SCE: Őszi hétvége szenzor és futócipő társaságában

Sportoscukros: Őszi hétvége szenzor és futócipő társaságában

„Erika, Edina, Kata, Timi, futunk bemelegítésnek egy 10 km-t, nemsokára jövünk!”

SCE: Őszi hétvége szenzor és futócipő társaságábanEzzel a kijelentéssel kezdődött a Sportos Cukorbetegek Egyesületének első Felnőtt Diabos Edzőtábora október 18-án, Várgesztesen. Az egyesület vezetői és edukátorai arra vállalkoztak ezen a végtelenül kellemes őszi hétvégén, hogy egy tucat 1-es típusú cukorbeteg aktív sportolót összehoznak egy háromnapos táborba, ahol futó edzések és erdei túrák keretén belül a résztvevőknek lehetőségük lesz megosztani egymással a sportolással kapcsolatos tapasztalataikat.

A tábor célcsoportja az a szűk keresztmetszet volt, aki nemcsak orvosi javaslatra sportol egészségmegőrzés érdekében, hanem aki életvitelszerűen fut, kerékpározik, kézilabdázik vagy teniszezik. Jópáran már komoly sikereket értek el különböző versenyeken, melyek azt bizonyítják, hogy az 1-es típusú cukorbetegség nem egy kizáró ok arra, hogy az ember ne tudjon jól teljesíteni.

A péntektől vasárnap délutánig tartó eseményen helye volt futóedzésnek, jógának, gyógytornának SMR hengerrel, de időt és energiát szakítottak a szervezők arra is, hogy megfelelő edukációt kapjunk az inzulinpumpák használatáról, jelentőségéről. Minden táborozó kapott szenzort, Timi segített a felszerelésben, kalibrálásban. Sokunk ezeken a tréningeken tudták meg, miért jobb edzés előtt egy izotóniás ital bevitele, mint egy energiaital.

Megtudtuk, mi a különbség az aerob és anaerob mozgás között, ezek milyen irányba viszik el a cukorértéket és az inzulinigényünket. A háromszori étkezések betartása tovább szabályozta a programtervet, hiszen ezen a hétvégén az volt a cél, hogy elérjük azt, hogy az erőnléti edzéseket, hosszútávokat teljesíteni tudjunk úgy, hogy közben katonás rendben tartsuk a vércukorszintünket. Ezzel személy szerint sok problémám volt, de végre most először éreztem úgy magam, hogy nem vagyok egyedül a kérdéseimmel, a szobatársam pontosan ugyanilyen problémákkal küzd mindennap. Bátran oda mertem menni a másikhoz és megkérdeztem, hogy hogy kezeli a hirtelen hipót, mi a bevált reggeli egy félmaraton előtt. Egy motivációs coach/tréner erősítette bennünk azt, hogy mi igenis többek vagyunk azzal, hogy diabétesz mellett ilyen szinten sportolunk, egy egyfajta identitást képviselünk mindannyian. Futás terén is részesültünk oktatásban: a futóiskoláról eddig csak a testnevelés órán unalomig ismételt magas térd – magas sarok – indiánszökdelés háromszöge jutott eszünkbe. Ezen az alkalmon lehetőségünk adódott futótechnikát kialakítani, amit szorgalommal tovább tudunk csiszolni.

SCE: Őszi hétvége szenzor és futócipő társaságábanA diabétesz majdnem száz százalékban nevezhető „csináld magad” kezelésnek, hisz nincs meg egy ugyanolyan vércukorgörbe, inzulinmennyiség vagy hipoglikémia kezelés. Ha kellene egy jelmondatot húzni erre a hétvégére, azt tudnám mondani hogy „Tanulj a másiktól!”. A tapasztaltabb futók, akik már túl vannak pár komolyabb távon (maraton, Ironman, Ultrabalaton, teljesítménytúrák) megosztották a lelkes futókkal azt, mit érdemes enni-inni 20 km felett, mennyi aktív és bázis inzulin szükséges ezeken a napokon. Az inzulinpumpások a penes használókkal igyekezték megismertetni a pumpa összetételét, technikáját, jelentőségét. Az esti beszélgetéseken szóba került az is, hogy 1-1 korsó sör futóverseny után kire hogyan hat. Ezek a beszélgetések azt ébresztették fel benne, hogy mindamellett, hogy a diabéteszt rövid pórázon kell fogni, ugyanúgy szükségünk van néha lazaságra és leeresztésre. Most először nem éreztem magam kellemetlenül, amikor ebéd és vacsora közben megettem egy muffint, mivel senki sem hányta a szememre a bűvös mondatot, hogy „te cukorbeteg vagy, nem ehetsz édességet”. Mértékletesség és a kilométer volt az alapmértékegység, amit mindenki be is tartott.

#sportoscukros

Az első napi bemelegítő 10 km-es táv egyébként a végén 16 km-re sikerült (ha hozzászámoljuk, hogy aznap még hány lépést tettünk meg, akkor mondhatni egy félmaratonnal kezdtük a tábort), de egyikünk sem bánta a plusz távot, hiszen a futás nekünk erről szól: versenyről versenyre igyekszünk kintebb tolni a határainkat. Mint minden tábor, ez is véget ért, keretbe zártuk egy 10 km-es záró futással, ezután pedig hazaindultunk a #sportoscukros feliratú pólónkban, pulcsijainkban, mert meg akarjuk mutatni a világnak, hogy így is lehet: sportosan és cukrosan!

Termul Helga
Sportos Cukorbetegek Egyesülete

Megjelent: DiabFórum Magazin 2019/4 – október (18-19. oldal)

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

When you visit any web site, it may store or retrieve information on your browser, mostly in the form of cookies. Control your personal Cookie Services here.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie

Összes tiltása
Összes engedélyezése

Send this to a friend