A diabéteszes láb diagnózisa

Magazinunk előző számában összefoglaló írást tettünk közzé a diabéteszes lábszövődményekről. A jelen és következő számokban sorra vesszük a „lábprobléma” részleteit, jelen írásban a diabéteszes láb diagnózisa a téma, hogy minél több cukorbetegnél teremtődjék lehetőség a lábamputációk megelőzésére.

Bár egyre több cukorbeteg fél a lábamputációktól, nagyon sokan nem tudják, vajon érintettek-e a probléma fennállásában. Reméljük kiderül, hogy a diabétesz gondozás során az alább felsorolt diagnosztikus eszközökkel találkoztak-e már a betegek, illetve milyen gyakran került sor az alábbi elengedhetetlenül szükséges vizsgálatokra esetükben.

Mint sorozatunk első írásából kiderült, a diabéteszes láb kialakulásában meghatározó a neuropátia, melynek kóroki szerepét tovább súlyosbítja az erek elváltozása. Diabéteszes láb nincs neuropátia nélkül, tehát ennek a szerepe 100%-os. A társuló és súlyosbító érszövődmények az esetek mintegy negyedében játszanak szerepet.
Ebből következik, hogy a neuropátia időben történő felfedezése meghatározó lehet a lábak jövőjének alakulását illetően. Amilyen egyszerű a diagnosztizálás, olyan ritkán kerül rá sor. Évekkel ezelőtt magazinunk hasábjain már beszámoltam róla, hogy a 40 évnél hosszabb diabéteszes időtartammal rendelkezők betegtalálkozóján Kerényi Zsuzsa diabetológus főorvosnő feltette a jelenlévő negyvenegynéhány betegnek a kérdést: „az elmúlt évtizedek során hány betegnek vizsgálták meg a lábát legalább két alkalommal?” Három(!) beteg emelte fel a kezét, köztük az egyik az én betegem volt.

Ez korábban a fejlett országokban is jellemző volt. Talán 30 évvel ezelőtt találkoztam először az Egyesült Királyságban a diabéteszes láb elleni küzdelem egyik vezéralakjával, Andrew Boulton professzorral, aki látván az orvosok passzivitását, továbbképzései során arra buzdította a nővéreket, asszisztenseket, hogy a cukorbetegek lábbelijét, zokniját vetessék le és mezítláb bocsássák őket az orvosok elé, mivel így nem bújhatnak ki a lábak vizsgálata elől. Az az érzésem, hogy a diabéteszes asszisztensek ilyen irányú „továbbképzésére” hazánkban is szükség lenne.

Lábak vizsgálata

Tehát a diagnózis a lábak vizsgálatával kezdődik. A megtekintésnél regisztrálni kell az alaki elváltozásokat, hallux valgus (bütyök), tyúkszem, kalapácsujj, kérgesedés a sarkakon, talpakon, berepedések, esetleges sérülések nyomai, a bőr szárazsága, a bőr és körmök gombásodása, a lábujjak meleg vagy hideg volta, az elszíneződések. Ez maximum 30 mp-et vesz (venne) igénybe.

Kalibrált hangvilla

Ezt követően kalibrált hangvillával kiváltott vibrációval szükséges vizsgálni a mélyérzést. A 128 hertzen rezgő hangvilla beosztása 8 fokozatú. A rezgés fokozatosan csökken és amennyiben a vizsgálat során a beteg a 6-os fokozatnál vagy afölött jelzi, hogy már nem érzi a rezgést, komolyabb neuropátia nem áll fenn. (1. ábra). Ha a rezgésérzet az 5-ös fokozatnál, vagy már az alatt megszűnik, komolyan veendő a fennálló neuropátia és célszerű ún. nylon monofilament-tel tesztelni az enyhe szúrásérzést, mely ilyenkor már csökken, akár a talpak, az ujjak, a lábhát teljes érzéketlenségéig (2. ábra). A két vizsgálat együttesen alig több mint egy percet vesz igénybe. A vizsgáló eszközök közül a hangvilla 10.000 Ft körüli összegbe kerül, a nylon monofilament szinte fillérekbe. Szükség lenne rá nemcsak minden diabétesz szakrendelőben, hanem minden háziorvosi rendelőben is.

1. ábra

2. ábra

Neuropátiás labor

Fennálló komolyabb fokú neuropátiánál mindenképpen célszerű ún. neuropátiás laborba küldeni a beteget évente-kétévente, ahol további finomabb vizsgáló módszerekkel tisztázható a különböző érző rostok károsodásának a foka, valamint a többnyire fennálló ún. autonóm neuropátia is. (A neuropátia, ill. annak foka tisztázása már meghatározza a további teendőket, melyekről a későbbi írásainkban lesz szó.)

Doppler vizsgálat

A neuropátia vizsgálatát követően a lábvizsgálat keretében szükséges megtapintani a boka artériákat, a lábháton lévő art. dorsalis pedis-t és a boka mögötti art. tibialis posterior-t. (3. ábra). Amennyiben ezen artériák nem tapinthatók, célszerű elvégezni a Doppler vizsgálatot (4. ábra), melynek végzéséhez szükséges „mini-Doppler” készülék minden diabétesz és angiológiai szakellátóhely nélkülözhetetlen tartozéka. Az erek tapintása maximum 1-2 percet, a Doppler vizsgálat maximum 5 percet vesz igénybe. Amennyiben Dopplerrel igazoltan is fennáll a perifériás érszűkület, ill. társul a diabéteszes neuropátiához, a diabéteszes láb kilátásai sokkal rosszabbak, ezért a továbbiakban sokkal nagyobb körültekintéssel végzett prevenciós teendők szükségesek.

3. ábra

4. ábra

Jelen alkalommal fenti vizsgálatok abszolút szükségességére, évente, legritkábban kétévente ismétlődő voltára szerettük volna felhívni a figyelmet. Ezen vizsgálatok végzését, ha erre a gondozó orvos kezdeményezése nyomán nem kerül sor, a betegnek joga van kérni, ha kell, követelni, hiszen alsó végtagjai jövője, a lehetséges megrokkanás megelőzése függ tőle!

(Folytatjuk)

Dr. Fövényi József

A megjelenést támogatta: