Milán Gábor úr immár 13 éves diabéteszes fiánál az elsők között használta Magyarországon az Abbott cég FreeStyle Libre Flash folyamatos szöveti glukózmonitorozó (CGM) eszközét. Az alábbi írást ő állította össze és engedélyezte a DiabFórum ez év decemberi számában való közzétételét. Az írás végén a jobb érthetőség kedvéért néhány tisztázó megjegyzést fűztem – a főszerkesztő.
Az Abbott cég Libre elnevezésű szenzoros mérője méltán egyre népszerűbb. Egy hátránya van azonban, mégpedig, hogy nem valódi CGM (Continuous Glucose Monitoring, azaz folyamatos vércukor monitorozás), hanem FGM (Flash Glucose Monitoring, azaz villám (gyors) vércukor monitorozás).
A kettő közötti különbség, hogy míg a CGM rendszernél a szenzor jele egy ún. transzmitterbe (távadó) kerül, amely folyamatosan kapcsolatban van a vevőegységgel, ami aztán kijelzi az értékeket, és a beállított alsó és felső határon kívüli értékeknél riaszt is, addig a Libre FGM rendszernél a szenzor nincs folyamatos kapcsolatban a vevőegységgel, ami kijelzi az értékeket (leolvasó, vagy alkalmas okostelefon), csak ha a szenzorhoz közel tesszük. Ha ilyenkor a céltartományon kívüli az érték, ez is jelzi hangjelzéssel (telefonnál rezgéssel is), de a két leolvasás közötti időben, ha volt ilyen eset csak az aktuális leolvasáskor jut a tudomásunkra.
Adott tehát a feladat: valahogyan meg kell oldani, hogy automatikusan leolvassa valami a szenzort, és továbbítsa is egy vevőegység (jelen esetben okostelefon) felé, ami aztán riasztja a felhasználót!
Ez többek fantáziáját megmozgatta már, és megcsinálták, létező, hozzáférhető lett! Igaz, hogy még kísérleti stádiumban vannak, nem 100%-osan stabil alkalmazások, de a fejlesztések folyamatosak!
A legfontosabb, hogy kellett egy olyan valami, ami kisméretű, tud kommunikálni a szenzorral (NFC rendszeren keresztül), és Androidos operációs rendszer alatt fut. Jelenleg egyetlen ilyen termék van a piacon a Sony cég egyik okosórája. Ha megvan az óra máris szinte biztos, hogy belefutunk az egyik csapdába, ugyanis nem ismert okokból úgy építették az órát, hogy csak egyetlen, régebbi szoftverrel hajlandó használni az NFC rendszerét. A szoftver lecserélése a régi verzióra tapasztalt informatikust igényel, többféle buktató van a folyamatban, de megoldható. Ez a beavatkozás viszont azonnali garanciavesztéssel jár, ezért takarékossági okokból megfontolandó egy keveset használt példány vásárlása, én is így tettem, Németországból sikerült az itthoni árak alatt beszerezni egy alig használt, karcmentes példányt.
Ha az óra már a célnak megfelelően működik, valami módon rögzíteni kell a szenzorhoz. Szerencsére erre is megalkották már a megoldást, egy olasz fejlesztőcsapat közzétette azt a modellfájlt, ami alapján bárki ki tudja nyomtatni 3D nyomtatóval a tartószerkezetet (ld. címlapkép)! Erre már csak egy gumiszalag szükséges (valamint belehelyezni az órát), és máris megvan a szenzorra rögzített távadónk!
Következő lépés, hogy az órát párosítani kell az okostelefonnal (Android rendszerű, legalább 4.3-as), valamint a telefonra letölteni egy alkalmazást, amit erre a feladatra fejlesztettek ki. Elindítjuk, és máris CGM-ként működik a Libre, 10 percenként (de lehet más gyakoriságot is beállítani elvileg) magától leolvassa az értéket, és szükség esetén hangosan riaszt!
Tapasztalatok
A mi „darabunk” néha leáll, de alapvetően megbízható. Az alkalmazás, amit jelenleg tesztelünk a Libre Alarm, amely egy egészen egyszerű algoritmust használ: az elmúlt 16 perc adatai alapján próbálja a „jövőbeli” cukrot számolni, és azt jeleníti meg. Hirtelen változásoknál túlzásokba esik, de általában jól használható.
