Az 1-es típusú diabétesz prevenciója jó 40 éve a kutatások középpontjában áll, azonban mindeddig semmilyen módszerrel nem sikerült érdemi eredményt elérni. Jelenleg is többirányú kutatás folyik különböző szerekkel.
Annyit már tudnak, hogy bizonyos biomarkerek meglététől függ, hogy melyik beteg miképpen reagál a kezelésre. Azonban most – mint az az ADA idei kongresszusán elhangzott – egy új monoklonális antitesttel sikerült minden korábbinál tovább lépni.
Egyetlen 14 napon át folytatott infúziós kezeléssel, melynek keretében teplizumab-ot, egy anti-CD3 monoklonális antitest-et alkalmaztak 76 1-es típusú diabeteszre nagy kockázatú személynél, sikerült átlag 3 évvel kitolni a betegség felléptét. A kezelt személyek 1-es típusú diabéteszesek közeli rokonai voltak és a 2-es fázisú „At-Risk” TN-10 nevű vizsgálatban vettek részt.
Az ezt követő két évben azt tapasztalták, hogy a teplizumab-ot kapók csoportjában 5 év alatt 54%-kal csökkent a diabétesz kifejlődése, szemben a placébót kapók 20%-ával. A teplizumabos csoport tagjainál a C-peptid szintek (az inzulinszekréció jelzői) nőttek a kiindulási állapothoz képest, míg a placébót kapók csoportjában csökkentek. A továbbiakban a kezelés ismétlésétől a diabétesz mentesség további kitolását remélik.
Egyidejűleg egy 3-as fázisú, PROTECT nevű vizsgálatot is folytatnak teplizumab-bal frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegeken.
(Forrás: ADA 80th Scientific Sessions, 2020. június 15., Abstracts 3-LB, 277-OR)
Megjelent: DiabFórum magazin 2020/3. – augusztus (69. oldal)
