koleszterin: ún. szteránvázas vegyület, amely a szervezet egyik fontos zsír jellegű alkotóeleme. Az állati eredetű táplálékokkal (tojás, zsíros húsok, tejtermékek, tojással készült száraztészták), illetve a zsiradékokkal (sertés- és libazsír, vaj, tejszín) vesszük magunkhoz. Részben a májban szintetizálódik. Több fontos hormon, így a mellékvese kéreg-szteroidok és a nemi hormonok előanyaga. Normális körülmények között az összkoleszterin szintje a vérben 4,8 mmol/l alatt van. Két fő fajtáját különböztetjük meg: az ún. LDL-koleszterint, amely a verőerek falában lerakódva az érelmeszesedés egyik kiváltó oka és a HDL-koleszterint, amely az érfalból képes felvenni a lerakódott LDL-koleszterint. Ha a koleszterin szintje magas (hiperkoleszterinémia), fokozódik az érelmeszesedés üteme. A cukorbetegségben különösen fontos ügyelni az összkoleszterin kellően alacsony szintjére és ezáltal a fokozott érelmeszesedési hajlam csökkentésére. A diabéteszesek számára javasolt a napi 300 mg alatti koleszterinbevitel. Lehetséges a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése, elsősorban az ún. sztatin típusú vegyületek szedésével.
