2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség (korábbi elnevezése nem inzulin-dependens diabetes mellitus vagy felnőttkori diabétesz) esetén a hasnyálmirigy inzulintermelése megtartott, sőt, időnként még a szokásosnál is nagyobb mennyiségben termelődik inzulin. A szervezet azonban érzéketlenné, rezisztenssé válik az inzulin hatásával szemben, ezért a termelt inzulin a szervezet igényeihez képest nem elegendő.

  1. A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása
  2. A 2-es típusú cukorbetegség tünetei
  3. Kit fenyeget a 2-es típusú cukorbetegség?
  4. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a 2-es típust?
  5. A 2-es típusú cukorbetegség gyógyítható, visszafordítható

1. A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása

2-es típusú diabétesz előfordulhat gyermek- vagy serdülőkorban is, de általában a 30 évesnél idősebb korosztályra jellemző, és gyakorisága az életkorral nő. A 70 éven felüliek közel 15%-a szenved 2-es típusú cukorbetegségben. Egyes etnikai és kulturális csoportok kockázata nagyobb: az Egyesült Államokban élő feketék és spanyol származásúak kockázata 2-3-szoros. A 2-es típusú diabétesz családi halmozódást is mutat.

2-es típusú diabétesz2-es típusú diabétesz kialakulása szempontjából a fő kockázati tényező az elhízás, a betegek 80-90%-a túlsúlyos. Mivel a kövérség inzulin rezisztenciához vezet, a túlsúlyos embernek nagy mennyiségű inzulinra van szüksége ahhoz, hogy a vércukorszintet normális értéken tartsa.

Bizonyos betegségek és gyógyszerek is befolyásolhatják a szervezet inzulin felhasználását, és ezzel 2-es típusú diabéteszhez vezethetnek. Az inzulin kóros felhasználása magas dózisú kortikoszteroidok (Cushing-szindróma vagy nagy mennyiségű kortikoszteroid gyógyszerek) hatására illetve terhességben (gesztációs diabétesz) fordul elő leggyakrabban. Cukorbetegség alakulhat ki akkor, ha nagymennyiségű növekedési hormon termelődik (akromegália) és bizonyos hormontermelő daganatok következtében is. Súlyos vagy visszatérő hasnyálmirigy gyulladás, vagy más olyan betegség, mely közvetlenül károsítja a hasnyálmirigyet, szintén diabéteszhez vezethet.

2. A 2-es típusú cukorbetegség tünetei

Szemben az 1-es típusú diabétesszel a 2-es típusú cukorbetegség igen gyakran tünetszegény, illetve a tünetek nagyon enyhék lehetnek. A fokozott vizeletürítés és a szomjúság kezdetben nem annyira kifejezett, és fokozatosan, hetek vagy hónapok alatt romlik. Végül a beteg nagyon fáradtnak érzi magát, homályos látásról panaszkodhat, és kiszáradás veszélyezteti.
Néha a diabétesz korai szakaszában a vércukorszint szokatlanul alacsony is lehet, ez a hipoglikémia.

Mivel 2-es típusú cukorbetegség esetén a betegek valamennyi inzulin termelésére képesek, esetükben diabéteszes ketoacidózis általában nem lép fel. A vércukor szintje azonban igen magas is lehet (gyakran meghaladja az 55,5 mmol/l-t). Ilyen magas vércukorszint gyakran valamilyen stresszhelyzet következtében alakul ki, mint amilyen például egy fertőzés vagy valamilyen gyógyszer hatása. Ha a vércukor szintje ilyen nagyon magas értéket ér el, a betegben súlyos kiszáradás léphet fel, mely zavart tudatállapothoz, álmossághoz, görcsökhöz vezethet. Ezt az állapotot nonketotikus hiperglikémiás-hiperozmoláris kómának nevezik.

Igen gyakori a bőrfertőzések, furunkulusok keletkezése, bizonyos testrészek, elsősorban a szeméremtest viszketése. A betegség előrehaladtával az éhségérzetet étvágytalanság válthatja fel és a testsúlycsökkenés üteme felgyorsul.

Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget csak a kezdetét 15-20 évvel követően fedezik fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. Közülük a legmarkánsabb a látás hirtelen megromlása. Más esetben a csökkent sebgyógyulás, egyes végtagok keringésének romlása, gyakran a lábujjak elhalása hívja fel a figyelmet az idejekorán fel nem ismert cukorbetegségre. Jellemző e diabéteszforma rejtőzködő voltára, hogy a szívizominfarktust kapottak 10-15 százalékánál derül fény korábban fel nem ismert cukorbetegségre.

