A sokarcú diabétesz – sokáig úgy gondolták, hogy csak kétféle diabétesz típus létezik. Az egyik a ma leggyakoribb 2-es típusúnak nevezett cukorbetegség, mely általában középkorú, vagy idős betegeknél jellemző. A másik a legtöbbször gyermek vagy fiatal korban kialakuló 1-es típusú diabétesz. Ezzel szemben ma több, mint 50 féle cukorbetegséget tudunk elkülöníteni, közös vonásuk a magas vércukorszint, az ún. hiperglikémia. A sokféle diabétesz mellitusz számos tulajdonságában különböző. Az 1999-től elfogadott diabétesz típusokat besoroló rendszer az 1-es típusú, a 2-es típusú, a terhesség során felismert gesztációs diabétesz mellett ún. egyéb diabétesz típusokat különböztet meg. Ebbe az egyéb diabétesz csoportba sorolhatók be az. ún. monogénes diabéteszek.
A gének sejtjeink magjában, a kromoszómákban helyezkednek el. A gének az örökítő anyagunknak, a DNS-nek (dezoxiribonukleinsav) olyan szakaszai, melyek egy fehérjét kódolnak, vagy más gén működését szabályozzák. Amennyiben egy gén megváltozik, módosul, akkor mutáció alakul ki és ez jelentős változásokkal is járhat. A monogénes diabéteszek egy gén módosulásának következtében alakulnak ki. Ma már mintegy 20 monogénes diabéteszt ismerünk, melyek eltérnek egymástól klinikai képük, lefolyásuk, és kezelésük tekintetében.
MODY diabéteszek
Az egyik monogénes diabétesz csoport az ún. MODY (Maturity Onset Diabetes of the Young) diabéteszek csoportja. A MODY diabéteszekre általában jellemző a korai kezdet, a betegséget legtöbbször a 25. életév előtt fedezik fel. Ezen betegeket legtöbbször nem kell inzulinnal kezelni, vagy ha igen, akkor évekig kimutatható a saját inzulintermelés. Nem mindig, de jellemző a családi halmozódás. Egy-egy nagyobb családban akár minden generációban jelen van a MODY és a leszármazottak fele örökli is a betegséget. Ezen betegekre legtöbbször nem jellemző az elhízás. Az egyik leggyakoribb MODY, a MODY2 kezelést csak ritkán, pl. terhesség, vagy súlyos betegség esetében igényel, szövődmények általában nem alakulnak ki és csak mérsékelten emelkedettek (éhgyomorra 8 mmol/l alattiak) a vércukorértékek.
A leggyakoribb MODY, a MODY3 esetében legtöbbször 1-es típusú cukorbetegségre gondolnak az orvosok, mert jelentős a vércukor-emelkedés és többnyire inzulinkezelést indítanak. Pedig ezek a betegek évekig jól kezelhetőek ún. szulfonilurea tablettákkal, mert ezek a betegek jól reagálnak ezekre a gyógyszerekre. A szulfonilureákat 2-es típusú cukorbetegek kezelésére használják, de MODY3 esetében is használhatók. Sajnos, ha rossz ennek a MODY-nak a kezelése, akkor szövődmények alakulnak ki. Ha az 1-es típusú cukorbeteg családjában családi halmozódás észlelhető és negatívak az autoimmun betegségre utaló markervizsgálatok, kimutatható a saját inzulintermelés, akkor lehet, hogy MODY3-ról van szó és nem szükséges az inzulin injekció.
A MODY három fő jellemzője:
- A diabetes általában a 25. év előtt kerül felismerésre
- A diabetes a család több generációját érinti, legtöbbször 2-3 generációban is megfigyelhető
- Általában nincs szükség inzulin kezelésre, diéta vagy diéta és tablettás kezelés is elégséges
Miért és hogyan öröklődik a MODY az érintett családokban?
A MODY monogénes betegség. A gén az örökítés legkisebb egysége, amely egy tulajdonság kialakulását hordozza. A génekben azonban bekövetkezhetnek változások, melyeket mutációknak hívunk. Amennyiben egy bizonyos mutációt tartalmazó gént a szülő továbbadja gyermekének, akkor a MODY kialakul majd az érintett gyermeknél is. A MODY-t egy gén domináns eltérése okozza. Az érintett szülők gyermekeinek fele (50%-a) örökli ezt a gént és ezt a diabetest. Ezen öröklődést autoszomális domináns öröklődésnek hívjuk.
Miért fontos a MODY felismerése?
- Különböző MODY altípusokat ismerünk. Amennyiben ismerjük, hogy MODY-ról és annak melyik altípusáról van szó, akkor meghatározhatjuk az egyénre szóló, legmegfelelőbb kezelést.
- Ha ismerjük a MODY altípusát, akkor ismerjük, hogy miképpen fog alakulni a jövőben a diabetes.
- Mivel ismerjük a MODY öröklődését, így lehetőség adódik a családtagok felvilágosítására.
Milyen MODY altípusokat ismerünk?
