A reflux az egyik leggyakoribb emésztőszervi eltérés, a felnőtt lakosság 20–40%-ában előfordulhat, így gyakran előfordul cukorbetegség mellett is. A nyelőcső nyálkahártyájának károsodásából vagy a savas tartalom irritáló hatásából adódó panaszokat nevezzük gasztroözofágeális reflux betegségnek (GERD).
Jellemző tünetek
Gyomorégés (felhasi vagy szegycsont mögötti égő fájdalom), savas gyomortartalom nyelőcsőbe vagy szájba történő visszafolyása, savas felböfögés. Előfordul, hogy nincsenek savas problémák, hanem nyelési problémák, gombóc érzés a torokban, krákogás, apró köhögés hívja fel a figyelmet a problémára.
Ha a tünetek ritkán, enyhe formában jelentkeznek, az életmód és a táplálkozási szokások befolyásolásával is eredményt lehet elérni. Ha a tünetek heti rendszerességgel jelennek meg gasztroenterológia vizsgálat szükséges a pontos diagnózis érdekében.
Egészséges emberek esetében is előfordulhat, hogy a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. Viszont, ha a savvisszafolyás rendszeresen fordul elő, a nyelőcső nyálkahártyája –aminek nincs sav elleni védelme úgy, mint a gyomornak – károsodást szenvedhet. A visszafolyásának legfőbb oka, hogy a nyelőcső alsó záróizma nem működik megfelelően. Ennek számos oka lehet: pl. a hasi típusú elhízás (ami főleg a 2-es típusú cukorbetegeknél gyakori) vagy a terhesség miatt megnövekedett hasűri nyomás, szoros ruházat, rekeszizomsérv, nehéz terhek emelése, vagy lefekvés előtt nagy volumenű étkezések fogyasztása. Fokozhatják a tüneteket a zsíros és/vagy fűszeres ételek, az édességek, olajos magvak, a dohányzás, szénsavas italok, de a túlzott kávé vagy alkohol fogyasztás is. Egyes gyógyszerek is csökkenthetik az alsó záróizom nyomását (egyes szívgyógyszerek vagy asztma-ellenes szerek, nyugtatók).
Ha a tünetek ritkán jelentkeznek, a házi módszerek (tejivás, vagy szódabikarbóna fogyasztása) csökkenthetik a panaszokat. A késői órákban történő nagy mennyiségű étkezések kerülése, zsír- és fűszerszegény diéta tartása, káros szenvedélyek mellőzése mellett alváskor az ágy feji részének emelése, egyes, recept nélkül is megvásárolható gyomorsavcsökkentő gyógyszerek hatékonyak lehetnek, de nem gyógyítják a betegséget. Ezért érdemes a szakorvossal egyeztetve a panaszok csökkentése mellett megelőzni a betegség ismételt jelentkezését, és a későbbi károsodást.
A reflux-betegség étrendi kezelésében elsődleges: a gyomortartalom savasságának csökkentése, savtermelés visszafogása.
Az enyhébb panaszok az étkezési szokások változtatásával is jól kezelhetők. Sőt, az ilyen étrend mellett a betegség kialakulása is megelőzhető lenne.
Javasolt:
- naponta többször, kis mennyiségű étel fogyasztása
- savtermelést serkentő élelmiszerek kerülése
- savcsökkentő hatású élelmiszerek fogyasztása
- rosttartalmú gabonafélék fogyasztása
- étkezés után 2-3 óráig lefekvés, hajolással járó tevékenység kerülése
- dohányzásról való leszokás
- alkoholos italok kerülése, szénsavas ásványvizek, üdítők kerülése
- túlsúly esetén a testtömeg csökkentése
Ha az étrendi kezelés ellenére megmaradnak a panaszok, akkor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Reflux betegségben többféle gyógyszercsoport is alkalmazható, melyek közül a kezelőorvos a panaszok súlyosságától függően választja ki a megfelelőt: egyesek megkötik a gyomor savtartalmát, mások csökkentik a sav termelődését, illetve elősegítik a gyomortartalom továbbhaladását a belek felé. Gyakran előfordul, hogy az érintettek a gyógyszeres kezelés mellett kevésbé ügyelnek az étrend összetételére, pedig az étrend fontos kiegészítője a gyógyszeres terápiának.
