanazon betegben) a normális érzetek csökkennek, vagy akár meg is szűnhetnek (ún. negatív tünetegyüttes). Az érzőideg-károsodás a diabéteszes láb fő kóroki tényezője.

Az érzőideg-károsodás a fájdalom mellett egyéb érzészavarokat is okozhat, mint pl. zsibbadást, bizsergést és „hangyamászás-szerű” érzést. A fájdalom jellemzően égő, szúró, nyilalló, hasogató jellegű. A panaszok főként nyugalomban és éjszaka jelentkeznek. Ellentétben az érszűkületes eredetű fájdalommal, a neuropátiás panaszokat a járás-mozgás nem rontja, hanem inkább enyhíti. A panaszok jellemzően nem spontán jelentkeznek, hanem gyakran fájdalmatlan inger váltja ki azokat, például, amikor éjszaka a takaró vagy a pizsama érintése elviselhetetlen fájdalmat okoz.

Az érzőideg károsodás következtében csökken vagy megszűnik a fájdalom-, a hő-, a tapintás- és helyzetérzés.
A normális érzetek kiesésének következményei: A beteg nem érzékeli a lábat érő kisebb-nagyobb, sokszor mindennapos sérüléseket. Ilyeneket okozhat például a cipőben lévő kő vagy szög; gyakran a cipő nyomja a lábat. Az észrevétlen (kezeletlen) sérülések fekélyképződéshez és mélybe terjedő fertőzésekhez vezethetnek. A mélybe törő fekélyek és fertőzések az egész lábat veszélyeztetik.

Autonóm idegrendszeri károsodás

A szív-érrendszert érintő autonóm neuropátia

  • Nyugalomban is jelentkező szapora szívdobogás (tachycardia)
  • Felálláskor jelentkező vérnyomásesés (orthostaticus hypotonia), melyet bizonytalan szédülés, gyengeség, látászavar és eszméletvesztés kísérhet.

Az orthostaticus hypotonia tünetei könnyen összetéveszthetők a hipoglikémia tüneteivel; a kettő elkülönítéséhez a tünetek idején történő vércukormérés; és fekvő, majd álló helyzetben történő vérnyomásmérés szükséges!

A koszorúsér keringési zavar és a szívinfarktus gyakran teljesen tünetmentes formában, máskor fájdalom nélkül, nem jellegzetes tünetekkel jelentkezhet.

Milyen tünetek esetén kell fájdalmatlan szívinfarktusra gondolni?

  • ismeretlen eredetű hányinger, hányás
  • hirtelen jelentkező fulladás
  • ájulásszerű rosszullét, eszmélet- vesztés
  • jelentős mértékű, ismeretlen okú vércukorszint-emelkedés
  • hirtelen jelentkező nagyfokú gyengeség

A gyomor-, bélrendszert érintő autonóm neuropátia tünetei

  • A gyomor mozgása lelassul, sőt le is állhat, ami puffadást, teltségérzést, hányingert, hányást, ritkán csillapíthatatlan hányást okozhat.
  • A gyomorürülés lassulása miatt késik a táplálék felszívódása, ez az inzulinnal kezelt betegekben jelentős vércukor-ingadozáshoz és étkezést követő hipoglikémiához vezethet.
  • rohamokban jövő, típusosan éjszakai hasmenés jelentkezhet.
  • A bélmozgás csökkenése székrekedéshez vezethet.
  • „nagy, lusta epehólyag” alakulhat ki, ami gyakran epekőképződéshez vezet.

A húgyúti és nemi szerveket érintő autonóm neuropátia tünetei

  • vizeletürítési zavarok: a beteg nem képes a húgyhólyagot kiüríteni
  • vizeletpangás jellemző, ezért gyakoriak a fertőzések
  • impotencia

A verejtékmirigyek beidegzési zavarának tünetei

A verítékképződés csökkenése a lábak kiszáradásához, a bőr berepedéséhez vezet, ennek fontos szerepe van a fertőzések létrejöttében és a diabéteszes láb kialakulásában.

Hogyan előzhetjük meg az idegkárosodás kialakulását?

Alapvetően fontos a vércukorértékek normalizálása, a dohányzás elhagyása, a testsúlycsökkentés, a magasvérnyomás és a vérzsír eltérések megfelelő kezelése. Tartsuk be a lábápolás szabályait! Rendszeresen vegyünk részt neuropátia-szűrésen.

A neuropátia tüneteinek észlelésekor és/vagy a neuroteszt kóros eredménye esetén azonnal forduljunk orvoshoz, a megfelelő kezelés beállítása céljából!

5. Szívbetegségek

Egy szív-érrendszeri esemény, pl. a szívinfarktus kockázata 2-es típusú cukorbetegben ugyanolyan magas, mint nem cukorbetegeken, akik már átestek egy szívinfarktuson. A cukorbeteg tehát ugyanabba a nagy kockázatú csoportba tartozik, mint a szívinfarktust már átvészelt nem cukorbeteg.

