A neuropátiás lábú cukorbetegek esetében fokozottan fennáll a talpi fekély létrejötte. A talpi fekély lassan és nagyon nehezen gyógyítható valamint nagy az esély a kiújulására, ennek megelőzésében segíthet az okos talpbetét.
A Berlinben rendezett EASD Kongresszuson kiemelt figyelem fordult a talpi fekély kiújulásának megakadályozását szolgáló új eszközre. Mivel a cukorbetegeknek, elsősorban a 2-es típusú diabéteszeseknek életük során 25% az esélye a talpi fekély kifejlődésére és ennek gyógyulását követően 5 éven belül 65% a kiújulás gyakorisága. Ezen esetek egynegyedében pedig elkerülhetetlen valamilyen szintű amputáció. Ennek kivédésére fejlesztettek ki egy új, „okos” talpbetétet, amellyel végzett vizsgálatot alábbiakban közöljük.
A vizsgálatba 58 olyan cukorbeteg vett részt, akiknél korábban már fellépett talpi fekély. A betegek fele „okos” talpbetétet, a másik fele kinézésre hasonló betétet helyezett a cipőjébe. Az „okos” talpbetét 8 nyomásérzékelőt tartalmazott, melyek okostelefonra továbbították, ha valamely talprészen fokozott nyomást észleltek. Ezt követően a betegnek további 2 percig járni kellett, majd cipőjét lehúzva megvizsgálni, hogy nem került-e be valamely idegen test (pénzérme, kavics, stb.) a cipőbe.
A betegeik napi átlagban 6,1 órán keresztül hordták a betéteket. Az okos betétet viselő 32 betegből 17 idő előtt visszalépett a vizsgálatból, a kontroll csoport esetében 26-ból 7 fejezte be a vizsgálatot idő előtt.
A betegek 18 hónapon át havonta jelentkeztek a vizsgáló orvosuknál, a vizsgálat időtartama ugyanis eddig, ill. egy újabb talpi fekély felléptéig tartott. A kontroll csoportban 8.638 beteg-nap alatt 10, az okos betétet viselők csoportjában 11.835 beteg-nap alatt 4 fekély újult ki, mely 71%-os különbséget jelent az okos betétet viselők javára. Amennyiben csak a végig együttműködő betegeket tekintették, a különbség 86%-ra nőtt, tehát ennyivel kevesebb esetben lépett fel újabb talpi fekély az okos talpbetétet viselőknél.
Mindent egybevetve a talpi fekély kiújulása alacsonynak volt tekinthető (17%), ennek oka pedig az okos betét viselésén túlmenően a szokásostól eltérő, havonkénti orvosi kontroll lehetett.
A hazai diabéteszes lábprogram 25 évvel ezelőtti általunk történt indításakor egy német cég által gyártott, szintén 8 érzékelővel ellátott, cipőbe helyezhető talpbetétet használtunk diagnosztikus céllal, azaz annak megállapítására, hogy hol, milyen fokozott nyomáspontok találhatók a betegek talpán és ezek hogy változtak a mérések alapján készült korrekciós betétek alkalmazásával. Az akkori talpbetét az adatokat még vezetéken keresztül továbbította a beteg derekára felhelyezett vevő- és kiértékelő készülékhez. Később a hazai diabéteszes cipő- és lábágy gyártók más, egyszerűbb módon mérték a kóros nyomáspontokat és az ezen vizsgálat nyomán készült cipők és lábágyak viselése szintén komoly védelmet nyújt a talpi fekélyek kifejlődése, illetve esetenkénti kiújulása ellen. Mai napig fennálló nagy probléma, hogy a NEAK által 80%-ban támogatott C51-es védő-gyógycipőket és lábágyakat a ténylegesen rászorulóknak csupán töredéke viseli, mivel főként a 2-es típusú cukorbetegek túlnyomó többségének lábait soha senki nem vizsgálja meg és ezért elmarad elsősorban a neuropátia, másodsorban a perifériás érszűkület fennállásának diagnosztizálása. Amikor pedig már az ismétlődő talpi fekély visszafordíthatatlan állapotokhoz vezet, marad az amputáció, melynek gyakoriságában dobogós helyen áll hazánk – a referáló megjegyzése.
(Forrás: European Association for the Study of Diabetes (EASD) 2018 Annual Meeting; Berlin, Abstract 7. – 2018. október 2.)
Megjelent: DiabFórum Magazin 2018/5. – december (45. oldal)