Cikksorozat formájában foglalkoztunk a cukorbetegség számos szövődményével, mint az idegek károsodásával, a neuropátiával, a látás károsodásával, a retinopátiával, a vese károsodásával, a nefropátiával. Ezúttal folytatólagos közlés formájában egy ún. összetett súlyos szövődmény, a diabéteszes láb szövődmény kérdéskörére szeretnénk felhívni a figyelmet.
Diabéteszes láb szövődmény – mekkora a fontossága?
Magyarországon évente kb. 7200 nem traumás (nem baleset miatti) alsó végtag amputációra kerül sor, és évtizedek óta ezen esetek felében cukorbetegek lábát amputálják. Megkülönböztetünk ún. „kis” amputációt, amikor csupán egy vagy több lábujj, esetleg csupán a lábfej felének az eltávolítására kerül sor és „magas” amputációt, amikor a térd alatt vagy a combtő magasságában távolítják el az alsó végtagot. Ma már hazánkban is számos lehetőség van (lenne), melyek alkalmazásával, igénybe vételével, végtagcsonkolások cukorbetegek esetében is legalább 50%-kal csökkenthetők lennének. Ez a cikk-sorozat is ezt célozza meg: szeretnénk megismertetni a lábamputáció által fenyegetett betegeket a probléma jelentőségével, a kórokok összetett voltával, a lábelváltozások kifejlődésének a mechanizmusával, a diabéteszes láb romlásának stádiumaival és a megelőzés lehetséges módjaival.
Mit értünk diabéteszes láb alatt, hogyan alakul ki a diabéteszes láb?
Diabéteszes lábról akkor beszélünk, ha az alsó végtagokon súlyos neuropátia fejlődik ki, mely a láb deformálódásához vezet, egyes pontokon fokozódik a nyomás, melynek nyomán kezdetben kisebb, később nagyobb területen elhal a bőr, a talpakon vagy az ujjak egy részén fekély lép fel, amely elfertőződik és rohamos szövetelhaláshoz vezet.
A folyamat nagyon alattomosan kezdődik, mivel a neuropátia miatt sem a túlnyomást, se a kisebesedést nem érzi a beteg, és ha lábát naponta nem ellenőrzi vagy ellenőrizteti, csak súlyos stádiumban derül fény az elváltozásra. Különösen súlyos állapot alakulhat ki, ha a neuropátiához a vérellátás zavara, súlyos érszűkület is társul, mivel akkor a gyógyulásra való hajlam minimálisra csökken.
Maga a neuropátia jelensége is összetett
1. Megbetegednek az érző idegek, melynek nyomán:
– csökken a fájdalomérzés, a beteg nem veszi észre a sérüléseket: a lábat a cipő feltöri, szögbe lép, forró lábfürdő az ujjakat megégeti, felhólyagosodnak, napozásnál a lábhát leéghet, az ujjakon, a talpi felszínen alkalmazott szalicilos tapasz felmarja a bőrt és utat nyit a fertőzésnek.
2. Sorvadnak a mozgató idegek:
– deformálódik a lábfej, kalapácsujj, bütyök fejlődik ki,
– a talpi zsírpárna elvékonyodik, a lábközép csontok fejecse alól elcsúszik a védő párna
– a talpon fokozódik a bőrre gyakorolt nyomás – kérgesedés lép fel (kallusz), ez könnyen kifekélyesedhet.
3. Kifejlődik az autonóm neuropátia:
– a bőr kiszárad, bereped, elfertőződik,
– a szimpatikus idegrendszer károsodása miatt fokozódik a véráramlás, felszívódnak a csontok, összeomlanak az ízületek. A legsúlyosabb láb-deformitás a Charcot láb, melynél a talpi homorulat domborulattá alakul és nagyon hamar fellép a talpi fekély.
(Folytatjuk)
Dr. Fövényi József
A megjelenést támogatta:
