A diabétesz világszerte a leggyakoribb oka a nem sérüléses eredetű alsó végtag amputációknak, a vakságnak és a végstádiumú veseelégtelenségnek. Viszont ezek a kisér-szövődmények a cukorbetegség diagnózisának felállítása előtt kezdődnek. Az ún. prediabéteszes állapotban mindezek mellett már megkezdődik a nagyerek károsodása is, melyek szívizom infarktushoz és szélütéshez vezetnek. Ez vezetett ahhoz, hogy a szerzők a jelenlegi diabétesz felosztás (prediabétesz, manifeszt diabétesz) helyett a cukorbetegség stádiumait fogalmazzák meg.
A legtöbb „prediabéteszes” egyénnél, amennyiben nem kerül sor időben a megfelelő diéta, a rendszeres testmozgás és a gyógyszeres kezelés bevezetésére, a fenti szövődmények elkerülhetetlenül fellépnek. Tehát mindenképp szükséges lenne, hogy a prediabéteszes állapotot sokkal komolyabban vegyék, mivel az időben történő beavatkozás jelentősen javítani képes a beteg állapotán, életkilátásain.
Az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) ajánlásai szerint prediabéteszről, illetve csökkent glukóztoleranciáról akkor beszélünk, ha az éhomi vércukor 5,6–6,9 mmol/l, a HbA1c szint 5,7–6,5% közé esik. (Ilyenkor orális glukózterhelésnél a 2 órás vércukorérték 7,8–11,1 mmol/l közé esik). Az IDF Diabetes Atlasz szerint jelenleg 350 millió ember él csökkent glukóztoleranciával, számuk 2045-re viszont 587 millióra fog emelkedni. A legtöbb ilyen állapotban lévő egyén viszont nem is tudja, hogy prediabéteszes.
Sok orvos nem is tájékoztatja a betegét a prediabétesz fennállásáról és nem is foglalkoznak azzal, hogy bármilyen teendőjük lenne ezzel kapcsolatban. Pedig ez az az állapot, melynél a diabétesz még visszafordítható lenne és meggátolható a 2-es típusú diabétesz kifejlődése.
Éppen ezért a szerzők javasolják elvetni a prediabétesz elnevezést és helyette az 1-es stádiumú diabéteszt használni. Ezt az alábbi vizsgálat sorral támasztották alá:
Prediabéteszesnek diagnosztizált személyeket, akik semmilyen gyógyszert nem szedtek, kérdeztek arról, hogy hajlandók lennének-e gyógyszert (metformint) szedni. Akik csak azt tudták, hogy prediabéteszesek, túlnyomórészt elutasították a gyógyszer szedését. Akiknek elmagyarázták, hogy ez már 1-es stádiumú diabéteszt jelent, 66%-ban hajlandók voltak a gyógyszer szedésére.
A szerzők ezt követően az alábbi stádium beosztást javasolták a 2-es típusú cukorbetegségre
1-es stádium:
Csökkent glukóztolerancia vagy emelkedett éhomi vércukor, HbA1c szintek 5,7–6,5% között.
2-es stádium:
A szervezet még képes bizonyos fokú inzulin-elválasztására, annak hasznosítására, bár kisebb mértékben, mint az 1-es stádium beliek esetében, az idegrendszer és a nagy érrendszer szövődményei gyakran jelen vannak és gyakori a metabolikus szindróma társulása is. HbA1c: 6,5–9% között.
3-as stádium:
Súlyos diabéteszes szövődmények állnak fenn, neuropátia, látáscsökkenés, talpi fekélyek, amputáció, vakság, veseszövődmény és szívbetegség. Gyakran szükséges a kórházi felvétel és a HbA1c szint 9% fölött van.
4-es stádium:
Veszélyesen magas vércukorszintek, szervi elégtelenségek, magas halálozási kockázat. HbA1c: 12% fölött.
Klinikailag a 2-es típusú diabétesz progressziója indokolja a stádium beosztást. Pszichológiailag fenti stádium beosztás mind az egészségügyi személyzetet, mind a beteget pszichológiailag komolyan motiválja az irányban, hogy minél korábban lépjenek a kezelésben. Végül, mindezek révén lehetségessé válik, hogy minél kevesebben kerüljenek be a 2-es és további stádiumokba, vagyis hosszabb legyen a betegségmentes időtartam és ezáltal csökkenjenek az egészségügy, a családok és a társadalom terhei.
(Jelenleg Magyarországon legalább 3-400 ezer 1-es stádiumú diabéteszes él és a 2-es stádiumban van a cukorbetegek legalább 70–80%-a. Ennek a stádiumnak a tartama igen hosszú, akár 30–40 év is lehet, melyet az egyre korszerűbb – és egyúttal egyre drágább – terápiás lehetőségek tovább nyújtanak. Ezzel együtt ma és a jövőben a 2-es típusú diabétesz egészségügyi és társadalmi költségvonzata igen magas és évről-évre nő – a referáló megjegyzése.)
(Forrás: Riva Greenberg, Trent Brookshier, Diabetes Voice, 2019. április 16.)
Megjelent: DiabFórum magazin 2019/2. – június (61. oldal)
