Korábban olvashattak a bőr alatti, sejtek közötti folyadék glükózszintjét folyamatosan mérő Freestyle Libre Flash cukorérzékelőről. Ez jelenleg az egyetlen olyan készülék, amely nem igényel napi többszöri vércukorméréssel történő kalibrálást és mérési „élettartama” is hosszabb a többi készüléknél, mint egy-két hét. Annak ellenére, hogy igen költséges, és egyelőre csak külföldről beszerezhető, valamint társadalombiztosítási támogatásban jelenleg nem részesül, már Magyarországon is sokan, köztük gyermekek is használják.
Freestyle Libre Flash
Az első tudományos értékelés a felnőttkori használatról tavaly látott napvilágot (Bolinder J és mtsai Lancet 388: 2254-2263, 2016), az eszköz gyermekkori használatáról pedig ez év január 30-án jelent meg az első beszámoló az Archives of Disease in Childhood brit szaklapban. A vizsgálatban kilenc gondozóból összesen 89 gyermek (életkoruk 4–17 év, átlagos diabétesztartam 4 év, HbA1c 7,6%) vett részt. A gyermekek mintegy fele bázis/bólus inzulin (pen), másik fele pumpakezelésben részesült.
A vizsgálat célja a mérési pontosság, a biztonságosság és az elfogadottság felmérése volt. A gyermekek két héten keresztül viselték a készüléket a felkarjukon és közben naponta négy alkalommal ujjbegyes vércukorvizsgálatot is végeztek. A mért vércukorértékeket hasonlították össze az azonos időpontban az érzékelő kijelzőjén leolvasható cukorértékekkel. Az érzékelővel mért vércukorszint 83,8%-ban csaknem megegyezett (statisztikailag az úgynevezett A zónában volt) a vércukorértékkel, 99,4%-ban pedig annak közelében (B zóna) volt. Az érzékelő és a vércukormérő közötti átlagos különbség 13,9%-ot tett ki. A mérési pontosságot nem befolyásolta az életkor, a testsúly, az inzulinkezelés módja és a napszak. Az átlagos vércukor a vizsgálatban részt vevő gyermekek felében érte el a céltartományt (3,9–10 mmol/l), napi 2,2 illetve 9,5 órán keresztül volt a céltartomány alatt, illetve felett.
Egyes más típusú cukorérzékelők vizsgálatánál azt találták, hogy a vércukorszint gyors változását az érzékelő csak bizonyos idő elteltével, késve követi. Ha a vércukor csökken, akkor az érzékelő cukorértékei (még) magasabbak, mint a vércukor, ha a vércukor emelkedőben van, akkor az érzékelő a vércukornál alacsonyabb értékeket mutat. Ez a tendencia (késés) nem volt jellemző a Flash érzékelő használata során, de a 622 vércukorméréssel igazolt hipoglikémiás epizód közül 20-at az érzékelő nem jelzett. A készülék gyári használati utasítása hangsúlyozza a vércukormérés fontosságát akkor, ha a tünetek nem egyeznek az érzékelő által mutatott cukorértékekkel.
A gyermekek 83,4%-a és a szülők kivétel nélkül mindegyike az érzékelős cukormérést részesítette előnyben az ujjbegyes vércukorméréssel szemben. Öt gyermek észlelt a szenzor helyén allergiás reakciót, bőrpírt, illetve hólyagképződést.
Az érzékelők pontosságát, megbízhatóságát és biztonságosságát kritikusan elemző – tekintélyes szakmai folyóiratokban megjelent tanulmányok – hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek a készülékek a jövőben társadalombiztosítási támogatásban részesüljenek.
Prof. Dr. Soltész Gyula
