Magazinunk jelen számában kiemelt figyelmet szenteltünk a diabéteszes láb problémájának. Ennek kapcsán két kiváló szakember – dr. Mező Róbert és dr. Rozsos István – írt cikket és adott közre videókat a diabéteszesláb-szindróma megelőzéséről. Mindketten megkapták a Richter Érdemérmet 2023. májusában országosan egyedülálló, kiemelkedő tevékenységük elismeréseképpen.
Megjelent az Egészségügyi Közlöny LXXIII. évfolyam 7. szám 735–858. oldalakon 2023. május 8-án a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a diabéteszesláb-szindrómában szenvedő cukorbetegek ellátásáról felnőttkorban (klinikai kép, diagnosztika, terápia, megelőzés)
Az Egészségügyi Közlönyben 10 szakmai kollégium együttműködése keretében a Jermendy György belgyógyász diabetológus professzor vezetésével elkészült szakmai irányelve több mint 120 oldalon. Ebből csak két bekezdést és négy ábrát mutatok be, melyekkel illusztrálni tudom a probléma rendkívül összetett voltát. Ezek:
A diabéteszesláb-szindróma kialakulásában szerepet kapó tényezők
A diabéteszesláb-szindróma definíciója
A diabéteszes láb a cukorbetegség jellegzetes idült szövődménye, amelynek kialakulásában heterogén patológiai elváltozások (neuropathia, macro- és microangiopathia diabetica, egyes esetekben strukturális csont- és ízületi elváltozások következményes statikai eltérésekkel, viszonylag gyakran bőr- és körömeltérések, illetve társuló infekciók) kapnak szerepet. A diabéteszes láb terminológiája széles körben használatos, noha az említett pathomechanizmus révén megjelenő elváltozások pontosan nem körvonalazott változatos kombinációja, illetve együttes előfordulása jelentik a diabéteszesláb-szindrómát.
Előfordulására mind 1-es, mind 2-es típusú diabéteszben számíthatunk, elsősorban hosszú betegségtartam és tartósan rossz anyagcserehelyzet esetén. Típusos megjelenési formája a neuropathia diabetica talaján kialakuló talpi fekély, bár fekély a láb más területein, gyakran a nyomásnak kitett helyeken is kialakulhat. Dominálóan ischaemiás kóreredet esetén a lábujjak egymás felé tekintő felszínén, továbbá a lábháton való megjelenés a jellemző. A diabéteszesláb-szindróma speciális formája a nem túl gyakori, de sok gondot okozó Charcot neuro-osteoarthropathia.
A neuropathiás talpi fekély kialakulásában a motoros, a sensoros és az autonom idegrendszeri károsodás egyaránt szerepet kap
A diabéteszesláb-szindróma kialakulásának megelőzése
A diabéteszesláb-szindróma kialakulásának kockázata csökkenthető tartósan jó glykaemiás kontroll elérésével, a kardiovaszkuláris kockázati tényezők irányelvekben leírt gyógyszeres és életmódbeli változtatásával, megfelelő lábhigiénével és kényelmes cipők viselésével. A diabéteszesláb-szindróma primer prevenciója sikerrel járhat, ha az érintett cukorbeteg követi orvosa tanácsait, vigyáz életmódjára, étkezésére, saját lehetőségeit kiaknázva maga is igyekszik a minél jobb anyagcserehelyzet elérésére. Ugyanakkor alapvető jelentőségű a megfelelő lábhigiéne, amelynek elsajátítása helyesen a gyermekkorban kezdődik.
Hasonlóan kiemelt szerepe van a kényelmes lábbelik viselésének, szintén a gyermekkortól kezdve. Ezen a téren azonban a divat és az egészségügy eltérő szempontjai nehezen egyeztethetők össze. Elég általános tapasztalat, hogy a cipőviseléssel kapcsolatos divat szempontjai csak akkor kezdenek háttérbe szorulni, amikor a betegnél a diabéteszesláb-szindróma kezdeti tünetei megjelennek. Ilyenkor azonban már nem beszélhetünk primer prevencióról.
Egyszerű, de alapvetően fontos a megfelelő bőrápolás (pl. bőrkérgesedések kezelése), a száraz bőr ápolása az apró berepedések (behatolási kapuk) megelőzése érdekében.
A perfériás verőérbetegség klinikai megjelenési formái
A megelőzésben szerepet kap a neuropathia diabetica időben történő felismerése (tájékozódás egyszerű kérdőívek alkalmazásával, hangvilla-teszt, sudomotor-funkció vizsgálata Neuroteszttel), a talpi nyomáspontok felmérése (podobarográf) – ezek kivitelezésében képzett szakápoló vagy podiáter tudja segíteni az orvos munkáját. A perifériás fertőző gócok felkutatása és megoldása, a túlnyomásos pontok tehermentesítése a szakellátás feladatát képezik.
Neuropathia és lábdeformitás esetén preventív lábbelivel történő ellátást kell a betegeknek biztosítani. Keringési zavar gyanúja esetén megfelelő vizsgálatokkal tisztázni kell az érintettség tényét és súlyossági fokát, alapvizsgálatként a boka-kar index időszakos meghatározása indokolt.
A diabéteszesláb-szindróma ellátásában szerepet kapó szakterületek
A megelőzés lehetőségeinek feltárásához nélkülözhetetlen a lábak megtekintése, vizsgálata, amihez a betegnek a ruházatát, cipőjét, zokniját le kell vennie. Orvosnál jelentkező panaszos beteg megfelelő fizikális vizsgálatának elmulasztása ki nem menthető körülmény. Alapellátási/belgyógyászati szinten a betegvizsgálat során nyert egyszerű adatok (anamnézis, fizikális vizsgálat, hangvilla-teszt, boka-kar index) alapján a lábseb/lábfekély kialakulásának a kockázata könnyen megbecsülhető, és ennek nyomán a teendők is megfogalmazhatók.
Dr. Fövényi József
Megjelent: DiabFórum magazin 2023/2 – június (4-12. oldal)