Étrendi javaslatok részletesebben
Naponta többször, kis mennyiségű étel fogyasztása
Szerencsére ez olyan ajánlás, ami cukorbetegség esetén is fő szempont. A gyakoribb ételfogyasztás – ha az étrendnek megfelelő összetevőkből, és az ajánlott konyhatechnikával készül – hozzájárul a gyomorsav lekötéshez, és kisebbek lesznek azok az időszakok, amikor az üres gyomor nyálkahártyáját irritálhatja a gyomorsav. Ha kis mennyiségű az étel, akkor kevesebb gyomorsav termelődik az emésztéshez. Ugyanakkor, ha kevésbé van tele a gyomor, kisebb az esélye a gyomortartalom nyelőcsőbe való visszaáramlásának.
Savtermelést serkentő élelmiszerek kerülése
A gyomorsav pH értéke 1,3 – 3 közötti. Számos étel, fűszer, konyhatechnika is hozzájárulhat, hogy nagyobb mértékű legyen a gyomorsav termelődés. Ilyenek pl. a zsíros, fűszeres ételek, bő zsiradékban sültek, vagy füstölt, pácolt élelmiszerek, melyeknek fogyasztása eléggé jellemző a hagyományos „magyaros” konyhára. A savas hatást erősíthetik a gyümölcssav tartalmú nyers gyümölcsök (savanykásabb alma, citrusfélék), gyümölcslevek, savanyított tejtermékek (joghurt, kefir), paradicsom. A gyomor nyálkahártyáját irritálhatják egyes fűszerek: őrölt bors, csípős fűszerpaprika, mustár, vöröshagyma, fokhagyma, curry, chili, menta stb. A savtermelést kedvezőtlenül befolyásolhatják az élvezeti szerek (csokoládé, kávé, üdítő italok, alkohol), de a szénsavas ásványvíz is.
A nyálkahártyát izgató ételeket, italokat különösen kell kerülni nyelőcsőgyulladáskor.
Savcsökkentő hatású élelmiszerek fogyasztása
Számos olyan élelmiszer és élelmi anyag van, amely savcsökkentő hatású lehet. Ilyenek a cukormentes háztartási keksz és piskóta, kétszersült, korpás keksz, extrudált kenyerek, puffasztott gabonakészítmények, natúr sajtok, vaj, margarin, tojás, burgonya, rizs, tészta, dió, mandula. Ezek fogyasztása nem csak önmagukban javasolt, de a savtermelést serkentő élelmiszerek után fogyasztva is hatásosak lehetnek.
Mivel gyümölcsökből a cukorbetegek naponta 50 g szénhidrátmennyiséget ehetnek, és több vitamin van a nyers változatokban, két lehetőség van a fogyasztásukra. Fogyasztható az étkezésen belüli szénhidrátmennyiségű gyümölcs (pl. tízórai: 10–20 g) a minimális szénhidráttartalmú sajttal együtt. Másik lehetőség, hogy kb. 10 g szénhidrát tartalmú gyümölcsöt 5–10 g szénhidrát mennyiségű keményítő tartalmú élelmiszerrel fogyasztanak együtt: abonett, diétás kekszek, puffasztott gabonák. Természetesen, akinek így is gondot okoz a friss gyümölcs fogyasztása, az ehet kompótokat, akár hasonló párosítással.
Reflux esetén nem javasoltak a retek, hagymafélék, paprika, paradicsom. Ezek helyett lehet friss salátaleveleket (pl. jégsaláta) tenni a szendvicsekbe.
