Inzulinpumpa vagy pen? – ez itt a kérdés

Inzulinpumpa vagy pen?

Inzulinpumpa vagy pen? Jelen lehetőségeink szerint az optimális anyagcsere-helyzet (vércukorszint) jól edukált és motivált helyzetben leginkább intenzív inzulinkezeléssel, naponta többször (általában inzulin pen-el) adott inzulinnal vagy inzulinpumpa alkalmazásával érhető el. A pumpakezelés költségesebb, mint a penes kezelés.

Ezzel kapcsolatban pontos hazai számítások tudomásom szerint még nem készültek, az Egyesült Királyságban az éves plusz kiadásokat páciensenként mintegy 1700 fontra becsülik. Ha a pumpakezelés kedvezőbb életminőséget biztosít, és jobb anyagcsere-helyzetet eredményez, akkor az extra költségek megtérülhetnek a komplikációk elmaradása révén. Ugyanakkor, ha nincs különbség a két kezelés eredményessége között, akkor a tetemes plusz költségeket inkább más célokra érdemes felhasználni.

Az obszervációs (megfigyeléses) vizsgálatok azt mutatták, hogy a pumpakezelés bevezetését követően javult az anyagcsere-helyzet és az életminőség, valamint csökkent a hipoglikémiák gyakorisága.

Az úgynevezett randomizált (véletlenszerű kiválasztásos módszerrel végzett), kontrollált tanulmányok azonban már kevésbé voltak meggyőzőek. A brit Cochrane adatbázis számos vizsgálatot elemzett és eszerint a glikált hemoglobin (HbA1c) csökkenése a pumpakezelést követően szerény volt, átlagosan mindössze 0,2% körül mozgott.

Az összehasonlító klinikai vizsgálatoknak számos buktatója is lehet, azaz nem biztos, hogy a javulás feltétlenül magának a pumpakezelésnek tudható be. Például, azok a páciensek, akik elégedettek a pen-kezeléssel és jók az eredményeik, esetleg kevésbé fognak arra hajlani, hogy a pumpát válasszák. Továbbá a pumpakezelés elkezdése gyakoribb orvos-beteg találkozásokat, és az edukáció javulását eredményezi, ezek tényezők önmagukban is javítják az anyagcsere-helyzetet. Végül a vizsgálatok jelentős részében – hangsúlyozzák az elemzők – csak kisszámú gyermek vett részt és azok csak viszonylag rövid ideig tartottak.

A fentieket mérlegelve és a szakirodalmat áttekintve, brit gyermek-diabetológusok egy csoportja azt a célt tűzte ki, hogy 15 gyermekdiabétesz gondozó és több mint 300 gyermek bevonásával randomizált (a gyermekek véletlenszerűen kerülnek egyik vagy másik csoportba), kontrollált vizsgálatban mérje fel a pumpa- és pen-kezelés eredményességét és költséghatékonyságát (Blair J és munkatársai: Trials 16:163-172, 2015). A vizsgálatban újonnan felismert (7 hónaptól 15 éves korig) gyermekek vesznek részt, akiknél az anyagcsere-helyzetet a diagnózist követően 3, 6, 9 és 12 hónap múlva, az életminőséget pedig a diagnózis idején, 6 és 12 hónap múlva vizsgálják majd. Az inzulinkezelést standardizált módon kezdik, és a vércukormérések alapján módosítják majd. A napi inzulinmennyiség felét bázisként („pen” csoportban glargin), másik felét a három főétkezés előtt adott bólusként (aspart inzulin) tervezik beadni.

Prof. Dr. Soltész Gyula

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Send this to a friend