Az elfogyasztott fehérjék és zsírok is emelik a vércukrot!

Az elfogyasztott fehérjék és zsírok is emelik a vércukrot - diéta energiatartalma

Több mint egy évszázadon keresztül a diabéteszeseknek csak a szénhidrátok fogyasztására vonatkozóan adtak tanácsot, mikor, mit, mennyit egyenek és később, inzulinkezelés mellett 10 g szénhidrátra mennyi inzulint adagoljanak. Csak az elmúlt három évtizedben kapott hangsúlyt a diéta energiatartalma, azaz a szénhidrátok mellett, azokkal együtt elfogyasztott fehérjék és zsírok mennyisége, elsősorban a hizlaló hatásuk miatt, hiszen elsősorban a 2-es típusú cukorbetegek többsége kövér és számukra a lehető legenergiaszegényebb étkezés a kívánatos, hogy súlyuk ne növekedjen, inkább csökkenjen.

A diéta energiatartalma

Az elmúlt 10–12 évben, az inzulinpumpa-kezelés és a vele együtt alkalmazott szöveti glükózmonitorozás elterjedésével irányult a figyelem a fehérjék és zsírok vércukoremelő hatására. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a szénhidrátok mellett elfogyasztott különböző mennyiségű zsírok és fehérjék befolyásolták az étkezések utáni vércukorszintek alakulását, magyarul, nem kiszámítható vércukor-emelkedést eredményeztek.

Erről 10–12 éve jelennek meg a külföldi szakirodalomban beszámolók, a jelenség magyarázatát és megoldási lehetőségeit kutató vizsgálatok. Magyar nyelven viszont eddig egyetlen ilyen dolgozat látott napvilágot, a Diabetologia Hungarica 2019 szeptemberi számában társszerkesztőnk társszerzőségével, melyet alább adunk közre.

A zsírok vércukoremelő hatása

Az irodalmi áttekintésből kiderül, hogy a táplálék keretében magunkhoz vett zsírok különböző mechanizmusokon keresztül emelik a cukorbetegek vércukrát. E mechanizmusok:

  1. A zsírok legnagyobb hányadát képező trigliceridekből felszabaduló glicerin egy része glukózzá alakul és hozzájárul a vércukor megemelkedéséhez – legalábbis cukorbetegeken.
  2. A felszabaduló szabad zsírsavak ugyan fokozzák az inzulin elválasztását, de ez 1-es típusú diabéteszben nem érvényesül, viszont megváltoztatják a vércukor szabályozásában szerepet játszó bélhormonok és a glukagon elválasztását, mely inzulinhiányos diabéteszben kedvezőtlen következményekkel járhat. A magas zsírsavszintek akadályozzák a cukor sejtekbe jutását, ezáltal annak további emelkedését eredményezve.
  3. A zsírok lassítják a gyomor ürülését, ezen belül a szénhidrátoknak a bélbe történő bejutását és ezáltal lassítják, elnyújtják a glükóz felszívódását. Ez az étkezést követő 1-2 órában viszonylag alacsonyabb, 3–5 óra múlva viszont akár jelentősen magasabb vércukorszinteket eredményez. Nagyobb mennyiségű zsíros étel fogyasztása még a következő étkezés után is lassíthatja a gyomorürülést.

Mi a helyzet a fehérjékkel?

Egészséges anyagcseréjű személyeknél a fehérjék nem befolyásolják a vércukor szintjét. 1-es típusú diabéteszben viszont nagyobb mennyiségű fehérje fogyasztása akár 3–5 órán át is megnövelheti a vércukorszintet. Ennek magyarázata:

  1. Ha nincs elegendő inzulin, a cukorrá átalakulni képes (glikogén) aminósavak a májban glükózzá alakulnak és hozzájárulnak a vércukorszint túlzott megemelkedéséhez.
  2. A fehérjék fokozzák a vércukrot emelő glukagon elválasztását. Azonban amíg egészségesekben egyidejűleg megnő az inzulinelválasztás, addig inzulinhiányos diabéteszben utóbbi elmarad és a vércukor emelkedik.
  3. Fentiek mellett a magas fehérjefogyasztás emeli a kortizon elválasztását, utóbbi pedig növeli a vércukor szintjét.

Mi történik, ha mindhárom fő tápanyagot, szénhidrátot, fehérjét és zsírt tartalmazó ételt fogyasztunk?

Ha magas a szénhidrát-tartalom, gyorsan emelkedik a vércukorszint. Ha viszont az ételben sok fehérje és zsír van, akkor 3–6 óra múlva fog jelentősen megemelkedni a vércukor. Ennek megakadályozásához akár 30-60%-kal több inzulinra van szükség. Ennek bevitelével azonban a probléma az, hogy ha nem inzulinpumpával kezelnek valakit, akinél ún. szögletes vagy kombinált bólus formájában elhúzódva lehet ezen többlet inzulint bevinni, tehát az esetek túlnyomó többségében napi többszöri injekcióval kezelt, főként 1-es típusú diabéteszeseknél, a többlet inzulint az étkezést követően 3-4 órával később külön injekcióban kell beadni. Hogy kinél mennyit, azt a napi inzulinigénye szabja meg, valamint az egyes ételfajták elfogyasztását követően óránkénti mérésekkel igazolt vércukor változása. Ezen a téren jelenti a legnagyobb előnyök egyikét a CGM, azaz a valós idejű folyamatos szöveti glükózmonitorozás.

(Forrás: Dr. H. Nagy Katalin, Dr. Soltész Gyula: Diabetologia Hungarica 27: 147-154, 2019.)

Megjelent: DiabFórum magazin 2019/5. – december (62. oldal)

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie

Összes tiltása
Összes engedélyezése

Send this to a friend