Cukorbetegek étrendje emésztőrendszeri betegségek esetén

Cukorbetegek étrendje emésztőrendszeri betegségek esetén

Cukorbetegeknél a legritkábban fordul elő, hogy csak a diabétesz étrend sajátosságaira kell ügyelni. Az általános ajánlások mellett sokszor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat (fejlődő szervezet, időskor, áldott állapot stb.), vagy egyéb betegségekre vonatkozó diétás ajánlásokat is.

2-es típusú diabétesz esetén az elhízás, mint fő rizikófaktor számos egyéb betegség kiváltója is lehet. De, míg egyes betegségek (pl. szív- és érrendszeri, daganatos betegségek) étrendje hasonló ajánlásokra épül, mint a cukorbetegeké, az emésztőrendszert is érintő problémáknál (epebetegségek, hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek stb.) az étrend kiegészül egyéb javaslatokkal is.

Fontos a napi zsiradékbevitel csökkentése, a kímélő fűszerezés és a puffasztó rostok, illóolajok kerülése, ami szűkíti a nyersanyag választási és a konyhatechnikai lehetőségeket. Emésztőrendszeri betegségei – ráadásul – nem csak az elhízott cukorbetegeknek lehetnek.

A cukorbetegek étrendi ajánlásában jelentős változás történt az elmúlt években. Az újabb ajánlások szerint „nincs minden diabéteszes számára ideális szénhidrát-fehérje-zsír arányú étrend”, így a naponta elfogyasztható szénhidrátmennyiség mellett egyénre szabott lett a javasolt energiamennyiség is. Ennek a változásnak azért van nagy jelentősége, mert nem csak túlsúlyos diabéteszesek vannak, hanem normál testalkatúak, vagy akár alultápláltak is. Például a hasnyálmirigy gyulladás – amely diabétesz kialakulásával is járhat – lehet alkoholfogyasztással összefüggő (ezek a betegek alkatilag inkább soványak), de eredhet elhanyagolt epehólyag gyulladásból (az epebetegség gyakrabban fordul elő elhízottaknál). Felszívódási zavarokkal járó bélbetegségek esetén is – ahol szintén zsír-, rost-, fűszerszegény étrendet kell biztosítani – lehet nagyobb energiamennyiségre szükség, még cukorbetegség mellett is.

Energiaigény

Tapasztalati úton az alábbiak szerint javasolható a napi energiamennyiség:
(Kcal/testtömeg kg)
Normális testtömeg 25–30
Túlsúly, elhízás 20–25
Alultápláltság 40–50

Szénhidrátmennyiség

Ha az orvos másképpen nem rendeli, a napi javasolt szénhidrátmennyiség túlsúlyos, prediabéteszes és 2-es típusú cukorbetegek esetén nem haladhatja meg a 170–180 grammot. Normál testtömegű páciensek esetében férfiaknál 160–200 gramm, nőknél 140–180 gramm szénhidrát adása javasolt. Nagyobb fizikai igénybevétel és alultápláltság esetén a napi szénhidrátmennyiség lehet 200–250 g is, figyelembe véve, hogy zsiradékszegény étrend esetén pont a legnagyobb energiatartalmú tápanyag mennyisége korlátozott. Ez azt jelenti, hogy kenyérből, keményítő tartalmú köretekből (burgonya, tészta, rizs) esetenként adható lehetne nagyobb adag. Viszont ezeknek a köreteknek magasabb a vércukoremelő hatása (glikémiás indexe).

Az általánosan javasolt diabétesz étrendben ezeket alacsony glikémás indexű zöldségekből készülő salátákkal, savanyúsággal szoktuk ellensúlyozni, de ezek nagy része nem fogyasztható a zsír-, rost-, fűszerszegény étrendben. Helyette kompótokat szoktunk adni. A cukormentes kompótok adhatók (alma, őszibarack, cseresznye, meggy), de a szénhidráttartalmuk figyelembevételével.

A tészták közül a durum tészta vércukoremelő hatása előnyösebb, a rizs helyett kedvezőbb lenne a barna rizs, vagy a basmati rizs adása, ha anyagi keret van rá. Burgonya helyett fogyasztható édesburgonya, viszont nem javasolt a csicsóka fogyasztása, mivel az inulin tartalmának puffasztó hatása van.
A napi szénhidrátmennyiség a kiegészítő kezeléshez – gyógyszer és/vagy inzulin – igazodva 5-6 (analóg inzulin esetén 3) étkezésre legyen elosztva. Az ebédek szénhidráttartalma 50–60 g között, a vacsora szénhidráttartalma 40–45 g legyen.

