A gyermekorvosi szakirodalomban a közelmúltban két közlemény is foglalkozott a bőrkomplikációk témakörével.
Rachel Ann Morris és munkatársai (Arch Dis Child 2017) a has bőrének gyulladásáról (úgynevezett kontakt dermatitis) számoltak be egy glukózérzékelőt viselő gyermeknél. Anna Korsgaard Berg és kollégái (Pediatric Diabetes 2018) pedig 144 olyan (2–20 év életkorú) gyermeknél végeztek kérdőíves vizsgálatot, akik már több mint 4 hete pumpát és/vagy érzékelőt viseltek.
A 143 pumpaviselő gyermek 90%-a számolt be arról, hogy korában már előfordult náluk valamilyen bőrkomplikáció és 63%-uk jelezte, hogy jelenleg is küszködnek ilyennel. A bőrelváltozások egynegyede nem specifikus ekcéma volt, és előfordulásuk független volt a gyermekek életkorától.
A 76 érzékelőt viselő gyermek 46%-a észlelt bőrelváltozásokat és ezeket kellemetlenebbeknek ítélte meg, mint a pumpa kanül okozta bőrkomplikációkat. A pumpa és az érzékelő együttes viselése nem növelte a bőrelváltozások gyakoriságát. A bőrelváltozások ellenére a gyermekek nem függesztették fel sem a pumpakezelést sem az érzékelők használatát.
A vizsgálat értékét limitálja az a körülmény, hogy a bőrelváltozások leírása és értékelése nem orvosi vizsgálaton, hanem a betegek leírásán alapult. Ezt úgy igyekeztek kompenzálni, hogy a kérdőívhez 8 fényképet csatoltak, amelyek különböző bőrkomplikációkat mutattak be (ld. alább).
Remélhetőleg az újabb „bőrbarátabb” anyagok előállítása és használata (érzékelők, pumpa-kanülök, rögzítő tapaszok) csökkenthetik majd a bőrkomplikációk gyakoriságát.
Megjelent: DiabFórum Magazin 2018/2. – június (31. oldal)