Egy világméretű járvány közepén vagyunk és a helyzet csak súlyosbodik – mondta Prof. Andrew Boulton, az Európai Diabetes Társaság (EASD) korábbi elnöke a lisszaboni Kongresszuson.
Pakisztánban pl. minden negyedik felnőtt már diabéteszes és Indiában is megduplázódott a cukorbetegek száma 15 év alatt. Ezt részben a világméretű „McDonald’s-izációnak” tudja be, azaz a magas energiasűrűségű, „western típusú” egészségtelen étkezések terjedésének. De fontos szerep jut ebben a társadalom averziójának a gyaloglással és kerékpározással szemben, mivel inkább a hűtött gépkocsival történő utazást részesítik előnyben. Szinte arra gondolok, hogy a jövőben nem is lesz szükségünk lábakra – mondta Andrew Boulton professzor.
Az EASD szeptemberben, Lisszabonban megrendezett kongresszusán a fő helyet az új vércukorcsökkentő szerek vizsgálatával foglalkozó tanulmányok foglalták el, melyek többsége nem csupán a vércukrot csökkenti, de egyúttal mérsékli a betegek szív-érrendszeri kockázatát is. A professzor ezekkel kapcsolatban szkepszisének adott hangot.
Nagyon jó, hogy rendelkezünk ilyen új szerekkel, de még ennél is fontosabb lenne, hogy sokkal aktívabbak legyünk a primer prevencióban”.
Nem ő az egyedüli, akit frusztrál, hogy a diabétesz világjárványa megakadályozása terén igen nagyok a hiányosságok.
Vizsgálatok sora igazolta, hogy a 2-es típusú cukorbetegség mintegy felét sikeresen meg lehetne előzni életmód-változással. Viszont a megelőzés terheit nem lehet kizárólag az egyének vállára helyezni.
Teljes körű kormányzati és társadalmi összefogásra lenne szükség. A városokat és az épületeket úgy kellene kialakítani, hogy bátorítsanak az egészségesebb életmódra, javítani kell a tömegközlekedést és mindenütt gyalog- és kerékpár utakat kellene kialakítani. A Nemzetközi Diabetes Szövetségnek sokkal proaktívabbnak kellene lennie a diabétesz megelőzésében.
Jelenleg a kormányok nem veszik komolyan a diabétesz veszélyét
Csak meg kell néznünk, mekkora aktivitást fejtenek ki a rák megelőzésében és időben történő gyógyításában. Erre alapítványok sorai is fedezetet szolgáltatnak. A diabétesz közösségek vezetőinek tanulniuk kellene ebből és amilyen nagy erőket fordítanak a rák szűrésére és gyógyítására, ugyanolyan erővel kellene lépni a cukorbetegség megelőzése irányában. A rákban senki nem akar meghalni, ezért az emberek viszonylag könnyen rávehetőek a különböző szűrővizsgálatokra. Sajnálatos módon a diabétesz megelőzést nehezebb „eladni”. Ami pl. a diabéteszes lábak megóvását illeti (prof. Boulton a diabéteszes lábak első számú specialistája a világon),
a cipőt és a zoknit lehúzatni nem igazán szexi dolog”.
Viszont működik. Semmilyen költséges vizsgálatot nem kell végezni. Csupán meg kell vizsgálni a szemfeneket és a lábakat, ami pedig a vesét illeti, csupán egy vizelet albumin vizsgálatra van szükség. Tehát nagyon egyszerű dolgokról beszélünk, melyet az alapellátás keretében évente egyszer mindenkinél el kellene végezni, ezáltal viszont dollár billiókat lehetne évenként megtakarítani.
„Ezek roppant egyszerű dolgok” – mondja Boulton professzor, „ezek helyett viszont arra törekszünk, hogy olyan új szereket találjunk, melyek pl. csökkentik az édesség iránti vágyat.”
Manapság rohamosan szaporodnak pl. az ételeket házhoz szállító szolgálatok, melyek arra ösztönzik az embereket, hogy még néhány lépést se tegyenek kocsijukból kiszállva.
Végül Boulton professzor úgy nyilatkozott, hogy egy év múlva optimistább lesz ezek ügyében, de ez nem hangzott nagyon meggyőzően.
(Forrás: Medscape, 2017. október 14.)