Előfordulhat, hogy nehéz lemondani a nem ajánlott, de kedvenc ételekről. Ilyen esetekben arra kell ügyelni, hogy a megkívánt – de panaszt okozó – ételt savkötő hatású élelmiszer fogyasztása kövesse. Étkezések alkalmával, a fogások felcserélésével is befolyásolható a savtermelés. Legyen a saláta előétel, az öntetei legyenek kevésbé savas hatásúak. De készíthetők olyan saláták, melyekben keményítő is van: tészta vagy rizs saláták. A zöldségeket, tésztát tartalmazó levesek, krémlevesek savkötő hatásúak, így fogyaszthatók az étkezés végén (pl. menü fogyasztása esetén közétkeztetésben). A salátákat így is inkább délben javasolt fogyasztani, a zöldségek este inkább kímélő fűszerekkel ízesítve, párolva ajánlottak. Ha a köret tartalmaz – szénhidrát mennyiségét figyelembe véve – burgonyát, tésztát vagy rizst, ezekből érdemes 4-5 falatnyit az étkezés végére hagyni.
Elsősorban javasolt konyhatechnika a főzés, és a párolás. Ha energiaszegény étrendre van szükség, alkalmazhatók a különböző zsírszegény konyhatechnikai módszereket: alufólia, sütőfólia, bevonatos edények, mikrohullámú sütő stb.
Fontos, hogy kímélő hatású fűszerekkel legyenek ízesítve az ételek a mérsékelt mennyiségű konyhasó mellett, mert nem kell, hogy íztelen legyen az étel. Kímélő hatású fűszerek: petrezselyem, majoránna, bazsalikom, kapor, kakukkfű, kömény. A tárkony önmagában nem irritáló fűszer, de ecettel párosítva problémát okozhat, ezért ecet helyett esetleg használható mérsékelt mennyiségű citromlé. Kevés citromlével, narancslével, balzsamecettel, vagy almaecettel ízesített olajos öntettel készíthetők egyes saláták is, fogyaszthatóságuk az egyéni érzékenységtől függ.
A hagyományosan (rántással, habarással) készült főzelékeknél sem javasolt az ecettel való ízesítés.
A vacsora fogyasztása 2-3 órával lefekvés előtt javasolt, de savtúltengés esetén lefekvés előtt néhány darab (2-3!) keksz langyos teával, vagy (egyéni érzékenység szerint) egy pohár tej csökkentheti az éjszakai panaszokat.
Rost tartalmú gabonák fogyasztása
Közismert, hogy a rosttartalmú gabonából készült kenyerek és péksütemények, barna rizs több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a fehér lisztből készült termékek, és a hántolt rizs. Az emésztőrendszer jól tolerálja a gabonarostokat (sőt fogyasztásuk kifejezetten előnyös a bélflóra szempontjából), bár a nagyon rostos – kissé savanykás ízhatású – változatok kevésbé ajánlottak (pl. vollkorn-brot).
A gabonák keményítőtartalma savcsökkentő hatású. A frissen sült kelt tészták viszont nehezebben emészthetőek, ezért előnyösebb a másnapos – vagy enyhén pirított – kenyér, vagy péksütemény fogyasztása.
Puffasztó rostok kerülése
Reflux esetén is gyakran előforduló tünet lehet a haspuffadás, amit azért célszerű megelőzni, hogy ne terhelje a gyomor záróizmát az evés, ivás utáni feszülő has.
Közismerten rostszegény, puffadást nem okozó zöldségek a tök, paraj, sóska, sárgarépa, paszternák, saláta félék (fejes, jég stb.), burgonya, sütőtök, édesburgonya (batáta), cékla. Sokszor a főzelékfélék egy részének rost- és egyéb anyagaiból felszabaduló illó zsírsavak és olajok okozhatnak puffadást, ha azonban ezeket nyitott lábasban fedő nélkül főzik, az illó anyagok eltávoznak, és kevésbé okoznak panaszokat. Ilyen pl. a káposztafélék családjába tartozó karfiol és brokkoli. Az igazán zsenge zöldbab fogyasztható, de ha főzéskor babszemek láthatók a főzővízben, akkor az elkészült főzeléket érdemes átpasszírozni, hogy a babhéjak ne maradjanak az elkészült ételben. Nem ajánlott a szárazfőzelékek, káposztafélék (fejes- és kelkáposzta, bimbóskel, savanyú káposzta), a friss retek, paprika, hagyma (vörös-, lila-, póréhagyma, újhagyma) fogyasztása.
