DiabFórum magazin 2015/2 – Diabéteszes lett a gyermekem


Diabéteszes lett a gyermekem

Az utóbbi évtizedben rohamosan nőtt a cukorbeteg gyermekek száma Magyarországon is. Ez is szükségessé tette, hogy Magazinunk társszerkesztője, a gyermek-rovat vezetője, a pécsi Soltész Gyula gyermekgyógyász professzor által alig két éve, tehát teljesen friss információkat szolgáltató, a 77 Elektronika Kft. támogatásával megjelentetett füzetet négy részletben mi is közreadjuk. A szűkre szabott méretek ellenére a füzet széleskörű információkkal szolgál és szinte minden, a szülők által feltett kérdésre kimerítő válaszokat ad. A szerkesztőség nevében jó szívvel ajánlom minden szülő, nagyszülő figyelmébe, akiknek a gyermeke a közelmúltban, netán korábban vált cukorbeteggé.

A sorozat indító cikke itt olvasható »

Aktuális főszerkesztői gondolatok

Dr. Fövényi József orvos-főszerkesztő

Dr. Fövényi József orvos-főszerkesztő

Mint orvos mindig törekedtem, hogy betegeimnek lehetőleg jó hírrel szolgáljak és buzdítsam őket egészségük megőrzése érdekében fokozott felelősség viselésre. Természetesen nagyon sokszor a jó hír közlése elmaradt, mivel a meglévő rosszal is mindenképpen szükséges szembenézni. Sajnos – bár nem konkrét betegről és betegségről van szó – így vagyok ennek a néhány gondolatnak „papírra” vetésével is. (Hol van már a papírtól az internetes online magazin?)

Mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók (orvosok, nővérek, asszisztensek) meghatározó szereplői az egészségügynek, melynek helyzete minden fényezési szándék ellenére egyre nehezebb. Ezzel nincs értelme részletesebben foglalkoznom, elég, ha utalok arra, hogy lassan elfogynak az orvosok és a nővérek és a még meglévők, maradók részére egyre megoldhatatlanabb feladatot képez a folyamatosan növekvő számú, és joggal minőségi ellátást igénylő betegek szolgálata. Ezen e sorok íróra, egy átküzdött hosszú élet vége felé, már nem tud érdemileg változtatni. Viszont mindenképpen szükséges tenni valamit. Amit aktuálisan tehetek, hogy minél több diabéteszes vagy potenciálisan cukorbeteg számára igyekszem – szerkesztő társaimmal együtt igyekszünk – minél korszerűbb, minél autentikusabb információkat eljuttatni abból a célból, hogy ezek birtokában az eddigieknél is többet tehessenek egészségük hosszú távú megőrzése érdekében. Miután ez egy ingyenes online magazin esetében is pénzbe kerül és a piac szereplői az anyagi támogatást tekintve ugyancsak szűkmarkúak, az idei sikeres Diabetes Kongresszust követően a Magyar Diabetes Társaság együttműködését, anyagi segítségét kértük magazinunk fenntartásához. Szerkesztőségünk abban reménykedik, hogy erre a Társaság lehetőségein belül sor kerülhet, és aktuális gondjaink megoldódhatnak.

A Kongresszusunk kapcsán – ld. külön írásunkat – sok területen előrelépés történt a diabetológiai szakellátás terén. De tudomásunkra jutottak döbbenetes számok is. Pl.: amíg ma Magyarországon 50 és 100 ezer között mozog a neuropátiás cukorbetegek száma, és évente 1000(!) magas alsó végtag amputáció végzésére kerül sor, addig a lábak megóvását lehetővé tevő gyógycipőből évente 500 db (nem pár, darab!) felírására, és elkészítésére kerül sor. Pedig ez jelentős OEP támogatással állna sok ezer neuropátiás lábú diabéteszes rendelkezésére. Mi az oka? A betegek nem tudnak róla? Az orvosok nem ajánlják ezt a nekik semmibe nem kerülő lehetőséget? Nem tudjuk. Kicsit hasonló a helyzet a vércukor – immár minden cukorbeteg esetében elengedhetetlen – önellenőrzése területén is. Nagyon sok inzulinnal kezelt beteg, akik számára 80%-os támogatással felírhatók a tesztcsíkok, fele-harmad annyiszor méri a vércukrát, mint kívánatos lenne. Az eredmény: nagy vércukor-ingadozások, anyagcsere labilitás, magas HbA1c szintek. Bár úton-útfélen elhangzik a hivatkozás az ellátási korlátokra, tény, hogy nagyon sokan a rendelkezésre álló lehetőségeket se használják ki.

Itt lenne az ideje az öntudatra ébredésnek, az egészségtudatos életvitelre váltásnak, ezen belül az egészségesebb táplálkozásra, és a több testmozgásra való törekvésnek. Ezek ugyanis a cukorbetegek túlnyomó többségének rendelkezésre állnak/állnának, csupán kényelemszeretetből, lustaságból, megszokásból nem élnek vele. Kétségtelen, hogy minden lehetséges eszközzel törekednünk kell, hogy a viszonylag szűkös költségvetésből egyre több jusson a betegségek gyógykezelésére, de amíg e téren jelentősebb előrelépések történnek – sajnos várhatóan optimális esetben is csak jó néhány év múlva –, addig is a még meglévő egészség megőrzése érdekében mindenki nagyon sokat, mindenesetre az eddigieknél sokkal többet tehetne, és kívánatos lenne, hogy meg is tegye.

a Főszerkesztő:
dr. Fövényi József

>

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Send this to a friend