Kezelés vércukorcsökkentő tablettákkal

A 2-es típusú cukorbetegség esetén – több mint 95%-ban – orális antidiabetikumokkal (vércukorcsökkentő tabletták) kezdjük a kezelést. (Kivétel az igen magas – 20 mmol/l körüli – vércukorszint, amikor inzulin adásával normalizálják az állapotot, ezután ilyen esetekben is általában tablettára váltunk.)

  1. Vércukorcsökkentés orális antidiabetikumokkal
  2. A különféle vércukorcsökkentő tabletták hatása

orális antidiabetikumok - vércukorcsökkentő tabletták

1. Vércukorcsökkentés orális antidiabetikumokkal

Fontos tudni, hogy bár az orális antidiabetikumok többnyire jelentős vércukorcsökkenést eredményeznek, hatásuk mindig meghatározott ideig tart. Ez az időtartam lehet néhány hónap, néhány év vagy akár egy-két évtized.

Bármely eszközzel történő vércukorcsökkentés célja, hogy a vércukorszint:

  • éhgyomorra és étkezések előtt: 4–6 mmol/l között,
  • evés után 1 órával: 6–9 mmol/l között
  • evés után 2 órával: 5–8 mmol/l között maradjon és
  • a 3 havonta mért HbA1c-szint 7% alatt legyen.

Ezen értékek felett azonnal tovább kell lépni a terápiában.

Mai tudásunk szerint a különféle készítményeket igen hamar kombinálni szükséges egymással, mert csak ily módon sikerülhet fenntartani a jó vércukorszinteket. A legtöbb cukorbeteg esetében elérkezik az az idő, amikor tablettákkal már nem lehetséges a megcélzott vércukorszintek fenntartása, és ilyenkor életfontosságú az inzulinkezelés valamely formájának bevezetése. Ennek az oka nem az, hogy a beteg szervezete már „megszokta” a tablettákat, hanem az, hogy a 2-es típusú diabétesz progresszív megbetegedés, melynél az inzulinelválasztás folyamatosan csökken, ezért minden erőfeszítés ellenére egyre kevésbé hatékonyak a vércukorcsökkentő tabletták.

2. A különféle vércukorcsökkentő tabletták hatása

  • Legfontosabb készítmény a metformin, amely fokozza a májban és az izmokban az inzulin hatását, nem okoz hipoglikémiát, viszont az esetek kis hányadában kellemetlen mellékhatásai (főként hasmenés) lehetnek. Létezik 500, 850 és 1000 mg-os kiszerelésben. Van egy minimális mellékhatással járó készítmény is, mely 500 mg-ot tartalmaz és hatása 24 óráig elnyújtott. A metformin szokásos adagja 1x vagy 2x 850 mg, 2×1000 mg, maximális adagja 3×850 mg, főétkezések után célszerű bevenni.
  • A szulfanilureák fokozzák az inzulin elválasztását, ezért túladagolva hipoglikémiát is okozhatnak. Két fő képviselőjük a gliclazid és a glimepirid. A gliclazidból a jövőben csupán a 24 órás hatású változatot forgalmazzák, melyből naponta egyszer kell bevenni reggeli után 1–4 tablettát. A glimepirid 2, 4 vagy maximum 8 mg-os adagban szintén naponta egyszer, reggeli után alkalmazandó. Korábban széles körben szedték, ma már visszaszorulóban vannak a glibenclamid készítmények.
  • A glinidek szintén fokozzák az inzulin elválasztását, de ez a hatás nagyon erős és csupán 3–4 órán át tart. Ezért közvetlenül evés előtt kell bevenni őket. Két fajtájuk van forgalomban, a repaglinid és a nateglinid. Valamivel ritkábban okoznak hipoglikémiát, mint a szulfanilureák. További előnyük, hogy ha egy étkezést kihagynak, nem kell bevenni a glinid tablettát sem.
  • Az akarbóz gátolja a szénhidrátok felszívódását és ezáltal csökkenti az étkezés utáni vércukrot. Fő mellékhatása a fokozott bélgázképződés. Önmagában szedve nem okoz hipoglikémiát. Az akarbózt közvetlenül a főétkezések előtt 50 vagy 100 mg-os adagban kell bevenni.
  • A glitazonok, így a rosiglitazon és a pioglitazon fokozzák az inzulin hatását a májban és az izomban. Ezáltal jelentős mértékben csökkentik a vércukrot. Létezik metforminnal kombinált és glimepiriddel kombinált változatuk is. A rosiglitazont naponta 2×2, vagy 2×4 mg-os adagban kell reggeli és vacsora után bevenni. A pioglitazon adagja napi 1×30 mg. A kombinációs készítmények több erősségi fokozattal készültek. Alkalmazásuk nem javasolt szívelégtelenségben és májelégtelenségben.
  • A gliptinek a legújabb, 2008-ban fogalomba kerülő, DPP-4 enzimgátló készítmények. Képviselőik a sitagliptin és a vildagliptin. Mindkettő a bélben keletkező úgynevezett inkretin hormonok szintjét emelik és fokozzák az inzulin elválasztását. Nem növelik a testsúlyt.

A különböző hatásmechanizmusú vércukorcsökkentő tablettákat egymással lehet kombinálni. Ez alól csupán a szulfanilurea és a glinid kombinációja kivétel.

Leggyakrabban metformint szulfanilureával, szulfanilureát akarbózzal kombinálnak, de a jövőben egyre gyakrabban kerül sor glitazon és más készítmény, illetve készítmények együttes adására is. Hasonló lesz a helyzet a gliptinekkel, melyek minden más készítménnyel kombinálhatók. Inzulinnal általában csupán a metformint adjuk együtt, kivéve a napi egyszeri, lefekvés előtt alkalmazott, elhúzódó hatású inzulint, amikor nappal folytatják a szokásos kombinált tablettás kezelést is.

Fontos tudni!
Bármely, a már alkalmazott vércukorcsökkentő tablettához adott további készítmény a HbA1c-szintet csupán 0,5-1,5%-kal képes csökkenteni. Tehát ha a 7% alatti HbA1c-szintek fenntartására törekszünk, akkor 8,5-9% feletti HbA1c-szintek esetében már célszerűtlen újabb vércukorcsökkentő tabletta hozzáadása a korábbi kombinációhoz. A szükséges mértékű vércukorcsökkenés minden ilyen esetben csupán az inzulintól várható.
>

Send this to a friend