Miért lehetnek hatékonyak 1-es típusban is az SGLT-1 és SGLT-2 gátlószerek

Az SGLT-2 gátlószerek a 2-es típusú diabétesz kezelését szolgáló legfiatalabb vércukorcsökkentő készítmények, melyek közül kettő, a dapagliflozin és az empagliflozin hazánkban is a cukorbetegek rendelkezésére áll.

SGLT-2 gátlószerekMiután hatásmechanizmusuk minden más orális antidiabetikumtól különbözik, ismét, immár sokadszor le kell írnunk, hogy hatásukat a vesén belül, az ún. proximális tubulusokban fejtik ki úgy, hogy a glomerulusokban kiválasztódott glukóz visszaszívódását az ezért felelős SGLT-2 enzim blokkolásával részben gátolják, miáltal akár napi 60–75 g szőlőcukornak a vizeleten keresztüli kiürítését is elősegítik. Ez részben a vércukor, részben a testsúly, részben pedig a vérnyomás csökkenését eredményezi.

A legújabb képviselőjük a sotagliflozin nem csupán az SGLT-2 enzim hatását, hanem a tubulusok más részén funkcionáló SGLT-1 enzim hatását is gátolják. Ez a tubulusokban történő cukor-visszaszívódásban kisebb szerepet játszik, azonban az SGLT-1 enzim megtalálható a bélrendszerben is, ahol a glukóz (szőlőcukor) és a galaktóz (tejcukor) felszívódását segíti elő. A sotagliflozinnal történő gátlása pedig az étkezések utáni vércukor-emelkedések mérséklődését eredményezi, illetve ezzel együtt csökkenthetővé válnak az étkezések előtti inzulinadagok és ezáltal csökkenhet a hipoglikémiák veszélye is.

E kettős hatás képezheti a sotagliflozinnak 1-es típusú cukorbetegeken történő alkalmazását, mintegy az inzulinkezelés kiegészítéseként.

Egy új vizsgálatban 33 1-es típusú cukorbetegnél, akik vagy intenzív inzulinkezelésen vagy inzulinpumpa kezelésen voltak, véletlenszerű csoportosításban napi 400 mg sotagliflozint vagy placébót adtak az inzulinkezelés kiegészítéseként a reggeli előtt 15 perccel, 7 napon keresztül. Minden beteg Medtronic Enlite glukóz szenzort viselt vakon, tehát az aktuális vércukorértékeket nem láthatta.

A vizsgálat 29 napja alatt az étkezési inzulinadagokat a sotagliflozinos csoportban 32%-kal, a placébós betegeknél 6,5%-kal kellett csökkenteni. A HbA1c szint sotagliflozin mellett 0,55%-kal, placébó mellett pedig 0,06%-kal csökkent. A bázisinzulin sotagliflozin mellett 2,4%-kal, placébó mellett 0,2%-kal mérséklődött. Az átlagos vércukorszint a 29 nap alatt sotagliflozin mellett 8,3 mmol/l volt, a placébós csoportban pedig 9,2 mmol/l. Két esetben lépett fel ketoacidózis, de csupán pumpakezelés esetén és nem a sotagliflozin szedésre, hanem pumpahibára visszavezethetően.

(Forrás: Diabetes Care 38.7 (2015): 1181-188. online, 2017. július 5.)

>
Close Popup

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Close Popup
Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.

Ezek a cookie-k szükségesek ahhoz, hogy a webhely működjön, és nem kapcsolható ki a rendszerünkben.

Technikai Cookie-k
Az oldal működtetéséhez az alábbi technikai cookie-ek szükségesek
  • wordpress_test_cookie

Összes tiltása
Save
Összes engedélyezése
Open Privacy settings
Send this to a friend