Növényekkel a diabéteszes diéta szolgálatában – dió, körte

diabéteszes diéta - dió és körte

Az ősz két termésével foglalkozunk a növényekkel a diabéteszes diéta szolgálatában cikkünkben. Összegyűjtjük a fák alól a lehulló, burkából kibomló diókat és díszítjük velük a tálat, melyet többféle körtéből állítottunk össze, és színes őszi falevélágyra rendeztünk.

A dió (Juglans Regia)

diabéteszes diéta - dióA dió Perzsiából és Elő-Ázsiából származik, hazánkban is honos, táplálkozás élettani szempontból értékes termést hozó fa, mely akár több száz évig és képes élni. A héjas gyümölcsök családjába tartozik, de összetételében jelentősen eltér a többi gyümölcstől.

Fajtáit a héj keménysége és a termés nagysága szerint lehet osztályozni. Lehetnek nagy, illetve kis gyümölcsűek valamint papír- vagy kemény héjúak. Szeptemberben-októberben gyűjthető a dió, a fáról való leveréssel vagy a fa alól összeszedve. Ha nem a saját termésünkről van szó, igyekezzünk egy termelőtől beszerezni. Nagyon fontos, hogy megfelelő módon szárítsuk ki, mert avasodásra és penészedésre hajlamos! A termés 3 részből áll: zöld burok (kopács), csonthéjas termésfal és a dióbél, a tulajdonképpeni mag. A diófa levelét külsőleg és belsőleg is használja a népgyógyászat. A zöld diót még nyáron leszedik, ekkor a héj csontosodása még nem kezdődik meg. Ezt a zöld burokkal együtt befőzik és édesen, savanykásan (ecetesen) vagy lekvárként, likőrként teszik el. A dió az egyike a leggyakoribb allergiát vagy intoleranciát kiváltó nyersanyagoknak, ezért az élelmiszercímkén feltétlenül jelölni kell a diófélét. Az arra érzékeny egyén, a diófélékhez tartozó kesudióra, pekándióra és brazildió tartalomra is figyeljen! A dióolaj színe aranysárga, aromája jellegzetesen dió ízű. Fontos olajsav és linolsav forrás. Ezen tulajdonságából kifolyólag nagyon érzékeny hőre, fényre és levegőre. Érdemes hűvös helyen (hűtőben) tartani, sötét, jól záródó üvegben.

A dió tápanyag jellemzői

100 g dió energiatartalma 100g szalonnáéval is vetekedhetne. 10 dkg-ban 645 Kcal található, ez 18,6 g fehérjéből, 57 g zsírból, 11,7 g szénhidrátból származik, ami természetesen lassan felszívódó szénhidrát. Rosttartalma 2,8 g/100 g. Vitaminjai közül a B1-, B6-, B7-, B9- és E-vitamin tartalma emelhető ki, ásványi anyagai: réz, foszfor, kalcium, mangán, magnézium, vas és cink. Alacsony glikémiás indexű nyersanyagunk, kitűnő antioxidáns tartalommal! Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrző Hatóság szerint, megfelelő zsírsav összetételű és személyre szabott kalóriabevitel mellett az étrendbe épített napi kb. 4 dkg dió fogyasztása csökkentheti a szív- és érrendszeri szövődmények előfordulásának esélyét! Cukorbetegségben ajánlott gyakran, kis mennyiségben a diétába építeni.

Felhasználása

A dió önmagában is finom, de édesipari termékekben (csokoládé, kekszek, grillázs), fagylaltokban, süteményekben, müzlikben, aszalt gyümölcsbe töltve is gyakran használják, emellett sós formában is megtalálható: kenyérben, bundázott ételek panírjában, sajtokban, pestókban, hideg tálak részeként.

A körte (Pyrus communis)

diabéteszes diéta - körteA nemesített körte egykori elődje a vadkörte (vackor) volt. A nemesített fajták egy része Elő-Ázsiából, a Kaukázus vidékéről származnak. A körte az almatermésűek csoportjába, a rózsafélék családjába tartozik. Érdekes, hogy valójában egy áltermés.

A nyári fajták már júniusban teremnek, emellett jellemzőek az őszi, de téli érésűek is. Néhány fajta, a teljesség igénye nélkül: Vilmos, Bosc kobak, Császár, Alexander, Seres Olivér stb. Egyik Ázsiából származó, nálunk is kapható almakörténket (alma és körte keveréke) nashinak nevezik. Ezen körték beltartalmi értéke nem egyezik más hagyományosabbnak mondható fajtáéval. (100g-ban: 42 kcal, 0,5 g fehérje, 0,23 g sav, 10,6 g szénhidrát, 3,6 g rost található)

A birs, rendszertanilag nem körte és nem is alma, megnevezése a termés alakjára vezethető vissza. Előfordul, hogy a növény egyik évben birsalmát másik évben birskörtét hoz, mert a kialakuló magok mennyisége nagyban meghatározza alakját. Erről döntik el, hogy minek nevezik.
A körteszüret időpontját érdemes helyesen megválasztani, mert az utóéréssel minden esetben számolni kell, ez pedig nagyban befolyásolja beltartalmi értékét (szénhidrát-, vitamin tartalmát, aromáját, illatát) és tárolhatóságát.

A körte tápanyag jellemzői

100 g körtében 52 kcal energia, 0,4 g fehérje, 0,3 g sav, 12 g szénhidrát van. Igen komoly rostforrásunk: 6,2 g/100 g termés (!), mely alacsony glikémiás indexszel párosul. Vitaminjai közül kiemelhető C-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B7-, B9-, A- és E-vitamin tartalma. Ásványi anyagoknak is széles tárházát megtaláljuk benne, ezek: foszfor, kálcium, kálium, magnézium, nátrium, cink, kobalt, króm, mangán, nikkel, réz, szelén és vas.

Felhasználása

A körte önmagában is finom, de sokféle sütemény ízesítője, ezen kívül befőttnek, kompótnak, levesben, salátában, hideg tálak részeként, szeszipari készítményekben, de aszalva is fogyasztják. A diabéteszes beteg számára a nem túlérett körték javasolhatóak.

Diós és körtés receptek

 

Holzmann Brigitta
dietetikus – mitegyel.hu

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Send this to a friend