A hagyományosan, több mint harminc esztendeje, évente megrendezésre kerülő székesfehérvári Gyermek-diabetológiai konferencia (Székesfehérvár, október 26–28.) rendezvényünkre az ország mindegyik gyermek diabétesz gondozójából rekord számú, mintegy 200 vendég érkezett.
Karádi Zsuzsanna főorvosnő
Karádi Zsuzsanna főorvosnő, aki munkatársai és az alapítvány segítségével a rendezvény szervezője volt, köszöntötte a résztvevőket, az ő szavait idézve
„az orvosokból, szakdolgozókból, dietetikusokból, pszichológusokból, sokszor osztályos óvónőkből, edukátorokból, külső segítőkből álló, bátran mondhatom baráti közösséget, akik évtizedek óta dolgoznak együtt, egymást segítve, bátorítva közös célunk érdekében.”
Ezt a célt megnyitó beszédében így fogalmazta meg:
„Segíteni a gyermekeken és családokon, csakis végtelen nagy összefogással, igazi team munkával, türelemmel, derűvel, optimizmussal, szakmai maximalizmussal, és emberséggel lehet”.
Bár a Gyermek-diabetológia konferencia hivatalos megnyitója – a korábbi évekhez hasonlóan egy nappal később – október 27-én volt, már a megelőző nap délutánján is csaknem megtöltötte a hallgatóság az előadótermet, ahol elsősorban a sajnos már serdülőkorban is előforduló 2-es típusú diabéteszről, valamint a ritkább genetikai eredetű szénhidrát anyagcserezavarokról (újszülött kori hipoglikémia és diabétesz, az úgynevezett MODY diabétesz formák stb.) hangzottak el érdekes előadások.
Simon Kornél professzor
A meghívott előadó – a tradíciók szellemében – felnőtt belgyógyász-diabetológus, Simon Kornél professzor volt, aki „Mennyiben tekinthető a vércukor-érték anyagcsere-paraméternek?” címmel tartott nagy érdeklődéssel várt, briliáns referátumot.
A rendezvény mintegy 25 előadása és három (77 Elektronika, Medtronic és Roche) szimpóziuma a gyermek diabétesz ellátás szinte minden vonatkozását érintette, az új vércukormérési és értékelési lehetőségektől az inzulinpumpa-kezelésig és páciensoktatásig. E helyütt csak néhány, a szülők és gyermekek számára közvetlenül is hasznosnak tűnő és ismeretbővítő előadás rövid ismertetésére van lehetőség. Későbbi számainkban egy-egy témára részletesebben visszatérünk majd.
Gyermek-diabetológiai konferencia – néhány kiemelt téma
Diabétesz és lisztérzékenység
Több előadás is foglalkozott a diabétesz és a lisztérzékenység kapcsolatával. Régóta ismert, hogy diabéteszes gyermekekben sajnos jóval gyakoribb a liszt (glutén) érzékenység, mint az anyagcsere egészségesekben. Állatkísérletek és bizonyos klinikai megfigyelések arra utalnak, hogy a gluténmentes étrend bizonyos védelmet jelenthet a diabétesz kialakulásával és progressziójával szemben. A szülők egy része – valószínűleg az interneten szerzett ismereteik alapján – gyakran teszi fel azt a kérdést a gondozó orvosnak, hogy vajon újonnan diagnosztizált, nem liszt-érzékeny gyermeküknek érdemes-e áttérni gluténmentes étrendre. A konferencián kialakult álláspont az volt (ami megegyezik a nemzetközi szakmai ajánlásokkal), hogy egyelőre nem rendelkezünk megfelelő bizonyítékokkal arra nézve, hogy ez a diéta a diabétesz „természetes” lefolyására jótékony hatással lenne.
Az utóbbi években előtérbe került az a megfigyelés, hogy diabéteszesekben az étkezési szénhidrátok mellett az elfogyasztott zsírok és fehérjék is – később jelentkező – vércukoremelő hatással bírnak. Az egyik szimpóziumon elhangzott előadás bemutatta, hogy a közismert inzulin/szénhidrát egység használatának kiegészítése az inzulin- zsír/fehérje egységgel pontosabbá teheti az étkezés előtti inzulin bólusok kiszámolását. További javulás érhető el, ha ezt kiegészítjük a modern inzulinpumpák nyújtotta lehetőséggel, a bólus típusok (egyszerű, kiterjesztett és kombinált) megválasztásával.