Zsiradékmennyiség

Kb. az energia 25%-a lehet a zsiradék, ezért érdemes úgy tervezni az étrendet, hogy a zsírbevitel napi 60–70 g legyen. Javasolt konyhatechnika: főzés, gőzben főzés, párolás, zsiradék szegény étel készítési módok (alufólia, bevonatos – pl. Teflon – edények, sütő zacskó, speciális edények használatával). Tejföl helyett zsírszegény – esetleg laktózmentes – tejföl, vagy joghurt használható. Kerülendő a bő zsiradékban sütés (rántott húsok, zöldségek), és a pörköltös alapú ételek.

A zsírszegény konyhatechnikai eljárások mellett fontos a nyersanyagok, élelmiszerek megválasztásánál is a zsiradék-szegénységre törekedni. Ez úgy biztosítható, hogy sovány fehérje forrásokat használunk: bőrétől lefejtett csirkehús, sovány marha-, sertés-, borjúhús, gépsonka jellegű felvágottak, párizsi, virsli, köményes sajt, light sajtok, joghurtok, túró (szükség szerint laktózmentes tejtermékek).

Emellett javasolt kevés zsiradékot használni ételkészítésre: elsősorban olaj, margarin, light margarin. Az olajos magvak (mogyoró, mandula, dió, mák) zsírtartalma is magas, ezért a zsírszegény étrendben ezek adása nem javasolt.
Míg roboráló étrendbe adható light margarin, vagy zsírszegény vajkrém, addig túlsúlyosak esetében ezek elhagyhatók.
A zsiradék mennyiségén belül a cukorbetegségnél jellemző magasabb szív- és érrendszeri kockázat miatt javasolt a telített zsírokat (így a kókuszzsír használatát is) kerülni.

Fehérjebevitel

A cukorbeteg korától, állapotától függően 1–1,5 g/ttkg (pl. 60 kg esetén 60–90 g). Ebből 30–40 g „állati” eredetű fehérje legyen (pl. 1,5–2 dl savanyított tejtermék, 8–10 dkg sovány hús, 4–5 dkg sovány sajt vagy felvágott). Bár cukorbetegség esetén fogyasztható lenne napi fél liter tej, 2-3 alkalomra elosztva, emésztőrendszeri betegségek esetén (akár másodlagos laktózintolencia miatt is) inkább ajánlott a prebiotikus hatású savanyított tejtermék, vagy a sajtok, túró fogyasztása.

Laktózérzékenység esetén (gyulladásos bélbetegségeknél átmenetileg is előfordulhat) javasolt a laktózmentes tejtermékek használata. Amennyiben a tejtermékek elhagyásra kerülnek, gondoskodni kell a megfelelő kalcium pótlásról.

Rostbevitel

Mindenki számára fontos a megfelelő rostbevitel, mivel a rostok csökkentik az elhízás, cukorbetegség, érbetegségek és a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Diagnosztizált szénhidrát-anyagcserezavarok (inzulinrezisztencia, prediabétesz, diabétesz) esetén fontos, hogy a rostok csökkentik a glikémiás indexet, javítják a szénhidrát toleranciát, kedvezően befolyásolják a koleszterinszintet, prebiotikus hatásuk miatt nélkülözhetetlenek a megfelelő bélflóra fenntartásához.

Étrend tervezésekor a „rostszegénység” ne rost mentességet jelentsen, hanem a puffasztó hatású rostok kerülését: zöldségek és gyümölcsök héja, gyümölcsök apró magvai, vastag levélerezet. A megfelelő mennyiségű rost biztosítható a gabonarostokkal (pl. teljes kiőrlésű liszt, barna rizs), hámozott, vagy kompótnak elkészített gyümölcsökkel, azokkal a zöldségekkel, főzelékfélékkel, melyek nem csak puffasztó rostokat, hanem puffasztó illóolajokat sem tartalmaznak. A puffasztó rostok mellett puffasztó illóolajokat is tartalmaznak a káposztafélék és szárazfőzelékek (bab, borsó, lencse), tehát ezek kerülendők. A káposztaféléknél kivételt képez a brokkoli és a karfiol, ami puffasztó rostot nem tartalmaz, csak illóolajokat, így fedő nélkül főzve egyéni tolerancia szerint fogyasztható.

Közismerten puffadást nem okozó pl. a tök, sütőtök, paraj, sárgarépa, paszternák, fejessaláta (és egyéb salátafélék), burgonya, édes burgonya, cékla, zsenge (nem peregnek ki belőle babszemek) zöldbab. Kevésbé zsenge zöldbabot célszerű átpasszírozni (nem turmixolni, mert akkor a héj rész benne marad!). Egyéni tolerancia szerint lehet próbálkozni zöldborsó főzelékpürével is.

