A sztatin kezelés csak akkor okoz izomfájdalmat, ha a beteg tudja, hogy sztatint szed?
Kevés olyan gyógyszer van, mely akár 50%-kal is képes mérsékelni a szív-érrendszeri halálozást, mint a sztatin készítmények (simvastatin, atorvastatin, pravastatin, rosu-vastatin), melyek mindegyike a hazai betegek rendelkezésére áll. Ezek adagolásával sokkal könnyebb a megfelelően alacsony LDL-koleszterin szinteket elérni, mint számos vércukorcsökkentő készítmény kombinált alkalmazásával a kellően alacsony HbA1c szintet biztosítani. Ennek ellenére a sztatinra szoruló cukorbetegek több, mint 60%-a nem szed ilyen koleszterinszint csökkentő szert.
A nem szedés oka sokszor az, hogy a betegek – akik az esetleges mellékhatásokat orvosuktól meghallják, vagy a gyógyszerhez mellékelt információs papírt elolvassák, illetve az internetet böngészik – félnek a viszonylag ritkán fellépő izomfájdalmaktól, illetve ilyen típusú fájdalmakat érezve, abbahagyják a sztatin-szedést.
Egy 1998 és 2005 között lefolytatott angol-skandináviai vérzsír-csökkentő vizsgálat (ASCOT-LLA) utólagos elemzése kapcsán rendkívül érdekes tényekre figyeltek fel. E vizsgálat keretében 40–79 éves hipertóniás, legalább három más szív-érrendszeri kockázati tényezővel és 6,5 mmol/l feletti éhomi koleszterin szintekkel rendelkező, korábban vérzsír-csökkentő szereket nem szedő 10.180 beteget véletlenszerűen két részre osztva azok vagy 10 mg (igen alacsony dózisú) atorvastatint, vagy placébót kaptak. Három év múlva kiértékelve az eredményeket, azok a sztatin szedők részéről olyan meggyőzőnek bizonyultak, hogy a továbbiakban minden beteget, aki ebbe beleegyezett, atorvastatin kezelésben részesítettek további 3 éven keresztül. Ami a gyógyszer mellékhatásokat illeti, minden, sztatint, illetve placébót szedő betegnél rákérdeztek, hogy érez-e izomfájdalmat, illetve férfiak esetében fellépett-e vagy súlyosbodott-e az erektilis diszfunkciója. A vizsgálat vak részében, vagyis amikor a betegek nem tudták, hogy sztatint vagy placéból szednek-e, a két csoport között nem volt eltérés e mellékhatásokat illetően. Ami a betegek alvását illeti, a sztatint szedők sokkal jobban aludtak, mint a placébót szedők. Viszont, amikor a betegek már tudták, hogy mindnyájan atorvastatint szednek, az izomfájdalmakra panaszkodók száma 41%-kal nőtt.
A vizsgálók szerint a tanulság: a kis dózisú sztatin kezelés nem okoz izomfájdalmat, de ha ennek lehetőségére az orvos felhívja a figyelmet („nocebo hatás”), akkor panaszok gyakrabban jelentkezhetnek. Mindenesetre a betegeket bátorítani szükséges a sztatinszedésre.
(Mint előrehaladott korú, magam is tudom, hogy az izomfájdalom – sztatin szedésétől függetlenül – mindennapos jelenség. Betegeimet azzal szoktam „vigasztalni”: ha egyszer arra ébred, hogy nem fáj semmije, akkor bizonyára meghalt – a referáló megjegyzése.)
A referáló kiegészítése: Hasonló „nocebo” hatás érvényes a béta-blokkolók szedésére is. Ha – mint ez le van írva a gyógyszerismertetőben, megtalálható az interneten, ill. ha erre az orvos felhívja a figyelmet – nőhet a testsúly, fáradságérzés léphet fel, a férfiaknál csökkenhet a potencia, és erről a beteg tud, igen gyakran felléphetnek ezek a tünetek. 2013-ban brit kutatók publikáltak egy ismertetést 13 vak-kontrollos vizsgálatról, melyben béta blokkolókat adtak a betegek felének úgy, hogy nem tudták, hogy mit szednek. Ezen vizsgálatokban ilyen mellékhatások, mint fejfájás, impotencia, testsúlygyarapodás, alacsony vérnyomás, nehézlégzés, stb. azonos gyakorisággal fordultak elő a béta-blokkolót szedő és a placébót szedő betegekben. Depresszióra utaló tünetről a béta-blokkolót szedők ritkábban számoltak be, mint a placébó kontrollosak. Azon 100 beteg közül, akik azt állították, hogy béta-blokkoló szedése mellett szédültek, 81 placébót kapott.
(Forrás: The Lancet, 2017. május 2.)
