A cöliákia és a nem cöliákia eredetű gluténérzékenység előfordulási gyakorisága egyre emelkedik, és folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik gluténmentes diétát próbálnak ki különféle jelekre és szimptómákra, melyek mögött nem áll egyértelmű diagnózis. Ám a szakértők szerint rendkívül fontos a hosszútávú terápia szempontjából a cöliákia és a más eredetű gluténérzékenység megkülönböztetése.
Egy idei, a JAMA-ban megjelent áttekintés evidencia-alapú újdonságokról számol be a cöliákia és más eredetű gluténérzékenység kórélettanával, diagnózisával és kezelésével kapcsolatban. Ennek oka, hogy manapság nagy az érdeklődés a gluténmentes étrendek körül – akár egy-egy krónikus állapot csökkentésére, akár egészséges életmód bevezetésére irányul.
Egészen a közelmúltig meg voltak győződve a szakemberek, hogy a gluténmentes étkezés egyetlen indikációja a cöliákia volt.
„Ez egy olyan immunmediált zavar, melynek során a vékonybél károsodik, ennek következményeképp pedig megjelennek az vékonybél eredetű és/vagy vékonybélen kívüli tünetek. Ma már tudjuk, hogy egy másik klinikai jelenség, az úgynevezett nem cöliákia eredetű gluténérzékenység is előfordulhat a glutént tartalmazó gabonafélék emésztése során” – tette hozzá a szakértő.
A szerzők leírják, hogy a cöliákia szűrése meg kell, hogy előzze a gluténmentes étrend bevezetését, mivel amint a beteg elkezdte az újfajta étkezést, a cöliákia tesztelése már nem tud megfelelő pontossággal működni.
Az elmúlt két évtizedben a cöliákia diagnosztizálására egyre több és egyre könnyebben elérhető neminvazív, pontos eszköz áll a rendelkezésre. A cikk összefoglalja ezen tesztek szenzitivitását és specificitását és ajánlást is tesz ezek használatának módjára.
A cöliákiás betegek étrendhez való hűségét, tápanyaghiányait és a lehetséges társuló betegségek kialakulását szorosan felügyelni kell – hívják fel a szerzők a figyelmet.
A nem cöliákia eredetű gluténérzékenység esetében még nem azonosítottak egyetlen specifikus biomarkert sem. A klinikusoknak nem cöliákia eredetű gluténérzékenységre adhat gyanút az olyan beteg, akinek gyomor-bélrendszeri vagy bélrendszeren kívüli panaszai javulnak a gluténmentes diétára állás nyomán.
A cöliákia kezelés tekintetében a jelenlegi vélemény
A szigorú gluténmentes étrend az egyetlen elérhető kezelés a gluténnal kapcsolatos zavarok enyhítésére, ám a specifikus betegségtől függően eltérő az időkeret. Felmerült ugyanis, hogy a nem cöliákiás gluténérzékenység átmeneti természetű állapot. Ezért a szakértői javaslat szerint a gluténmentes diétát megadott időszakban, például 12 vagy 24 hónapon át kell folytatni, majd tanácsos újra tesztelni a gluténtoleranciát. A tünetek erősségétől függően némely gluténérzékeny, ám nem cöliákiás beteg úgy dönthet, hogy határozatlan időre folytatja a gluténmentes életmódot. Ám a cöliákiás betegek egyetlen opciója az élethosszig tartó, szigorúan gluténmentes étkezés.
Az áttekintés ezen felül számos gyakorlati kérdést is megcéloz. Ilyen például, hogy a családtagokat is kell-e szűrni. A cöliákiás beteg elsőfokú családtagjai között genetikai alapokon 15–25-szörös gyakorisággal fordulhat elő cöliákia, mint a gluténérzékenységben nem szenvedő egyének rokonainál. Épp ezért több szervezet – köztük az American College of Gastroenterology (ACG) – az elsőfokú családtagok szűrését javasolja függetlenül attól, hogy náluk jelen vannak-e a betegség jelei és szimptómái.
(Egy fontos szempontra azonban fel kell hívni a figyelmet: ha valakinél a gluténérzékenység nem áll fenn, nem kívánatos hogy egészség-megőrzés céljából, hogy gluténmentesen étkezzen, ugyanis hosszabb távon a szervezete nem jut hozzá számos életfontosságú anyaghoz és ezért a cöliákia fennállása nélkül alkalmazott gluténmentes étrend káros lehet – a referáló megjegyzése.)
(Forrás: JAMA 2017;318(7):647-656.)
Megjelent: DiabFórum magazin 2017/4 – október (59. oldal)
