A cukorbetegség tünetei

A cukorbetegség (latinul diabetes mellitus, magyarul diabétesz) a glükóz feldolgozási zavara, aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia) esetleg mindkettő. A szükséges mennyiségű inzulin hiányában a sejtek nem képesek a vérből a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik, ezek együttesen a cukorbetegség tünetei kialakulását okozzák.

  1. Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei lehetnek
  2. A 2-es típusú cukorbetegség tünetei lehetnek

A cukorbetegség tünetei: az úgynevezett 1-es típusú diabétesz általában viharos gyorsasággal, szembeötlő tünetek kíséretében lép fel, annál erőteljesebben, minél fiatalabb a beteg. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt teljes súlyosságában kibontakozhat a klinikai kép. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség igen gyakran tünetszegény. 10-15 éven át is fennállhat anélkül, hogy panaszt okozna.

A cukorbetegség megerősítő vizsgálatai közé tartozik pl. a cukorterheléses vizsgálat. Ilyenkor, felnőttnél 75 gramm, gyermekeknél 1,75 gramm x testsúlykilogramm szőlőcukoroldattal itatják meg a pácienst. Megmérik a vércukorszintet kiinduláskor, és 2 órával a szőlőcukor elfogyasztása után.

Az az eredmény normális, ha a 2 órás vércukorérték nem haladja meg a 7,8 mmol/litert. Csökkent glükóztoleranciáról (IGT) beszélünk, ha a 2 órás érték 7,8 mmol/l – 11,1 mmol/l között van. Ekkor már fokozott a rizikó a cukorbetegség kialakulására. Ha a 2 órás érték 11,1 mmol/l felett van a cukorbetegség valószínű. A cukorterheléses vizsgálatot tilos olyan esetben elvégezni, ha a cukorbetegség egyértelmű.

1. Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei lehetnek

  • erőteljes szomjúságérzet, a vizelet mennyiségének megnövekedésével;
  • fokozott éhségérzet, többnyire egyidejű fogyással;
  • levertség, fáradtság, súlyos kiszáradás;
  • ketoacidózis (a szervezet vegyhatásának savas irányban történő eltolódása, a vizeletben és a leheletben aceton), következményes szapora és mély légzéssel.
cukorbetegség tünetei

A diabétesz tünetei

2. A 2-es típusú cukorbetegség tünetei lehetnek

  • gyakori bőrfertőzések;
  • szeméremtest viszketése;
  • a kezdeti éhségérzetet étvágytalanság válthatja fel;
  • csökkent sebgyógyulás;
  • zsibbadó/bizsergő érzés vagy fájdalom a kézfejben/lábfejben;
  • homályos látás;
  • potenciazavar vagy menstruációs zavarok

A 2-es típusú cukorbetegségre a ketoacidózis nem jellemző, viszont igen gyakori a bőrfertőzések, furunkulusok keletkezése, bizonyos testrészek, elsősorban a szeméremtest viszketése. A betegség előrehaladtával az éhségérzetet étvágytalanság válthatja fel és a testsúlycsökkenés üteme felgyorsul.

Szemben az 1-es típusú diabétesszel – amelynek esetében vagy nagyon gyorsan diagnosztizálják a betegséget és azonnal megkezdik a megfelelő gyógykezelést, vagy pedig a beteg menthetetlenül meghal – a 2-es típusú cukorbetegségnél nagyon sokszor nem nyilvánvalóak az említett tünetek. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget csak a kezdetét 15-20 évvel követően fedezik fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. Közülük a legmarkánsabb a látás hirtelen megromlása. Más esetben a csökkent sebgyógyulás, egyes végtagok keringésének romlása, gyakran a lábujjak elhalása hívja fel a figyelmet az idejekorán fel nem ismert cukorbetegségre. Jellemző e diabéteszforma rejtőzködő voltára, hogy a szívizominfarktust kapottak 10-15 százalékánál derül fény korábban fel nem ismert cukorbetegségre.

Fontos, hogy a 2-es típusú cukorbetegség minél korábban, lehetőleg még tünetmentes stádiumban felismerésre kerüljön, hiszen az időben megkezdett kezelés csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát.

A lassan kifejlődő, tünetszegény, de évek hosszú során át fennálló és fel nem ismert diabétesz tehát ugyanúgy kifejti káros hatásait a szervezetre, mint a diagnosztizált, de nem megfelelően kezelt betegség. Minél régebben áll fenn a cukorbetegség és minél magasabb az átlagos vércukorszint – azaz minél jobban tér el a normális értékektől felfelé – annál nagyobb esély van a cukorbeteg életét megkeserítő és veszélyeztető késői szövődmények kifejlődésére. A fordítottja is igaz: minél jobban karbantartja valaki betegségét, minél alacsonyabb a diabeteszes átlagos vércukorszintje, annál kevésbé térnek el életkilátásai az egészséges emberekétől. A cukorbetegség esetében az orvos igyekezete a paciens együttműködési készsége nélkül csak részeredményekhez vezethet. Minél többet tud a cukorbeteg saját állapotáról, az anyagcsere szabályozásának eszközeiről, azaz a „testreszabott” kezelés feltételeiről és módozatairól, annál sikeresebben veheti fel a harcot – gondozó orvosával karöltve – betegsége ellen. Sőt, annál kevésbé érzi majd betegségnek az egyébként viszonylag jól karbantartható állapotot.

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Send this to a friend