Testtömeg csökkentés
A nyelőcső alsó záróizmának elégtelen működéséhez hozzájárulhat az elhízás is, erre utal, hogy az elhízottak körében gyakrabban alakul ki a reflux, mint a normál testalkatú embereknél. Tapasztalatok szerint a reflux kialakulása szorosabb összefüggést mutat a megnövekedett haskörfogattal („alma”, azaz hasi típusú elhízás), mint a testtömeg index-el (BMI). Hasi típusú elhízásról akkor beszélünk, ha a férfiak haskörfogata meghaladja a 94 cm-t, a nőké a 80 cm-t (egyes irodalmi adatok szerint férfiaknál 102 cm, nőknél 88 cm felett).
Mivel a fogyás enyhíti a reflux tüneteit (többek között a csökkenő hasűri nyomás miatt is), ezért azoknak, akiknek testsúlyfeleslegük van, úgy javasolt fogyniuk, hogy a haskörfogatuk is csökkenjen.
Túlsúly, elhízás esetén, a tapasztalati úton javasolható energiamennyiség: 20–25 kcal/ testtömeg kg.
Az energiamegszorítás mellett ügyeljünk a reflux betegség esetén javasolt egyéb étrendi ajánlásokra (lásd előzőekben).
Folyadékbevitel
Az emberi test több, mint a fele víz. Az Európai Hidratációs Intézet ajánlása szerint a napi szükséglet
- nők 2 l/nap
- férfiak 2,5 l/nap
A táplálékok víztartalma mellett számos lehetőség van a folyadék pótlására, de ezek közül reflux esetén vannak, melyek nem javasoltak: szénsavas ásványvizek, szénsavas üdítők, alkoholos italok. A 100%-os gyümölcslevek pH értéke alacsony (akár 2,7 is lehet), ezért a paradicsomléhez hasonlóan nem ajánlottak. Megszokott italaink – limonádé, citromos tea – csak savkötő hatású élelmiszerekkel párosítva javasoltak, lehetőleg kevesebb citromlé felhasználásával. A kávé sem javasolt, ezért fogyasztása csak legfeljebb tejjel, tejszínnel „semlegesítve” valósítható meg. Kerülendők a forró, de a hűtött italok is. Az ízesítés nélküli, langyos tea vagy gyógytea étkezések közötti kortyolgatása is csökkentheti a gyomorsav hatását.
Fogyaszthatók:
- csapvíz, ásványvizek (csendes, esetleg enyhe), gyógyvizek (pl. Salvus, balfi, fonyódi),
- tej (egyéni tolerancia szerint, mert van, akinél fokozza a savtermelést),
- zöldséglevek (kivéve paradicsomot is tartalmazó termékek),
- hagyományos tea (világosra főzve, esetleg tejjel „angolosan”), zöld tea, fehér tea, gyümölcstea (egyéni tolerancia szerint), gyógyteák.
Az általános irányelvek betartása mellett érdemes kitapasztalni az egyéni érzékenységet, mert nem mindenki reagál azonos módon a javasolt élelmiszerekre. Az érzékenységet többek között befolyásolhatja az aktuális lelkiállapot is.
- Tárkonyos karfiolleves
- Pulykacomb rizibizivel
- Csőben sült zöldségek
- Őszibarack túróval töltve
- Kuszkusz saláta csirkemellel
Felhasznált irodalom:
Rosztóczky A., Wittmann T.: Refluxbetegség – gyomorsav okozta bántalmak, SpringMed, 2011
Barna M. szerk.: Táplálkozás – Diéta, Medicina, 1996
Trickett, S.: Gyomorkontroll, Hunga-Print, 1994
Gyurcsáné Kondrát Ilona
dietetikus, prevenciós élelmezés és táplálozás-egészségügyi szakértő
Megjelent: DiabFórum magazin 2021/2 – május (69-75. oldal)
Borítókép: designed by Gballgiggsphoto – Freepik.com
