A DiaTribe honlap vezető szerkesztője, a maga is 1-es típusú diabéteszes Adam Brown ezúttal az éjjeli vércukor stabilizálásának problémájáról ír saját tapasztalata alapján. Tudnivaló, hogy inzulinpumpával kezeli, és folyamatos szöveti glukózmonitorozással ellenőrzi magát.
Az alábbi, két szeptemberi napon történt éjjeli vércukor alakulásának elemzésével közelíti meg a problémát:
Először is leszögezi, hogy mindkét éjszaka teljesen azonos inzulinadagokat alkalmazott, vagyis, esetében a bázisinzulinok változatlanok voltak. Mégis, mindkét éjszaka – éjféltől reggel 9-ig – teljesen másként alakultak vércukorgörbéi (ld. a görbék baloldali részét) Ami a jobboldali görbét illeti, az előző napon szinte folyamatosan evett és jó késő este nagyot vacsorázott, és lefekvés előtt cserélte a pumpa infúziós szettjét és az inzulin tartályát, anélkül, hogy néhány órával később leellenőrizte volna, hogy minden tökéletesen működik-e.
Kedd reggel 7:50-kor felébredve 14,4 mmol/l-es volt a cukra, kimerültnek, frusztráltnak érezte magát és késésben volt a reggelre tervezett megbeszélésre. Gyorsan ismét kicserélte a pumpa szerelékét, beadott 6 E bólus inzulint és kerékpárra ugrott, hogy a tárgyalás 7 km-re lévő helyszínéhez hajtson.
Félúton, éppen lejtmenetben jutott eszébe, hogy nem vett magához glukóz tablettákat. Ezért visszafordult, magához vette a glukózt és újra elindult. Félúton rohamos gyorsaságú vércukoresést érzett, melyet alig tudott pár szőlőcukor tabletta lenyelésével korrigálni. Kilenc órakor ért munkahelyére.
Ezzel a történettel arra akarja felhívni a figyelmet, hogy az éjjeli vércukor alakulás jelentős kihatással van a következő napra is. Nagyon szomorú, hogy a vércukor szinten tartása éjszakáról-éjszakára rendkívül nehéz feladat, kivéve, ha automata önszabályozó inzulinpumpát és szöveti glukózmonitort használ valaki. Ahhoz, hogy a kívánt optimális állapotot (az éjjeli vércukor 4,2–7,8 mmol/l között mozogjon) megközelítsük, korán kell vacsorázni, nem szabad nassolni és lefekvéskor óvatosan kell a szükséges korrekciót (kevés szénhidrát fogyasztás, vagy kisadagú gyorshatású inzulin) elvégezni.
Amennyiben ez sikerül, drámaian javul az alvás minősége és másnap reggel a kipihentség érzése. Az éjjeli magas és alacsony vércukrok megzavarják az alvást és minél nagyobbak és hosszabban tartóak az ingadozások, annál rosszabbul érzi magát az ember másnap reggel, ingerlékennyé válik, függetlenül attól, hogy egy hipót túlevéssel korrigál vagy a nap nagy részében magas marad a vércukra.
Hogy mely tényezőktől függ az éjszakai vércukor alakulása, pontosan nagyon nehéz megmondani. Hatással van rá az előző egész napi étkezés, a vacsora, a lefekvés előtti nassolás vagy utóvacsora minősége, mennyisége és az, hogy mikor fogyasztotta, a napközi fizikai aktivitás, az inzulin dózisok és azok alkalmazásának időpontjai és még számos más tényező. Ami szomorú, a bázisinzulin szükséges adagjai is éjszakáról-éjszakára változhatnak – mint ezt az automata inzulin adagolókkal folytatott vizsgálatok bebizonyították. Az éjjeli bázisinzulin igény akár ± 30–40%-kal is változhat. (Ezt azért túlzásnak tartom – referáló megjegyzése). Az éjszaka azért is különösen fontos egy inzulinfüggő cukorbeteg számára, mert az ekkor esetlegesen fellépő hipoglikémiákat fenti okokból nagyon nehéz kivédeni. ezt csupán a teljesen automata inzulinpumpa (hipó közeledtével leállítja az inzulinadagolást) alkalmazása oldhatja meg, de ez nyilvánvalóan a jövőben se lesz adott lehetőség mindenki számára.
Adam Brown az éjjeli optimális vércukorszintek fenntartása érdekében alábbi szabályokhoz tartja magát:
- Magas telítő értékű vacsorát fogyaszt sok zöldséggel, mérsékelt adagú fehérjével és bőséges folyadék bevitellel legalább három órával lefekvés előtt.
- Soha nem eszik vacsora után, kivéve, ha vércukra nagyon alacsonyra csökken.
- Ha lefekvéskor 4 mmol/l közelébe csökken a cukra, egy kis almát, 1-2 szőlőcukor tablettát vagy néhány drazsét fogyaszt, éppen annyit, hogy a vércukor a kívánt szintre emelkedjen.
Adam számára adott a folyamatos szöveti glukózmonitorozás (CGM), mely az egyetlen lehetséges eszköz ahhoz, hogy éjszakáról-éjszakára tanulmányozhassa vércukrai alakulását és kielemezze, mely tényezők játszanak ebben szerepet. Észrevétele szerint a legfontosabb befolyásoló tényező a napközi étkezés. Amennyiben valamilyen hatásra (pl. hideg idő bekövetkezésekor) konzisztensen emelkedik az éjjeli vércukra, megemeli a bázis inzulin adagjait.
Mindent egybevetve, 1-es típusú cukorbetegeknek a hagyományos napi 4-5-szöri inzulin adagolás mellett rendkívüli nehézséget okoz az éjjeli vércukor-stabilitás biztosítása, még ha éjjel gyakran mérik is vércukrukat és a problémákat rendszeresen megbeszélik gondozó orvosukkal is.
(Forrás: DiaTribe, 2017. október 2.)
