A cirkadián ritmust környezeti jelek befolyásolják azáltal, hogy be- vagy kikapcsolják a szervezet belső órafunkció-génjeit. Ilyenek a fény, a hőmérséklet, a táplálkozás változásai. A modern világban megváltoztak a fényviszonyok a mesterséges fények következtében (fényszennyeződés), de kontrollált az épületekben a külső hőmérséklet, állandó a hozzáférés az ételekhez, az utazásokkal változik az időzóna, stb. Mindez befolyásolja a cirkadián rendszerünket, a génjeinket, a különböző hormonok szekrécióját, a testhőmérsékletet, az aktivitási mintákat, az energia-bevitelt.
A metabolikus szindróma komponensei és a cirkadián zavar
A metabolikus szindróma a kardio-metabolikus rizikótényezők és társbetegségek együttese. Kóros cirkadián ritmust mutattak ki obezitásban, 2-es típusú cukorbetegség esetében, magas vérnyomásban, szív-érrendszeri betegségekben. Ezek a metabolikus szindróma komponensei. Nincs egyetértés abban, hogy a metabolikus szindróma komponenseinek közös-e a kóroktana. Felvetődik az inzulinrezisztencia, a centrális elhízás okozta gyulladásos állapot és a genetika, mint közös kórok, de ebben nincs konszenzus. Szerepe lehet a cirkadián ritmusnak is ezért a szerzők javasolják a cirkadián szindróma fogalom bevezetését. Ez felöleli a metabolikus szindrómát, de ezen túlmenőeket is. Újabb vizsgálatok alapján az epigenetika (DNS metiláció és hiszton modifikáció) is szerepelhet a molekuláris mechanizmusban.
A metabolikus szindróma definíciója és ellentmondásai
A rizikótényezők egy együttesét nevezik elfogadottan metabolikus szindrómának. Azonban nincs kellően precízen definiálva, ugyanis több vonatkozásban hiányos a patogenezis magyarázata. Különböző szakmai szervezetek és szerzők eltérően adják meg a komponenseit és a diagnosztikus kritériumokat. Az International Diabetes Federation konzorciuma több tudományos társaság szakértő csoportja segítségével 2009-ben úgy határozta meg, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések és 2-es típusú diabétesz rizikótényezőinek csoportja, amelyek gyakran együttesen, de máskor egyedül lépnek fel. Ide tartozik a magas vérnyomás, a vérzsír-rendellenességek, a centralis obezitás, az emelkedett éhgyomri vércukorszint.
Az adaptált klinikai diagnosztikus kritériumok:
- Nagy haskörfogat (országonként változó a határértéke)
- Emelkedett triglicerid szint (1,7 mmol/l vagy több)
- Csökkent HDL-koleszterin (férfiakon 1,1, nőkön 1,3 mmol/l alatt)
- Magas vérnyomás
- Emelkedett éhgyomri vércukorszint (5,6 mmol/l vagy magasabb).
A cirkadián szindróma annyival több a metabolikus szindrómánál, hogy a társbetegségeket is magában foglalja.
A cirkadián zavar és összefüggése a rizikótényezőkkel
- Kardiovaszkuláris komponensek: A szív-érrendszeri fiziológiás és kóros működésekben is kimutatható a cirkadián oszcilláció, így a szívfrekvencia, a vérnyomás, az aritmiák, de a szívinfarktus felléptének és a hirtelen szívhalálnak is cirkadián változása. Kialakulhat direkt hatás a szívizomsejtek cirkadián órájára hatva, azonban indirekt hatás is a centrális és perifériás órákon keresztül a viselkedés és a neurohormonális környezet befolyásolásával.
- Magas vérnyomás: A legtöbb egészséges embernél fennáll a vérnyomás napszaki – mind a szisztolés mind a diasztolés – változása. Ezt a szimpatikus aktivitás, a kortizol és aldoszteron szintje is befolyásolja. A nappali-éjjeli vérnyomásminta magas vérnyomásban megváltozik, és ezen változás a szervkárosodás és a kardiovaszkuláris események előjelzői.
Újabban egyre több adat mutat abba az irányba, hogy a vérzsír-szintek is cirkadián ritmust mutatnak mind emberen, mind kísérleti állatokban. - Obezitás: Újabban kimutatták, hogy a centrális hypothalamicus óra mellett a zsírszövet sejtjeinek molekuláris órái is szoros összefüggésben állnak az obezitással.
- Cukoranyagcsere: Az orális glükóztolerancia-teszttel meghatározott glükóztolerancia mértéke is diurnális mintát mutat, függetlenül a tápláléktól. Ugyanilyen diurnális változású a plazma inzulinszint és a nem eszterifikált szabad zsírsavak szintje. A hatás lehet indirekt, amennyiben a táplálkozási ritmust befolyásolja, de közvetlen is, ha a glükóztermelést és felhasználást vagy az inzulinérzékenységet változtatja.
A cirkadián szindróma metabolikus szindrómán kívüli komponensei
A cirkadián zavar szerepel a nem alkoholos zsírmáj keletkezésében is, mivel cirkadián változik a májban a triglicerid-felhalmozódás, a gyulladás, az oxidatív stressz és a mitokondrium-diszfunkció.
- Depresszió: A fényterápia és egyéb a cirkadián ritmust befolyásoló terápiák hatása amellett szól, hogy szerepel a mechanizmusban a cirkadián zavar.
- Alvászavarok: Ismert, hogy obezitásban, 2-es típusú diabéteszben, metabolikus szindrómában gyakoriak a különböző alvászavarok. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a mechanizmus hátterében epigenetikai cirkadián változás állhat.
Következtetés
Anélkül, hogy a metabolikus szindróma fogalmát megszüntetnénk – a társbetegségeket is figyelembe véve közös mechanizmusként felvetődik a cirkadián funkciók zavara, tehát – bevezethetjük a cirkadián szindróma fogalmát, mint új entitást. Ennek kapcsolata az életmódbeli rizikótényezőkkel felveti a nem farmakológiai terápiás beavatkozások lehetőségét is (cirkadián medicina).
(Természetesen ez egy hipotézis. Ha igazolódik, az alapjaiban változtatja meg a szemléletünket a metabolikus szindróma vonatkozásában. Van egy olyan érzésem, hogy a kérdés olyan mint mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? A molekuláris órák működése persze mindenben részt vesz. De az egész egy bonyolult hálózat kölcsönhatások és visszacsatolások tömegével, mely patomechanizmus utak egy része a cirkadián mechanizmus – a referens megjegyzése.)
(Forrás: J Intern Med 2019;286:181-191 cikke nyomán a WEBDOKI oldalán referálta: Dr. Nagy László Béla)
Megjelent: DiabFórum magazin 2019/4. – október (50-51. oldal)