3. Kit fenyeget a 2-es típusú cukorbetegség?

Mindenekelőtt azokat, akiknek családjában, szüleik, testvéreik között cukorbeteg van, akik súlyfelesleggel terheltek, akiknél valamilyen vérzsír-rendellenességet (alacsony HDL-koleszterin-, magas LDL-koleszterin-, magas trigliceridszintek) fedeztek fel, illetve akiknek magas a vérnyomásuk. Számos esetben ugyanis a kövérség, a vérzsíreltérések és a magas vérnyomás előre jelzi a cukorbetegséget. Más esetben pedig mindezek később társulhatnak a betegséghez. Ma már bizton állíthatjuk: a 2-es típusú diabétesz az esetek legalább 90%-ában egyúttal az ún. metabolikus szindróma része.

A lassan kifejlődő, tünetszegény, de évek hosszú során át fennálló és fel nem ismert diabétesz tehát ugyanúgy kifejti káros hatásait a szervezetre, mint a diagnosztizált, de nem megfelelően kezelt betegség. Minél régebben áll fenn a cukorbetegség és minél magasabb az átlagos vércukorszint – azaz minél jobban tér el a normális értékektől felfelé – annál nagyobb esély van a cukorbeteg életét megkeserítő és veszélyeztető késői szövődmények kifejlődésére. A fordítottja is igaz: minél jobban karbantartja valaki betegségét, minél alacsonyabb a diabéteszes átlagos vércukorszintje, annál kevésbé térnek el életkilátásai az egészséges emberekétől.

4. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a 2-es típust?

2-es típusú cukorbetegségA 2-es típusú cukorbetegség kialakulása előtt, szinte minden érintettnél diagnosztizálható egy úgynevezett „prediabéteszes”, vagyis cukorbetegséget megelőző állapot. Ebben a stádiumban a vércukorszint már emelkedett, de még nem annyira, hogy az cukorbetegséget jelezne. Ilyenkor az életmód-változtatás, amely diabéteszes diéta és rendszeres fizikai aktivitás, testmozgást egyaránt jelent visszafordíthatja a folyamatot, amely a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet.

A legfontosabb a megfelelő táplálkozás és a rendszeres mozgás. Napi 30 perc aktív testmozgás és a testsúly 5-10 százalékos csökkentése 58 százalékkal csökkentheti a cukorbetegség kialakulását.

A prediabétesz állapotra a vércukorszint mérés során megállapított, úgynevezett csökkent glukóztolerancia és a megemelkedett éhomi vércukorszint utalhat. Sajnos, a már kialakult cukorbetegség nem gyógyítható, kezelésének sikerét az állapot szinten tartása jelzi. A vele járó szövődmények kialakulásának elkerülése érdekében szükség van a vércukorszint rendszeres ellenőrzésére. A korábbi időszak vércukorállapotáról jó tájékoztatást nyújt a HbA1c (A1c) vizsgálat, amely megbízható módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit.

Mivel a kutatások szerint már az enyhén emelkedett vércukorszint is maradandó károsodást okozhat a szervezetben, főleg a szív- és érrendszerben, így érdemes az odafigyelést minél korábban elkezdeni. Újra hangsúlyozzuk, hogy a vércukorszint megfelelő beállításával a valódi cukorbetegség kialakulása későbbre halasztható vagy megelőzhető.

5. A 2-es típusú cukorbetegség gyógyítható, visszafordítható

Kutatások igazolják, hogy a frissen diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség kezdetén alkalmazott inzulinkezelés képes megszüntetni a glukóz toxicitást vagy legalábbis lelassítani a betegség kifejlődésének a folyamatát. Ha megszakítják a „csökkenő inzulin elválasztás, a máj növekvő glukóz leadása és az inzulinrezisztencia ördögi körét”, meg lehet menteni – legalábbis átmenetileg – a megmaradt béta-sejt működést és ez a folyamat visszafejlődését eredményezheti. Tehát a diabétesz kezdetén – vagy akár előstádiumában – alkalmazott rövid időtartamú inzulinkezelés a hasnyálmirigy „pihentetését” eredményezheti, és megnyújthatja a gyógyszeres kezelés bevezetését szükségessé tevő időtartamot.

>

Send this to a friend