2018-ban május 19-e volt az Európai elhízás elleni nap (European Obesity Day, EOD), e nap célja, hogy az elhízással és annak következtében kialakuló számos betegséggel kapcsolatos ismeretek bővítése. Támogatásával segíthetünk az elhízás megelőzésében és kezelésében, végső soron az ezzel együtt élők egészségének és életminőségének javításában.
Az úgynevezett „globesity” egyre növekvő probléma napjainkban
Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os eredményei alapján több mint 1,9 milliárd túlsúlyos vagy elhízott felnőtt ember élt a világon. 1975 és 2016 között megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma. Hazánk sajnos kiemelkedő ebben a tekintetben, Európában a magyar, felnőtt lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28–31%), az egész világot tekintve ezzel az eredménnyel a negyedik helyen állunk. A világrangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti, majd ezt követi Mexikó és Új-Zéland.
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es eredményei alapján a magyar felnőtt nők 60%-a, a férfiak 65%-a túlsúlyos vagy elhízott. Sajnos a gyermekek között is egyre növekszik a többlet-testtömeg mértéke, 2010-es adatok alapján háromból egy európai 6 és 9 év közötti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2014-ben végzett reprezentatív táplálkozási és fizikai aktivitási felmérést négy-tíz éves budapesti és kecskeméti gyermekek körében. Az eredmények alapján 21%-os volt a túlsúly és az elhízás mértéke a gyermekek között.
A túlsúly nem csupán egy esztétikai probléma, összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek (mint pl. magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke), a 2-es típusú cukorbetegség, számos daganatos betegség (mint pl. mell, vastagbél, vese, epehólyag és máj) és ízületi kórkép kialakulásával, de okozhat alvási apnoét és légzésproblémákat, epekövességet, depressziót, illetve általános életminőség romlást is.
Az elhízás okai
A testtömeg szabályozást bonyolult endogén mechanizmusok alakítják, tehát kialakulásának oka sokrétű lehet. A normál testtömeg azonban csak abban az esetben tartható fenn, ha a táplálékkal felvett és az életműködésekhez, a fizikai aktivitáshoz felhasznált energia mennyisége egyensúlyban van. Az energia-egyensúly megbomlása mellett több tényező is befolyással lehet a hízásra, például genetikai tényezők, méhen belüli és kora újszülöttkori hatások, környezeti tényezők, túl kevés alvás (befolyásolhatja az étvágyat növelő hormonokat), különböző más kórélettani folyamatok pl. pajzsmirigy alulműködés, policisztás ovárium szindróma, hormonális zavarok, egyes gyógyszerek (pl. antidepresszánsok, szteroidok stb.).
Hogyan jönnek fel azok a plusz kilók?
Abban az esetben, ha napi 100 kcal-val többet viszünk be, mint ami a szervezetünk szükséglete lenne, akkor az 1 év alatt 5 kg súlynövekedést jelent.
Néhány példán keresztül szemléltetve:
- 5 db kicsi keksz 100 kcal
- 2 dl száraz vörösbor kb. 130 kcal
- 1 kis csomag földimogyoró fele (kb. 40g) 260 kcal
- 1/3 zacskó chips (kb. 50 g) 260 kcal
- 1 szelet karamellás csokoládé (kb. 50 g) 230 kcal
Érdekes információk az európai lakosság életvitelével kapcsolatban:
- Átlagosan 5 órát töltünk üléssel naponta.
- Egyre kevesebb energiát használunk fel munka közben: 1960-ban a nők 1300, a férfiak 1500 kilokalóriát égettek. 2010-re ez 15%-kal csökkent.
- Átlagosan napi 500 kcal-val több az energiabevitel, mint 40 éve.
- Az európai emberek 60%-a használ a napi ingázásához autót és 19% tömegközlekedési eszközt.
- Az európai emberek 42%-a sosem sportol.
(folytatjuk)
(Forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevél, 11. Évfolyam, 05. szám – 2018. május, Az elhízás étrendi kezelése – energiamentes édesítőszerek)
Megjelent: DiabFórum Magazin 2018/2. – június (52. oldal)