Kímélő fűszerezés

A nyersanyag válogatás mellett itt van nagy különbség a „normális” diabétesz étrend és diab+zsír-, rost, fűszerszegény étrend között. Míg az általánosan javasolt diabétesz étrendet tervezhetjük a normál étrend nyersanyagai és fűszerezése alapján, addig a „fűszerszegénység” azt jelenti, hogy kerülni szükséges a klasszikus „magyaros” fűszereket: őrölt bors, fokhagyma, vöröshagyma, csípős fűszerpaprika, de akár a nagyobb mennyiségű édes fűszerpaprika is (hiszen a paprika héjának őrleménye).
Kerülendők még a füstölt, pácolt készítmények, mustár, torma, chili, ecet is. Viszont ízesíthetők az ételek petrezselyem zölddel, bazsalikommal, majorannával, kaporral, kakukkfűvel, rozmaringgal, tárkonnyal, citromlével.

Krónikus állapotok

Az előzőekben ismertetett általános ajánlások a betegségek „krónikus” állapotaira vonatkoznak, akut (heveny) esetekben – pl. epekő roham, hányással, hasmenéssel járó állapotok – sokkal szigorúbb is lehet az étrend. Ilyenkor szokták javasolni a teát keksszel (természetesen cukormentesen), de ehető még a főtt burgonya, főtt sárgarépa, főtt rizs, zsírtalan rántott leves, rizsleves, alma és őszibarackbefőtt.

Krónikus állapotokban is vannak egyes betegségekre jellemző ajánlások.
Bár egyébként is több betegség esetén nem javasolt az alkoholos italok fogyasztása, de kifejezetten kerülendő májbetegségek, és hasnyálmirigy gyulladás esetén.

Májbetegség esetén különösen javasoltak a sovány tejtermékek, mert a kéntartalmú aminosavak (metionin és cisztein), fokozzák a máj öngyógyító képességét.
Gyomor és nyombél fekély, de a szájüreg, és a nyelőcső gyulladásos betegsége esetén is fontos, hogy kerüljék a túl hideg, vagy túl meleg ételek fogyasztását. Kerülendők a savas hatású ételek, élelmiszerek (savas gyümölcsök, gyümölcslevek, paradicsom, savanyított tejtermékek, savanyú öntetes saláták stb), előnyös a savkötő hatású élelmiszerek, ételek (pl. keksz, natúr sajtok, tojás, burgonya, rizs) fogyasztása.
Egyes bélbetegségeknél (pl. Crohn) – egyéni érzékenység szerint – panaszmentes időszakban lehet lazább a diétás fegyelem, panaszos időszakban van csak szükség a szigorúbb étrendre.
Epebetegségek esetén a magas koleszterin tartalmú alapanyagok (tojás, máj) is panaszokat válthatnak ki. Epebetegség esetén érdemes kitapasztalni az egyéni érzékenységet, mivel vannak, akik sokféle összetevőt panaszmentesen tudnak elfogyasztani (akár káposztaféléket is), másoknak gondot okozhatnak az általában fogyasztható nyers gyümölcsök (alma, őszibarack héj nélkül), tejtermékek is. Epekövesség esetén az egy, de nagyobb méretű kő lehet „néma” (kevésbé reagál a nem ajánlott élelmiszerekre, ételekre), míg ha több apró kő van, nagyobb az epehólyag kivezető csövébe való beékelődés (epekőroham, görcs) veszélye.

Természetesen az étrend összeállításakor ügyelni kell a változatosságra is, igaz, ez sokkal nehezebben biztosítható, mint a „normál” diabétesz étrend esetén. Hiszen a lakosság által kedvelt ételeknél vagy a nyersanyagokkal, vagy a fűszerezéssel, vagy a konyhatechnikával (egyes ételeknél mindhárommal) problémája lehet egy emésztőrendszeri betegségben szenvedőnek. Tapasztalatok szerint, ha tartósan ügyelnek az étrendi ajánlások betartására, akkor kevésbé jelentkeznek az emésztőrendszeri panaszok (puffadás, teltségérzet, bélgázok stb.) Érdemes ezért – ahol lehet – a megszokott ételeket kicsit átalakítva elkészíteni, illetve új ízekkel, új receptekkel az étrendet változatosabbá tenni.

Gyurcsáné Kondrát Ilona
dietetikus, prevenciós,
élelmezés és táplálozás-egészségügyi szakértő


Felhasznált irodalom:
1. Egészségügyi szakmai irányelv – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban DIABETOLOGIA HUNGARICA XXV. évfolyam 1. szám
2. Fövényi J., Gyurcsáné K. I.: Cukorbetegek nagy diétáskönyve, SpringMed 2016. 6. kiadás
3. Winkler G. szerk.: DIABETOLÓGIA a háziorvosi gyakorlatban, SpringMed, 2012
4. Figler M., Kubányi J. szerk.: DIETETIKA a háziorvosi gyakorlatban, SpringMed, 2015
5. Barna M. szerk.: Táplálkozás – Diéta, Medicina, 1996
6. Zajkás G., Gaálné P. B.: Diétáskönyv, Medicina, 1998.
7. Rigó J.: Betegségek diétái, SubRosa, 1998

Megjelent: DiabFórum magazin 2021/1 – március (69-72. oldal)

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie

Összes tiltása
Összes engedélyezése
Send this to a friend