Korai inzulinkezelés és a 2-es típusú diabétesz visszafejlődése

2-es típusú diabétesz visszafejlődése

A 2-es típusú diabétesz kifejlődésében egyaránt szerepet játszik az inzulinrezisztencia és béta-sejtek kimerülése. A folyamatot felgyorsítja a megemelkedett vércukor, mely toxikusan hat a béta-sejtekre, gyakorlatilag mérgezi azokat és felgyorsítja az inzulinelválasztás csökkenését.

Az fenti ábra jól megvilágítja ezt a helyzetet. A túltáplálkozás miatt fellépő elhízás az arra genetikusan fogékony személyeknél fokozza az alfa-sejtekben a glukagon elválasztást, ez fokozza a máj glukóz leadását, emiatt nő az inzulinrezisztencia, ez pedig az inzulin elválasztás további csökkenéséhez, a táplálékfelvételt követő elégtelen inzulinválaszhoz vezet. A kör bezárul, melynek közepén a glukóz toxicitás áll. Ha ez nem változik, fellép a 2-es típusú diabétesz.

Kutatások igazolják, hogy a frissen diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegség kezdetén alkalmazott inzulinkezelés képes megszüntetni a glukóz toxicitást vagy legalábbis lelassítani a betegség kifejlődésének a folyamatát. Ha megszakítják a csökkenő inzulin elválasztás, a máj növekvő glukóz leadása és az inzulinrezisztencia ördögi körét, meg lehet menteni – legalábbis átmenetileg – a megmaradt béta-sejt működést és ez a folyamat visszafejlődését eredményezheti. Tehát a diabétesz kezdetén – vagy akár előstádiumában – alkalmazott rövid időtartamú inzulinkezelés a hasnyálmirigy „pihentetését” eredményezheti, és megnyújthatja a gyógyszeres kezelés bevezetését szükségessé tevő időtartamot.

A legtöbb vizsgálatban napi egyszeri bázisinzulin kezelést, inzulinpumpával történő folyamatos inzulinadást vagy étkezési inzulin adását alkalmazták 2-4 héten keresztül. Azt találták, hogy az inzulinkezelés befejezését követő 3. hónapban nem kellett vércukorcsökkentő szert adni az esetek 66%-ában, a 6. hónapban ennek aránya 60, a 12. hónapban 46, két év múlva pedig 42%-ra csökkent. Tehát a diabétesz diagnosztizálását követő 2 éven belül az átmeneti inzulinkezelés igen előnyös lehet a diabétesz progressziójának lassításában.

A korai, átmeneti inzulinkezelés számos kérdést felvet. Ezek lehetnek financiális jellegűek – pl. drága a glargin bázisinzulin és az alkalmazása mellett szükséges vércukor-önellenőrzés – de még fontosabb szempont, hogy mind a kezelő orvos ajánlja, mind a beteg elfogadja. Erősen motivált orvos és paciens esetében jöhet szóba.

(Korábban csupán a 10 mmol/l-t jóval meghaladó kezdeti vércukorszinteknél alkalmaztunk átmeneti inzulinkezelést. Ma azt tapasztaljuk, ha a diabétesz kezdetén akár 20 mmol/l-es vércukrot és 10% fölötti HbA1c szintet mérünk, az azonnal elkezdett metformin+SGLT-2 gátló kezeléssel már 3 hónap alatt normalizálható az állapot. Tehát a korai inzulinkezelés alkalmazásának kérdése még tovább vitatandó és további vizsgálatokra lenne szükség – a referáló megjegyzése.)

(Forrás: Medscape Pharmacists, 2017. január 12.)

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Send this to a friend