A nemzetközileg is mértékadónak számító brit National Institute for Health and Care Excellence (NICE) intézet a legkiválóbb specialisták bevonásával az orvostudomány minden területére kiterjedően kezelési irányelvek kidolgozásával és azok rendszeres felfrissítésével foglalkozik.
Az intézet tíz év után 2015 év végén frissítette fel a gyermekkori diabéteszre vonatkozó ajánlásait, amelyek összefoglalója a neves brit orvosi folyóirat, a British Medical Journal 2016. január 30-i számában jelent meg (A legutóbbi DiabFórum magazinban – a 25. oldalon – röviden ismertettük a Nemzetközi Gyermekdiabétesz Szövetség (ISPAD) működését, amely szervezet öt esztendő elteltével legutóbb 2014-ben publikálta kezelési ajánlásait).
Az igen terjedelmes NICE dokumentumból néhány fontosabb megállapításra szeretném felhívni a figyelmet:
A szülők és a házi gyermekorvosok számára legelsőként hangsúlyozott alapelv az, hogy diabétesz gyanúja esetén a gyermeknek még ugyanazon a napon olyan szakintézetbe kell kerülnie, ahol a gyermekdiabétesz ellátásában járatos egészségügyi szakemberek tevékenykednek. Magyarországon, az egyetemi gyermekklinikákon, a megyei kórházakban és néhány további kórházban (a fővárosi Szent János Kórház, Heim Pál és Bethesda gyermekkórház, a kiskunhalasi, soproni, hódmezővásárhelyi, és a marcali-i városi kórházak) vannak ilyen szakemberek.
A kezelési célértékeket illetően az új ajánlás igen szigorú, a cukorhemoglobin (HbA1c) célértéket 6,5%-ban (48 mmol/mol) adja meg. Természetesen hozzáteszi, hogy ez egy ideális érték, amit számos körülmény (például a hipoglikémia veszélye) felfelé módosíthat. A hazánkban is általánosan elfogadott ISPAD ajánlás a HbA1c céltartományt < 7,5 %-ban adja meg.
Az ajánlás minimálisan napi öt vércukormérés. Vércukor céltartomány: reggeli ébredéskor és étkezések előtt 4–7 mmol/l, étkezések után pedig 5–9 mmol/l.
A vércukormérő készülék és tesztcsíkok mellett fontos, hogy a páciensek vizelet-keton tesztcsíkokkal is el legyenek látva, és betegség vagy magas vércukor esetén használják is azokat.
Az inzulinkezelést illetően a javaslat kezdettől a bázis-bólus terápiát szorgalmazza és hangsúlyozza az ételek szénhidráttartalma ismeretének fontosságát.
A diabétesz kezelése során pszichés (szorongás, depresszió, magatartás-zavar), szociális és családi problémák is felmerülhetnek, és a gondozó diabetológus szakembereknek ezekkel is foglalkozniuk kell, illetve szükség esetén további specialistákat (pszichológus, pszichiáter) kell segítségül hívniuk.
Az ideális gondozás elengedhetetlen feltétele, hogy a család, illetve a páciens a nap 24 órájában bármikor segítséget és tanácsot kérhessen a gondozó szakemberektől.
Prof. Dr. Soltész Gyula
