Cukorbetegség és inzulinkezelés felnőttkorban 8. – mikor kell elkezdeni az inzulinkezelést?

Az eredeti cikk megjelenése:  2014.07.01. – frissült: 2017.03.16.

Inzulinkezelés: mikor kell elkezdeni?

1-es típusú cukorbetegség

1-es típusú cukorbetegségben a diagnózis felállítását követően azonnal. Az első vércukorszint és az életkor függvényében kezdetben többnyire nagyobb adagok szükségesek az anyagcsere rendezéséhez, majd pedig lényegesen kisebb adagok elegendők az anyagcsere egyensúly fenntartásához. Ha viszonylag hamar, 15 mmol/l alatti vércukorszintek esetén kerül a diabétesz felfedezésre, sok esetben egy-két hét alatt „remisszióba” kerülhet. Ez alatt azt értjük, hogy a hasnyálmirigy megmaradt béta-sejtjei hamar magukhoz térnek és termelnek annyi inzulint, hogy azt sokszor csupán napi néhány E-gel szükséges kiegészíteni. Ezt az állapotot (az angol honeymoon kifejezés nyomán) „mézeshetek” periódusnak is nevezzük, amikor a diabétesszel való együttélés szinte semmilyen külön problémát nem jelent. Esetenként hónapokig, egy-másfél évig is eltarthat. A vége felé az inzulinigény fokozatosan nő, majd két éven belül beáll a szervezet számára optimális szintre.

Fejlődésben lévő gyermekek esetében éppen az élettani sajátságok miatt ez részben másképpen alakul.

2-es típusú cukorbetegség

2-es típusú cukorbetegségben más a helyzet. Ez a cukorbetegség akkor lép fel, amikor a háttérben álló inzulinrezisztencia (a szövetek inzulinhatás iránti érzéketlensége) hatását a hasnyálmirigy béta sejtjei már nem képesek további többlet inzulin elválasztásával kompenzálni és csökkenni kezd az inzulinelválasztás. Ennek első jeleként megemelkednek az étkezés utáni vércukorszintek (csökkent glukóztolerancia állapota), majd megemelkedik az éhomi vércukorszint is. Ezt már valódi cukorbetegségnek tekintjük.

A cukorbetegség felfedezésekor tehát már csökkent az inzulin-elválasztás, de az esetek többségében a különböző hatásmechanizmusú vércukorcsökkentő tabletták valamelyikével, ill. később ezek egymással történő kombinálásával a vércukor a kívánt határok között tartható. Viszont ahogy telnek a hónapok és az évek, az inzulin-elválasztás tovább csökken és egyénenként változó idő után már a legnagyobb adagban alkalmazott 2-3 tablettás készítmény egymással történt kombinálásával, ill. az injekcióban naponta egy-kétszer, vagy hetente egyszer adagolható inkretinhormon hatású szerekkel sem biztosítható a megfelelő anyagcsere-állapot. Ekkor szükséges az inzulinkezelés valamely formáját bevezetni.

Fontos tudni, hogy a cukorbetegség kezelésében akkor kell tovább lépni, amikor a HbA1c értéke meghaladja a 7%-ot, ami kb. 8,5 mmol/l-es átlagos (étkezések előtti és utáni) vércukorszinteknek felel meg. Ilyenkor az éhgyomri vércukor 7, az étkezés utáni 9 mmol/l felett mozog. Amennyiben egy 2-es típusú cukorbetegnél 7 és 8% között van a HbA1c szint és még nem merültek ki a tablettás kezelés lehetőségei, célszerű adagemeléssel és egy újabb vércukorcsökkentő készítménnyel történő kombinálással kísérletezni. Viszont mivel bármely újabb szer maximum 1-1,5%-kal képes csökkenteni a vércukrot, 8% feletti HbA1c szinteknél, ha a beteg már 3 fajta vércukorcsökkentő tablettát szed, ill. inkretinhormon injekciókat alkalmaz, már csupán az inzulinkezelés bevezetésétől várható a megoldás.

Egyre több adat szól amellett, hogy feltétlenül érdemes minél korábban elkezdeni az inzulin adását frissen felfedezett 2-es típusú diabéteszben is. Ilyenkor ugyanis még megmarad a béta-sejtek inzulintermelése és viszonylag alacsony inzulinadagokkal kiváló anyagcsere-állapot érhető el. Viszont minél tovább halogatják az inzulin bevezetését, annál több inzulint igényel a beteg és annál szerényebb lesz az elérhető javulás mértéke.

