Magazinunk hasábjain évek óta rendszeresen beszámolunk a számtalan törekvésről, melyek mind az inzulinkezelésre szoruló diabéteszesek életét hivatottak könnyíteni, életminőségüket javítani. Az egyik ilyen lehetőség az „okos” inzulin volt, mely akkor és olyan mértékben szívódik fel, amilyen mértékben azt a vércukorszintek megkövetelik. Erről az okos inzulinról azonban 3 éve semmit nem hallottunk.
Okos inzulin teljesen más megközelítésben
Egy újabb megoldás viszont „elorozta” az „okos inzulin” jelzőjét (smart insulin), de teljesen más megközelítést alkalmazva.
Ez esetben az inzulin molekulához csatolnak egy másik molekulát, amit glucose transporter inhibitor-nak neveznek, azaz a glukóznak a sejtek általi felvételét gátló molekuláról van szó. Ennek hatására normális vércukorszintek esetén az aktuális inzulin szintektől függetlenül, a sejtek nem vesznek fel cukrot, ami által nem csökken hipoglikémiás szintekre a vércukor. Ezt a kiegészített inzulin molekulát i-inzulinnak nevezték el a Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói.A glucose transporter inhibitor úgy hat, hogy reverzibilisen kötődik a sejtek felületén a glukóz transzporter receptorokhoz az aktuális vércukorszintek függvényében. Vagyis, ha étkezés után a vércukor emelkedni kezd, ez a molekula elválik a receptoroktól és azok az inzulin hatására akadálytalanul felveszik a glukózt a vérből és ezáltal megakadályozzák a vércukor túlzott megemelkedését. A vércukor csökkenésekor pedig fordítva: a receptorokhoz kötődnek és akadályozzák a cukorszint további csökkenését.
i-inzulin
Állatkísérletekben először egéren vizsgálták az i-inzulin hatását. Amennyiben inzulinhiányos diabéteszes egereknek normál inzulint adtak, annak a hatása 4 órán át tartott, viszont az i-inzulin 10 órás hatásúnak bizonyult és kivédte a hipoglikémiákat. Egyelőre a kutatók azon gondolkodnak, hogy az i-inzulint bőrre ragasztható, mikrotűkkel ellátott tapasz, vagy szájon át bevihető tabletta formájában alkalmazzák, majd elkezdik az emberi vizsgálatokat is.
(Kíváncsian várjuk ezek eredményét – a referáló megjegyzése).
(Forrás: Genetic Engineering & Biotechnology News, 2019. május 20.)
Megjelent: DiabFórum magazin 2019/5. – december (45. oldal)