Jelenleg több mint 10 MODY-t okozó gént ismerünk. Ez a 6 gén okozza a MODY mintegy 90%-át.
- HNF1-a
- Glucokinase
- HNF1-b
- HNF4-a
- IPF1
- Neuro D1
Az ezen génekben bekövetkező változás (mutáció) különböző altípusú MODY-t hoz létre.
A MODY mintegy 10%-ának hétterében még nem ismert a betegséget okozó gén, ezen MODY-t MODY-X-nek nevezzük.
Neonatális diabéteszek
Korábban minden csecsemőkorban jelentkező diabéteszt 1-es típusúnak tartottak. Ma már tudjuk, hogy az élet első 6 hónapjában kialakuló diabéteszek, a neonatális diabéteszek mögött legtöbbször monogénes diabéteszek állnak. Az esetek mintegy felében átmeneti, tranziens a cukorbetegség, de évekkel később kiújulhat. Az esetek másik részében állandó a diabétesz, ezeket permanensnek nevezzük.
A neonatális diabéteszek jelentős része kitűnően kezelhető a már említett szulfonilureákkal. Ezeknél a betegeknél termelődik inzulin, de az inzulint termelő béta-sejtek egyik fontos csatornája-kapuja nem jól működik az ezen kaput kódoló gének mutációja miatt. Ha a szulfonilurea kötődik ezekhez a csatornákhoz, akkor ki tud jutni a beteg saját inzulinja és csökkenteni tudja a vércukrot. Ha genetikai vizsgálattal sikerül igazolni a megfelelő mutációt, akkor ezeknél a betegeknél az inzulint legtöbb esetben ki lehet váltani szájon át szedhető gyógyszerrel és jobbak az eredmények, mint inzulin mellett. Saját gyakorlatunkban már volt olyan beteg, akinek a cukorbetegsége 10 hetes korban kezdődött és több, mit 30 év inzulinkezelés után az inzulint át tudtuk váltani tablettákra.
Hazai lehetőségek
Van-e lehetőség Magyarországon megfelelő gyanújelek esetében elvégeztetni a genetikai vizsgálatokat?
Igen, van.
2009-ben szerveződött egy kicsiny munkacsoport Nyíregyházán és Debrecenben ezen betegek megfelelő diagnosztizálása, kezelése érdekében. A genetikai eredmények birtokában meg lehet mondani adott családon belül, hogy örökölték-e a monogénes diabétesz génjét, ki lehet választani a legjobb kezelést és prognózist lehet adni, hogy miképpen alakul a diabétesz lefolyása. Amennyiben valaki magára, vagy családtagjára ismer akkor konzultáljon kezelőorvosával. Mindemellett a munkacsoport tagjai készséggel konzultálnak a betegekkel és orvosokkal egyaránt. Magyarországon feltehetőleg több tízezernyi monogénes diabéteszes beteg lehet, de csak töredékük ismert, mert gyakran álruhában járnak ezek a cukorbetegségek, pl. az 1-es típusú cukorbetegség álruhájában. Reméljük, hogy egyre több orvos gondol majd ezekre a diabéteszekre és egyre több beteg kaphat majd pontos diagnózist.
Mit jelent a monogénes diabétesz irányában történő molekuláris genetikai vizsgálat?
Amennyiben kezelőorvosa szükségesnek tartja, akkor az Ön kérésére kezdeményezheti ezen genetikai vizsgálat elvégezését a témában jártas felnőtt vagy gyermekendokrinológussal történt előzetes konzultációt követően. A vizsgálat előfeltétele, hogy Ön aláírja a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatot és hogy kezelőorvosa kitöltse a vizsgálat kérőlapját.
- Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat (felnőtt)
- Tájékoztató és beleegyező nyilatkozat (gyermek)
- A vizsgálat kérőlapja
Ezt követően Öntől vért vesznek és a mintát a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetének Klinikai Genetikai tanszékére juttatják el. Az Ön mintáját és személyes adatait a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezelik. Az Ön személyes adatai nélkül az eredményeket tudományos szempontból feldolgozhatják. A mintavételt követően 4 héten belül várható az eredmény megérkezése kezelőorvosához. Amennyiben monogénes diabétesz igazolódik, akkor a teendőkről, lehetőségekről a vérvételt kezdeményező orvos Önt felvilágosítja esetleg kezdeményezi a család több tagjának vizsgálatát.
Monogenes diabetes diagnosztikai konzultáció:
Dr. Gaál Zsolt
endokrinológus diabetológus
[email protected]
18 éves életkor feletti betegek esetén
Dr. Kántor Irén
gyermek endokrinológus, diabetológus
[email protected]
18 éves életkor alatti betegek esetén
Dr. Balogh István
[email protected]
genetikai vizsgálat technikai segítség
További információk elérhetőek a Magyar Diabetes Társaság honlapjáról, angol nyelven a www.diabetesgenes.org weboldalon, illetve a Chicago-i Egyetem oldalán. Kérésére a fenti elérhetőségeken szívesen adunk további információkat.
Dr. Gaál Zsolt
osztályvezető főorvos