Azt az első hírekből is tudtuk, hogy az immár világjárványnak számító COVID-19 fokozott veszélyt jelent az idősekre és mindenkire, akinek valamilyen társbetegsége – elsősorban szív-érrendszeri betegség, leggyakrabban hipertónia, ritkábban vesebetegség – is fennáll. Esetükben a betegség lefolyása súlyosabb, gyakrabban igényel intenzív osztályos kezelést és a halálozási arány is nagyon magas.
Társbetegség a diabétesz is, mely nagyon gyakran jár érrendszeri elváltozásokkal
Arra nézve egyelőre – jó egy hónappal az európai járvány berobbanását követően – még nem rendelkezünk adatokkal, hogy a cukorbetegek, közülük is az 1-es vagy 2-es típusúak, könnyebben kapják-e el a fertőzést, mint a nem diabéteszesek. Arra nézve sincsenek még pontos adatok, hogy a fertőzés lefolyása náluk súlyosabb-e, mint a nem diabéteszesek esetében. Az viszont biztos, hogy – mint arra már magazinunk előző számában is utaltunk – a kórházba kerülést követően, főként, ha intenzív osztályos ellátásra szorulnak, problémát jelenthet a kezelésük. Ugyanis a COVID-osok ellátására hirtelenjében összegyűjtött orvosok és főként rezidensek, valamint a szolgálatra önként vállalkozó medikusok nem mindig – attól tartok, hogy az esetek többségében – rendelkeznek, főként az inzulinnal kezelt cukorbetegek ellátásához megfelelő ismeretekkel és gyakorlattal.
Annyi a diabéteszesek kezelésével kapcsolatban jól ismert, hogy a magasabb vércukorszintek mellett könnyebben lépnek fel fertőzések, mint a normális cukorszinteknél. Az Egyesült Államokban, mely e sorok írásakor a COVID-19 járvány gócpontjának tekinthető, 1-es típusú diabéteszes alig található a fertőzöttek között, viszont annál gyakoribb a 2-es típusú beteg.
Az enyhe és középsúlyos fertőzött cukorbetegek akár otthonukban is elláthatók, a súlyosak viszont mindenképpen kórházi, legtöbbször intenzív osztályos ellátást igényelnek. Az otthon ápolt középsúlyos betegek esetében a következőkre kell vigyázni: nehogy kiszáradjanak, mivel étvágytalanok és hajlamosak kevesebbet enni és inni. Továbbá: normális közelében legyenek a vércukraik és értelemszerűen elengedhetetlen esetükben a napi többszöri vércukor-önellenőrzés.
Ami a gyógyszeres kezelést illeti, a legtöbb esetben kívánatos az SGLT-2 gátlószerek leállítása és szükség esetén más készítménnyel való helyettesítése, mivel a fenti szerek ilyen esetekben nagyon könnyen ketoacidózist okozhatnak akár normális vércukorszintek mellett is. Ilyen esetekben kívánatos a vizelet ketonszintek rendszeres ellenőrzése is.
Amennyiben mégis szükség van kórházi kezelésre, nagyon fontos, hogy a beteg magával vigye vércukor önellenőrzési eszközeit, ha használ, a szenzorait is, mivel a rendkívül túlterhelt kórházi személyzet nem mindig képes megfelelő gyakorisággal mérni vércukrait és esetenként elegendő eszköz, tesztcsík sem áll mindig rendelkezésre.
Végül: a vírus miatti izoláció, karantén, a szokásos napirend hiánya lehetőséget nyújt a betegek számára, hogy sokkal többet foglalkozzanak diabéteszükkel és mindent megtegyenek annak minél ideálisabb szintentartásáért.
(Forrás: Medscape, 2020. április 10.)