Hirtelenjében össze sem tudjuk számolni, hogy az elmúlt évek során hány alkalommal érveltünk a rendszeres testmozgás fontosságáról és az üldögélő életmód egészségkárosító hatásáról.
Egy új összefoglaló közlemény elsősorban Kínára és Indiára koncentrálva egyértelműen bizonyítja, hogy ezen országokban a lakosok fizikai aktivitása az elmúlt két évtizedben jelentős mértékben csökkent, ezzel párhuzamosan pedig az elhízottak és a 2-es típusú diabéteszesek száma, valamint a szív-érrendszeri halálozás meredeken emelkedett.
Az ezen országokból és a világ más tájairól származó adatok felhívják a figyelmet azon össztársadalmi törekvések szükségességére, melynek eredményeként csökkenteni szükséges az inaktivitásban eltöltött időtartamot és megfelelő programok alkalmazásával növelni a fizikai aktivitás szintjét.
Ma már egyértelmű tény hogy a mozgás életfontosságú az egészség megőrzésében
Milyen mozgásformákra szükséges törekedni, hány lépést szükséges naponta megtenni, milyen mértékben csökkentsük az üléssel, üldögéléssel eltöltött időt és ezt milyen típusú mozgással célszerű megszakítani.
Egy 174 tanulmányt elemző meta analízis, mely összesen közel 150 millió személyre és utánkövetésére terjedt ki egyértelműen kimutatta, hogy a több mozgás révén jelentősen csökkenthető a mellrák, a vastagbélrák, a diabétesz, a szív-koszorúsér betegségek kockázata, és hogy az ideális mozgásmennyiség 3000–4000 metabolikus ekvivalens (MET) perc hetente (azaz MET szorozva a mozgással eltöltött percekkel hetente).
A szerzők kiemelik, hogy ez a mozgásmennyiség különféle mozgásformákból tevődhet össze: pl. a heti 3000 MET perc keretében 10 percen át lépcsőzhetünk, 15 percen át porszívózhatunk, 20 percet kerti munkával tölthetünk, 20 percet futhatunk és 25 percen át gyalogolhatunk vagy kerékpározhatunk munkahelyünkre menet.
Sokszor hangoztatott vélemény, hogy a napi 10.000 lépés már optimális egészségkilátásokat eredményez. Viszont nem mindegy, hogy ezt milyen intenzitással végezzük. Általában az 5-6 km/óra sebességgel történő gyaloglás tekinthető ideálisnak. Ausztrál kutatók kimutatták, hogy minden 10.000 lépés feletti 1.000 plusz lépés 6%-kal képes csökkenteni a bármely okból bekövetkező halálozást.
Ezzel szemben az üldögélő életmód hátrányai szembetűnőek: egy vizsgálat kimutatta, hogy a napi 10 vagy ennél több órát üldögélők halálozási kockázata 65%-kal haladta meg a napi 4 óránál kevesebbet ülőkét.
Az alábbi ábra jól szemlélteti az elmondottakat, mint az ember fizikai aktivitásából eredő egészség-előnyöket:
A-val jelzett az üldögélő életmód negatív hatása. A B jel a kevesebbet ülő, de nem eleget mozgó egyénekre utal. A C sávba tartozók naponta rendszeresen mozognak, igen kevés időt töltenek üldögéléssel, életkilátásaik ezért közel optimálisak. Végül a D sávba tartozók az optimálisnál is több mozgást végeznek naponta és hetente. Esetükben a legkifejezettebb az egészség-haszon.
(Forrás: European Journal of Clinical Nutrition (2017) 71, 858–864; doi:10.1038/ejcn.2017.53)