Akut szövődmények gyakoriságának alakulása
A diabétesz kezelésének célja a minél jobb anyagcserehelyzet elérése és az akut valamint krónikus szövődmények kialakulásának megelőzése. Az egyik munkacsoport megvizsgálta az akut szövődmények gyakoriságának alakulását az elmúlt 30 esztendőben, pontosabban két, egymást követő 15 éves időszakban. A második 15 évben (amikor már az újabb inzulinkészítmények és adagoló eszközök, cukorérzékelők is rendelkezésre álltak, valamint a páciens képzés-oktatás lehetőségei is kibővültek), az átlagos HbA1c szint mintegy 1,2%-kal csökkent, a ketoacidózis gyakorisága negyedére, a súlyos hipoglikémiás rosszullétek előfordulása pedig egyharmadára esett vissza.
A bőr meleg érzésének csökkenése a diabéteszes idegbántalom (neuropátia) korai jele lehet. Ennek felismerésére, szűrésére kifejlesztett új műszerrel (Q-Sense) szerzett első tapasztalatokról is hallhattunk. A készülék detektorát a bőrre helyezve tájékoztatást kapunk a meleg és hidegérző idegrostok működéséről.
A diabéteszes életkilátásait nagymértékben a veseműködés határozza meg. A kongresszus egyik legérdekesebb előadásában a diabéteszes vesebetegség (nefropátia) kialakulási mechanizmusának új szemléletét ismerhette meg a hallgatóság.
Gyermekkorból felnőtt korba
A diabéteszes kamaszok életében nagy és sokszor szorongást kiváltó változás az átkerülés a felnőtt, belgyógyász gondozásba. Nagyon lényeges, hogy ezt megelőzze a kamaszok felkészítése – a szülők segítségét már nem igénylő – önállóságra. A két ezzel foglalkozó előadást élénk vita követte. Bár a gyermekgyógyászati ellátás végét „hivatalosan” a 18 éves életkor jelenti (a gondolkodás felnőtté éréséhez ugyanakkor még további hosszú esztendők szükségesek) mindenki egyetértett abban, hogy ezt az életkori határt rugalmasan és egyénre szabottan kell értelmezni. Sajnos a jelenlegi jogszabályok ezt megnehezítik, például azzal, hogy az inzulinpumpa tartozékait 18 évesnél idősebbek számára csak a belgyógyász diabetológusok rendelhetik. Könnyíti az átadást, ha a serdülő lakóhelyéhez közel olyan felnőtt gondozó van, amellyel a gyermek diabetológus személyes szakmai kapcsolatban van. Vidéken ez egyszerűbb, mint a fővárosban, ahol mintegy 39 felnőtt gondozó működik. Ideális lenne olyan rendelések kialakítása a nagyobb belgyógyászati osztályokon, ahol speciálisan a fiatal felnőtt korosztály gondozása folyik.
„Kiscsalád” és „diabos nagycsalád”
A rendezvényen az orvosok mellett számos szakdolgozó is előadást tartott és új kezdeményezésként egy édesanya is a pódiumra állt, hogy elmesélje „kiscsaládja” (diabéteszes kisfia) és „diabos nagycsaládja” (a szülői hálózat által támogatott sok gyermek) történetét.
A rendezvényről a speciálisan erre az alkalomra készült Gyermekdiabetes Hírmondó nyolcoldalas színes magazin (Tudomány Kiadó) a helyszínen tudósított.
A gyermek diabetológus közösség következő rendezvénye a gyermekek és családok Országos Gyermek Diabétesz Napja lesz 2018. január 13-án, Szombathelyen. Ezt követi majd májusban a kisgyermekes családok bentlakásos, több napos „Törp programja” Szépalmán, amit a győriek szerveznek. A jövő őszi országos konferenciának a nyíregyházi gondozó ad majd otthont.
Prof. Dr. Soltész Gyula
Megjelent: DiabFórum magazin 2017/5 – december (20-21. oldal)