Érdekességek
A telefon teljes hangerőre állítva csörgéssel jelez + a karján, a szenzoron rezeg az óra, de a gyerekem 10 esetből 8 alkalommal simán átalussza. Ezért, hogy kicsit bonyolultabb legyen a dolog, még egy okostelefont tettem mellé, és, ha a rendszer riaszt, a második telefon a hangjelzésre felhív engem a másik szobából! Így azonnal megyek és be tudok avatkozni a vércukor normalizálása érdekében.
Az alkalmazás képes a vércukorértéket hangbemondással is jelezni, igaz angolul, de például autóvezetés közben hasznos lehet, hogy a beállított időközönként önműködően leolvassa, és közli az értéket! Elméletileg képes az internetre feltölteni valós időben az adatokat, de ezt még nem próbáltuk.
Az okosórát egy másik alkalmazással nappal (amikor nem szükséges a CGM üzemmód), Ati fiam hagyományosan a csuklóján hordva, a másik karján lévő szenzorhoz érintve nyeri ki az adatokat, és azokat az óráról olvassa le. Itt a szenzor „nyers” adatai láthatóak, nincs következtetés, számolgatás, ez áll a gyakorlatban legközelebb a szúrásos vércukormérő által mért eredményhez. Persze a szöveti glükóz késésével, és a szenzor esetleges pontatlanságával számolni kell! Ilyenkor még a telefon sem szükséges hozzá, de ha az a 10 méteres körzetben van, akkor automatikusan átküldi oda is a leolvasott értéket.
Jelenleg éjszakánként CGM gyanánt a már említett Libre Alarm alkalmazást használjuk, de létezik egy másik is, amit nemsokára kipróbálunk (a következő részben erről osztom meg a tapasztalatokat). Az nem számolgat, hanem a szenzorból nyert nyers értékeket jelzi ki, valamint internetes kapcsolattal a „felhőbe” küldi az adatokat, így akinek hozzáférése lesz a személyes fiókunkhoz, bármikor, valós időben nyomon követheti bárhonnan (internet + számítógép, vagy okostelefon kell), a páciens vércukorértékeinek alakulását. Ha jól tudom abban az alkalmazásban kalibrálásra is lesz lehetőség, ha szükséges! Rendkívül hasznos lehet, például a kezelőorvos számára is egy ilyen lehetőség!
Tudomásom szerint ma Magyarországon hárman használjuk így a Libre rendszert, de egyre nagyobb az érdeklődés.
Még egy dolog
A költségek tekintetében, ha a másik két rendszerrel (Medtronic, Dexcom) hasonlítjuk össze – a támogatás nélküli ár esetében – bőven a Libre vezet továbbra is! A megfelelő okosóra nagyságrendileg 50 ezer Ft (újonnan), a tartó pár ezer Ft-ért kinyomtatható, egy a célnak megfelelő okostelefon akár 20 ezer Ft körül megvásárolható.
Milán Gábor
U.I.: Nem CGM téma, de már Lengyelországban is kapható a Libre, webáruházból, és nem drágábban a németországi áraknál!
A főszerkesztő kiegészítései:
Kedves Milán úr!
Nagyon köszönöm a rendkívül precíz és tömör összefoglalót és gratulálok ötletességükhöz és eredményeikhez. Csupán néhány szakmai kiegészítést tennék:
A CGM nem kell, hogy „real time”, tehát folyamatosan látható legyen. Akkor is az, ha flash módban használják, legfeljebb a „riasztás” funkció hiányzik. Mind a Medtronic-nak, mind az Abbott-nak létezik nem real time CGM-je.
A Medtronic esetében a távadót egy adattároló helyettesíti, a szöveti glukózszintet folyamatosan rögzíti és csak a levételt követő 6. napon tölthetők le az eredmények. Igaz ehhez az szükséges, hogy a „vakon” végzett mérés során a beteg naponta végezzen ujjbegyes vércukorméréseket és ezek időpontját rögzítse, majd adja át az adatokat az orvosnak, aki azokat egy szoftver segítségével harmonizálja a CGM mérésekkel.
Az Abbott az USA-ban frissen engedélyezett CGM-je a FreeStyle Libre Pro CGM esetében a beteg csupán 14 napon át hordja a szenzort, az eredményekből semmit nem lát. A két hét végén az orvos a tároló egységből letölti az adatokat. A Medtronic professzionális CGM-jéhez képest viszont itt a betegnek a vizsgálat ideje alatt nem szükséges ujjbegyes vércukorméréseket végezni.
Köszönettel és üdvözlettel:
Fövényi dr.