Összefoglalva az eddigieket tehát 2-es típusú diabéteszben akkor szükséges bevezetni az inzulinkezelést,

  • ha maximális adagú és számú vércukorcsökkentő tabletta, ill. inkretin hormon injekció adagolása mellett az éhgyomri vércukor rendszeresen meghaladja a 7 mmol/l-t és
  • az étkezést követően 1 órával a vércukor 9 mmol/l fölé emelkedik,
  • ha a HbA1c szintje 7% fölé emelkedik, valamint
  • ha a magasabb vércukorszintekre visszavezethető tünetek észlelhetők (szájszárazság, bőrviszketés, gennyesedések, stb.) alacsonyabb vércukorértékeknél is célszerű inzulin-adást kezdeményezni.

Hatáskezdet és hatástartam szerint megkülönböztetünk gyorshatású humán inzulint, ultra gyorshatású analóg inzulint, közepes hatástartamú humán NPH inzulint, közepes hatástartamú gyorshatású+NPH humán keverék inzulint, ultra gyorshatású analóg+analóg NPH keverék inzulinokat, valamint kétfajta hosszú hatástartamú analóg inzulint.

A korábban domináló 10 ml inzulint (1000 E-et) tartalmazó ampullás, tehát fecskendővel adagolható humán inzulinokból 2008-ban már csupán egyfajta gyorshatású, egyfajta NPH és a kettő 30:70 arányú keveréke van forgalomban. Az összes többi humán, ill. analóg inzulin patronos kiszerelésű. A patronok 3 ml, azaz 300 E inzulint tartalmaznak. A gyártó cégek különbözőképpen nevezik az inzulinpatronokat: penfill, cartridge (ejtsd kártridzs) és patron néven. (A 2014-ben Magyarországon forgalmazott inzulinok fajtáit és sajátosságait a táblázat tartalmazza.)

Magyarországon forgalmazott inzulinok fajtái és sajátosságai (2014)
Kiszerelés,
fajta
Hatáskezdet
(perc)
Hatásmaximum (óra)Hatástartam
(óra)
Gyorshatású humán inzulinok, étkezés előtt 30 perccel adagolvaampulla, cartridge
penfill, előtöltött toll
30–401-35-6
Ultra gyorshatású analóg inzulinok, étkezés előtt 10–15 perccel adva3 fajta, penfill, cartridge, patron, előtöltött toll5–15¾ – 1 ½2 ½ – 3
Közepes hatású NPH inzulinokampulla, cartridge, penfill, előtöltött toll60-1206-812-15
Hosszú hatású
analóg inzulinok
két fajta, patron, penfill, előtöltött toll60-9010–16, illetve
8–12
22–24, illetve
16–18
Humán gyorshatású és NPH inzulin keverékek25:75, 30:70, 50:50% ampulla, cartridge, patron, előtöltött toll30-402-88-12
Ultra gyorshatású és NPH analóg inzulin keverékek étkezés előtt 10–15 perccel30:70, 25:75, 50:50% penfill, cartridge10-201-68-12

Még néhány szempont az inzulinok használatával kapcsolatban:

  • Ma már minden ampullás és patronos inzulin 100 E/ml töménységű. (Korábban az ampullás inzulinok ml-enként csak 40 E-et tartalmaztak). Az ampullás inzulinokat kizárólag narancssárga kupakos fecskendővel szabad adagolni.
  • A különböző cégek által gyártott, egy kockában szereplő inzulinok hatásgörbéi között általában nincs különbség.
  • Az NPH inzulinok, ill. az NPH inzulint tartalmazó inzulinkeverékek (beleértve az analóg keverékeket is) szuszpenziós oldatok, ezért ülepedésre hajlamosak. Beadás előtt ezért nagy körültekintéssel szükséges az ampullát a tenyerek között sodorni, ill. a patronokat a tollal együtt 10-15 alkalommal fel-le forgatni, hogy a szuszpenzió felkeveredjék és az inzulin egyenletesen oszoljon el.
  • Az összes többi inzulin – beleértve a hosszú hatású bázisinzulinokat is – esetében ez a felrázás szükségtelen.
  • Az ultra gyorshatású analóg inzulinokat (és a belőlük készült NPH-val kevert készítményeket) közvetlenül étkezés után is lehet adagolni, amennyiben túl alacsony a vércukorszint.
  • Egyes inzulinfajták előtöltött tollban is kaphatók, melyek kiürülés után eldobandók.

(Folytatjuk)

Dr. Fövényi József

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Send this to a friend