Felgyorsult érelmeszesedés
Rosszul beállított cukorbetegségben a magasabb vércukorszint, a sokszor társuló magas vérnyomás, a kóros zsírértékek már nagyon korán károsíthatják az érbelhártyát. Koleszterint tartalmazó apró felrakódások, plakkok alakulnak ki az egész érrendszerben és koszorúserekben is. Ha ezekbe kalcium rakódik le, akkor beszélünk érelmeszesedésről.

Közvetlen szívizom-károsodás
A tartósan rossz cukoranyagcsere közvetlenül károsítja a szívizmot, gyengül a szív összehúzódó képessége. Emellett a szívizom közötti rugalmas rostok „elcukrosodása”, más néven glikációja merevebbé teszi a szívkamrák falait. Mindkét eltérés a szívelégtelenség kialakulásának irányába hat.

Az idegek károsodása
Egyértelműen bebizonyított, hogy a szív beidegzésének károsodása (neuropátia) igen jelentős tényező lehet a cukorbetegeknél előforduló különböző szívbetegségek kialakulásában. A lassító idegek csökkent működése viszonylagos gyorsítóideg-túlsúlyt okoz, emiatt nyugalomban és éjszaka gyorsabb a szívműködés. A percenkénti szívösszehúzódások számának növekedése folyamatosan nagyobb terhet ró a szívre, csökkenti a nagy erek rugalmasságát és felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát is. Az érzőidegek károsodása miatt az átmeneti koszorúsér-keringési zavar (angina pectoris), és a koszorúsér-elzáródás következtében kialakult szívizom-elhalás (szívinfarktus) gyakran mellkasi fájdalom nélkül jelentkezik, ez a korai felismerést és a kezelést megnehezítheti.

6. Magas vérnyomás – hipertónia

Magas vérnyomásról általában akkor beszélünk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása alapján, ha a vérnyomás három különböző alkalommal mérve, nyugalomban eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-t. Cukorbetegeknél viszont a hosszú távú cél életkortól függetlenül a 130/80 Hgmm alatti vérnyomás elérése.

A 2-es típusú cukorbetegeknek több mint kétharmada hipertóniás. Az 1-es típusú, csak inzulinnal kezelhető cukorbetegekben a magas vérnyomás előfordulása kezdetben nem gyakoribb, mint az átlagnépességben. Ha 1-es típusú cukorbetegnél magas vérnyomás jelentkezik, az már általában kezdődő vesekárosodásra utalhat.

Cukorbetegeknél tehát a vérnyomást mindenképpen 130/80 Hgmm alá kell csökkenteni, ha vesekárosodás is van, az érték 120/75 Hgmm-nél alacsonyabb legyen! Ez az a határ, mely alatt a szövődmények előfordulásának kockázata minimális. Néhány Hgmm is hosszú távon életet menthet. Pl. az alsó határ (diasztolés érték) 85-ről 80 Hgmm-re való tartós csökkentése cukorbetegeknél kétharmadával csökkenti a szívinfarktus és a halálozás esélyét.

7. Szövődmények kialakulása – előzzük meg!

A cukorbetegeknél fontos, hogy rendszeresen részt vegyek különböző vizsgálatokon, hogy az esetleges szövődmények kialakulásának lehetőségét csökkentsék. Az ellenőrzés gyakorisága függ a betegség típusától, vagyis attól hogy Ön 1-es vagy 2-es típusú cukorbeteg. Az 1-es típusú cukorbetegek esetében az évi 4-6 vizsgálat ajánlatott, míg a 2-es típusú (nem inzulinnal kezelt) betegeknél évi 2-4.

A következőkben olvashat arról, hogy milyen szűrővizsgálaton kell részt venni a cukorbetegeknek.

Az alábbi vizsgálatok elvégzése minden alkalommal szükséges:

  • Testsúly-mérés
  • Vérnyomásmérés
  • Éhomi és étkezés utáni vércukormérés
  • Önellenőrzést végző betegeknél a kezelési napló alapján az anyagcsere-vezetés megbeszélés

Évente szükséges vizsgálatok:

  • Teljes körű vizsgálat: testsúly, vérnyomás, láb vizsgálata – talp, deformitások, gombásodás, bokaartéria tapintása, neuropátia ellenőrzése hangvillával – EKG, Szemfenék-ellenőrzés
  • Laboratóriumi vizsgálatok: éhomi és étkezés utáni vércukor, koleszterin, triglicerid, kreatinin, vizeletcukor, aceton, üledék, HbA1c (1-es típusú és inzulinnal kezelt 2-es típusú betegek esetében évi legalább négy alkalommal, egyéb esetekben évente legalább két alkalommal szükséges az ellenőrzés), kvantitatív albuminürítés
  • Kezelés áttekintése
  • Önellenőrzés technikai ellenőrzése
>

Send this to a friend